MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-14 / 132. szám

Budapesti színpadok. Budape.t, május 14. A Király szinház-ban tegnap este teljes sikert aratott az Én, te, ó ! czimü operett-ujdon- j ság. A külön szsnzáczió : Kiiry Klára és Fedák • Sári együttes fellépése mellett egyformán kiju- | tott a hatalmas sikerből egy egy rész a pompás szövegnek, a kitűnő zenének, a szellemes for­dításnak, a pazar kiállításnak és az egész kerek, stílszerű előadásnak. A két primadonna, Németh József, Papp, Ferenczy, Gyöngyi, Körmendy, i/agay Anna, Bánó Irén és a többiek is mind rászolgáltak a közönség szüneüen felhangzó elismerő tapsaira. Az Én, te, <5/ előreláthatóan mindvégig friss, érdekes és vonzó eseménye marad a Királyszinház utószezonjának. Vi A Magyar Királyi Operahaz-ban holnap, vasárnap veszi kezdetét a magyar cziklus, Császár György A kunok czimü dalmüvének előadásával. Tegnap este tartották meg, a sajtó meghívott képviselői előtt, A kunok főpróbáját. Az előadásban, melyet Márkus Dezső karmester vezényel, résztvesznek Krammer Teréz, Szántó Lili, Bochnicsek, Beck, Ney Dávid, Pichler és Ney Bernát. _ cdfev »* • ... • A Vi^szinház-ban ma este mutatják be Bisson: A nóna czimü bohózatát, melyről mai számunk egy külön czikke szól. A nóna be­tölti az egész jövő hét műsorát. k • j • A Nemzeti Szinház-ban ma este kerül először szinre Földes Imre A király arája czimü pályadíjnyertes történeti vígjátéka. Az újdonság vasárnap és hétfőn is szinrekerül. A Magyar Szinház-ban a jövő héten lesz e premierje a Pfefferkorn utazása czimü éne­kes bohózatnak. Budapesttől Abbáziáig terjed az ut, a melyet az újdonság főszereplője: Pfefferkorn Farkas Lipót, számos tréfa és vidám \ kaland között a színpadon megtesz. A darab I. felvonása Budapesten, egy nyári vendéglőben, a II. egv Balaton melléki faluban, a III. Károly­városban egy vándorczirkuszban, a IV. kép Abbáziában történik. Pfefferkornt Sziklai Kornél játssza; vezető szerepe van Kornai Bertának és Ráthonyi Ákosnak. A Népszinház-ban, hétfőn, május 16-án lesz a Hoffmann meséi 100 ik előadása. A jubiláris előadáson Szoyer Ilonka énekli a hármas női fő szerepet, a ki holnap, vasárnap, a Bob herczeg czimszerepében lép fel. • A Városligeti Nyári Szinház-ban a min­dennapi előadások sorozatát holnap, vasárnap este Jókai Mórnak Az arany ember czimü szín­müvével kezdik meg. Hétfón, május hó 16-án lesz a bemutató előadása a külföldi színpado­kon sikert aratott A japán generális czimü bohózatnak. A kulisszák mögül. Budapest, május 14. Két bemutató. i. A király arája. — Szerző a darabjáról. — Áprilisban mult három esztendeje, hogy »A király arájá-U megírtam. Életrevalóbbnak mutatta magát nővérénél, az elsőszülött Királyné-nól, mert a mikor az még életjelet sem adott magáról, ő már elvitte a tudós akadémia 100 aranyát. Erre azután az egy évvel idősebb Királyné neki durálta magát és egy esztendő elteltével már ő is a Kóczán­pályázat 100 aranyával henczegett. Harmadik gyermekem, a Daczos lelkek, már csak családi betegséget árult el, a mikor a harmadik Kóczán­dijat zsebrevágta. Családom negyedik tagja, a Hadik utja, extravagáns hajlamokkal jött a világra és épp ezért figyelmen kivül hagyta a Kóczán-pályázat csalogató apró-hirdetéseit, a Bánffy-dijra pályázott; kissé megtépázva ugyan, de győzelemmel került ki a küzdelemből és most a Vígszínház dramaturgjának fiókjában várja a napvilágot. íme bemutattam mind a négy szülöttemet. Mind a négynek ott ég homlokán a tudós Aka­démia »szégyenbélyege«. De a ki ezek után azt hiszi, hogy már ismeri a családomat, — nagyon csalódik. Egyelőre csak a kleptomániá­ban szenvedő, pályadíj-éhes szülötteimet ismer­tettem meg. Apró csemetéimről, vagy nyolcz darab egyfelvonásosomról még nem rántom le a leplet. Azok jelenