MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-29 / 147. szám

NEMZETI SZÍNHÁZ. dJXXMJJJJM* A »Napkeleti királykisasszony« szövege. Első felvonás. Viharvert hajón hányódik Joffroy Rudel herczeg, aquitániai trubadur, testilelki barátjával, Allamanon Bertrand lovag, provenczei trubadurral, udvari papjával, Trophimus-szal, orvosával Erasmus-szal. A herczegnek hazatért keresztvitézek hirt hoztak Tripolis királynőjének, Mélissindenek legendás szépségéről. Napkeleti kisasszony — igy hívják Mélissindet a nép ajka — Mánuel görög császár a vőlegénye, egy kalandorral, a Zöld Vértes Lovaggal őrizteti tripolisi várában. Joffroy Rudel olthatatlan szerelemre gyulád a messzeségből Napkeleti kisasszony iránt. Költeményekben dalol róla, s végül nem birva sóvárgásával s legénységet toborozva, útra kel hajóján Tripolis felé. Kalózok támadják meg őket, éhezve, kimerülten gyötrődnek a tengeren, Joffroy Rudel betegsége súlyosabb és súlyosabb lesz. A ködben azt sem tudják már, merre tévelyegnek, de a vad tengerészeket annyira meghatja ez a tüneményes szerelem, hogy egy-egy költemény a Napkeleti királykisasszonyról, a melyet Bertrand szaval el nekik, uj és uj erőt önt beléjük. Aztán egyszerre feltűnik elöltük a föld, Tripolis elé érkeztek. De kikötni veszélyes, Rudel pedig, ha meghal is utána, legalább egyszer kell, hogy lássa szerelmét. Akkor Bertrand, az önfeláldozó barát vállalkozik arra, hogy csónakon partra száll, megküzd a Zöld Vértes Lovaggal és elhozza Mélissindet. Másodtk felvonás. Fényes terem Tripolisz várában. Mélissinde fogadja a zarándokokat, a kik látni akarják, mielőtt hazatérnek Francziaországba. Beszélgetésükből megtudja az őrtálló Zöld Vértes Lovag, hogy egy idegen ifjú be akar törni a várba, Napkeleti kisasszonyhoz. Mélissinde kegyesen búcsúzik a zarándokoktól, majd fogadja Squarciafico genuai kalmárt, a ki drágaságait megvéteti Melissindevel, s közben a Zöld Vértes Lovag jelenlétében suttogva tudtára adja amaz idegen ifjú szándékát, a ki fényes fegyverzetben jő és az őrséggel is meg akar küzdeni. A zöld Vértes Lovag elzárja az ajtókat, mikor hallja a vár kapuja előtt a kürtszót. Az ifjú — Bertrand — megöli a lovagot, ragyogó szépségben megjelenik. Napkeleti kisasszony álmainak alakját látja meg benne, Rudelnek nézi. Mindkettőjük szive fellángol egymásért. Bertrand elájul, kapott sebe és a mámor elgyöngitette. Mikor aztán Mélissinde udvarhölgye segitségóvel életre kelti, s megtudja, hogy Bertrand nem Rudel, s hogy miért jött, nem akarj a követni a hajóra. Harmadik felvonás. Mélissinde ingadozik, bánja rideg határozatát, s hivatja Bertrandot s meghallgatja tengeri utazásuk részleteit, Bertrand lelkes előadását Rudel szerelméről. Még reméli, hogy Bertrand maga Rudel s csak alakoskodik még s végre kijelenti, hogy elmegy a hajóra. Jön a kapzsi és ravasz Squarciafico, s a saját önző czéljainak az előmozdítására azt sugalmazza Bertrandnak, hogy ne törődjenek a haldokló Rudellel, lépjen 'ő a helyére, legyen királya Tripolisnak, s Napkeleti kisasszony az ő királynéja. Bertrand felháborodva ront neki, miközben fojtogatja, visszajön Mélissinde, száműzi a gonosz génuait. Ez bosszút esküdve elsiet. Mélissinde és Bertrand magukra maradnak, s növekvő szerelmük úrrá lesz fölöttük, önfeledt mámorukból csak akkor riadnak fel, a mikor az ablak alatt koczkári apródok egy gályáról beszélnek, s annak fekete lobogójáról. Ez volt a megbeszélt jel, a mely hirdeti Rudel esetleges halálát. Mélissinde és Bertrand kijózanodik, rémes önváddal gyötrik egymást. Végül kinéznek az ablakon, s akkor látják, hogy a fekete lobogó azon a gályán leng, a mely a Zöld Vértes Lovag holttestét viszik "1 ripolisbol. Rudel hajóján nincs gyászlobogó. Bűnbánattal siet Mélissinde Bertranddal Rudelhez a hajóra. Negyedik felvonás. Squarciafico megelőzte őket, s az eszméletlen Rudel jelenletében a hajó népének beárulia Bertrandot, mint árulót. A tengerészek nem h sznek neki, biznak Napkeleti királykisasszony eljövetelében, Squarciaficot a tengerbe vetik. A herczeg magához tér, s ő veszi észre elsőnek a királykisasszony közeledő gályáját. Még idején érkeznek meg, a herczeg boldogan hal meg Napkeleti kisasszony karjai között. Melissinde ékszereit, drágaságait a hü tengerészeknek adja, maga klastromba vonul, Bertrand pedig az ő jelhivására keresztes háborúba viszi a hajósrépet. »Lady Windermere legyezője« sz övege. Első felvonás. Lord Windermereről azt beszéli a londoni társasag, hogy viszonya van egy Mrs Erlyune nevü hölgygyei, a ki merész föllépésével, szabad életmódjával, titokzatos múltjával és főképp egyéni érdekességével nagy f eltűnést keltett az angol fővárosban. Lady Windermere mintaképe a tisztességes asszonynak, a ki bálványozza férjét s eleinte nem akar hitelt adni a pletykáknak. Lord Darlington szerelmes Lady Winderinerebe, rá akarja venni őt, hogy váljék el a férjétől, de a lady a legmerevebben visszautasítja. Férjének kiadási naplója azonban, a melyben föl vannak jegyezve a Mrs Erlyunenek adott jelentékeny összegek, Lady Windermeret arra a meggyőződésre hozzák, hogy férjének csakugyan viszonya van a hírhedt nővel. Megerősíti a meggyőződésében férjének az a kérése, hogy Mrs Erlyunet hivja meg az estélyére. Lady Windermere tiltakozik s azzal fenyegetőzik, hogy botrányt csinál, hogy kimegy a házbul. de Lord Windermere elküldi a meghívót. Második felvonás. Lord Windermerék estélye. Mrs Erlynne megjelenik s elmésségével, okosságával lefegyverzi ellenfeleit. Egy idősebb lord, Augustus Lorton, szerelmes Mrs Erlyunebe s feleségül akarja venni s Mrs Erlyune hajlandó is már igent mondani. E czélból azonban ismét szüksége van Lord Windermere anyagi támogatására. Lady Windermere annyira fel van háborodva, hogy áll szavának ; levelet ir férjének, a melyben tudtára adja, hogy Lord Darlingtonhoz ment. Alig hogy a lady eltávozott, jön vissza Mrs Erlyune az erkélyről s kérdé a komornyikot, beszélhetne-e lady Windermere-rel. A komornyik megmondja neki, hogy a lady eltávozott s a lord számára egy levelet hagyott az asztalon. Mrs Erlyunenek szivébe nyilai e szó. Hogyan, hát az élet megismétli a maga tragédiáit ? Felbontja a levelet s nagy megütközéssel olvassa ugyanazokat a szavakat, melyeket 22 évvel ezelőtt ö irt lady Windermere atyjának. Mrs Erlynne mindenáron meg akarja menteni a leányát, megbízza lord Augustust, hogy Windermeret vigye magával a klubba, marasztalja ott reggelig s ő kocsiba veti magát s elhajtat lord Darlington lakására. III. felv. Nagy jelenet megy végbe a két nő között. Mrs Erlyune végre rábírja Lady Windermeret, hogy menjen vissza férjéhez. Már indulni akarnak, a mikor Lord Darlington és barátai jönncü vissza a klubból. A két nőnek csak annyi ideje marad, hogy elrejtőzhessenek. Mrs Erlyune ugy rejti el Lady Windermeret, hogy az alkalmas pillanatban kiosonhasson, a mi meg is történik Ámde Lady Windermere legyezője az asztalon maradt, a férj felismeri s a helyzet komolyíyá kezd válni, a mikor kilép Mrs Erlyune s kijelenti, hogy véletlenül magával hozta Lady Windermere legyezőjét; ezzel aztán kompromittálja magát Lord Augustus előtt, a ki szintén az urak között van Negyedik felvonás. Mrs Erlyune eljön Lord Windermere lakására. Ezúttal a lord nem akarja fogadni őt s felesége fogja Mrs Erlyune pártját. Végre is: Lord Windermere nem tudja meg, hogy mi történt a feleségével, Lady Windermere nem tudja meg, hogy Mrs Erlynne az ő édes anyja. Lord Augustus nőül veszi Mrs Erlynnet. a ki múltja daczára is »jó asszony«. NÉPSZÍNHÁZ. A »Katinka grófnő« szövege. Előjáték. Romanovszky Katinka grófnő szerelmes Petőbe, a magyar leventébe. Meg is szökik véle háromszor a szülői háztól. Mikor harmadszor is visszahozzák: az apja, István gróf, bezárja a Romanovszky-kastély lovagtermébe és Katinka a Romanovszky-ősöktől kér segítséget. Tizenkét óraütés és az ősök megelevenednek. Családi tanácskozást rögtönöznek és elhatározzák, hogy nem engedik Katinkát szerencsétlenné tenni I. felvonás. A Romanovszky-kastélyban esküvőre készülnek. Mindenki vidám, csak Katinka várja-lesi Petőt. És Pető el is jön — gyóntató atyjának öltözve s újra szökni próbál a szerelmes pár. István gróf eléjük toppan és elhozatja gyorsan a jegyzőt, a papot s Teoftl herczeget, a vőlegényt. S a mikor együtt van a násznép, megharsannak a trombiták: megjönnek az ősök, a kik [aztán magukkal viszik Katinka grófnőt oda, a hol szeretni szabad és élni élvezet. II. feivonás. Az ősök nagy lovagtornat rendeznek, hogy az, a ki győz, megkapja a Katinka kezét Teofil is jelentkezik s helyette megy és verekszik. De Katinka azt akarja, hogy vele is küzdjön meg, a ki a kezére vágyik. Küzdelem közepette azonban ráismer Petőre és neki nyújtja a kezét; hiába tiltakozik Teofil és István. III. felvonás. A.7 ősök visszatérnek képkereteidbe. Katinka fölébred és boldogságra ébred, mert a különös álmot István gróf az ég útmutatásának veszi és Petőhöz adja feleségül Katinka grófnői. FŐVÁROSI ORFEUM. A kinoi véletlen. (L'attaque {nocturne.) Színmű 3 képben. Irta: A. de Lordé és Masson Forestier. A franczia espritnek ez egyik legkiválóbb alkotását, a mely a külföld metropolisaiban összesen ezernél is több előadást ért, Waldmanu Imre igazgató a legnagyobb gonddal és leleményességgel rendezte és pazar fénynyel állította ki. A darab cselekménye rendkívül érdekfeszítő és mulatságos, szczenikai berendezése pedig Budapesten egészen uj és különösen meglepő, a mennyiben a második és harmadik kép közötti villámgyors nyílt változásnál a harmadik képhez szükséges boudoir egy teljesen különálló kerekes színpadon áll, a melyet előre tolnak. A szereplők : Fröhlich, Bau- mann, Sedere, Schmidl és Schiller pompás ősszjátákban adják elő a szezón ez utolsó nagyhatású »slágerét«. izinházi glassékeztyü, elsőrendű karlsbadi minőség,^próbálható fehér és divat színekben 69 kr. Elegáns tavaszi szürke férfi és női keztyük 22, 33 kr. Divatos félkeztyük... 16, 20, 27, 33 kr. Remek svéd keztyük 33 kr. Elegáns csipke gallérok 40 krtól 1.50 frtig Gyönyörű divat- és zsinórövek 26—125 kr. Remek selyemernyők . 180 kr. Tartós klotternyők 93 kr. Gyönyörű zefir és batistok 23 kr. Remek fehér azsur batistok. 25 kr. Azsuros flór-harisnyák 38 kr. Bleier Izsó áruháza »A gólyához« Budapest, Nagymezö-utcza 12. sz. Szerecsen-utcza sarkán. Dr. Benner VIZGYÖGYINTÉZF-TE bejáró belcgok számára. Budapest, VII., Valero-utcza 4. (Telefon 555.) A.X intézetben gyógykezelés ala vétetnek: kttlínféle I'ief- és zerinrzbzjok, slazllaasár. szédüle». gj*n»i»,egl allapotuk, a rjoaor éa kelek reiyheuece, Idea- e- »> .hánlalrnjk stb. — GyAgyaszkSzók : A tidoauyos Tlzr,o-jllóiaód eljarazzin kivül szénsav fürdők (szívbajosok szamara fmj fürdók (elhízások éa csúzos bántzlmakniű az elfktzumo/á. minde.i faja, gaivanizaczió, fanuiizáczió, franklinizaczio, mamii. Arait mérsékellek. Prospektus kívánatra. Tiszta Ode, fehér bársonyszerű arezbőre és finom kezei lesznek, ha a Lengyel-féle HYACIHT TEJCREMET ára 25 kr használja. TesséV megpróbálni, kapható 10 és 20 fillérért próba dobozokban is. Mandula créme 50 kr. Kézfehéritő paszta 60 kr Gyöngyvirág púder próba cso mag 10 kr. Egyedüli főraktár: Lengyel >MEDVE< drogéria Budapest. VII., Baross-tér it.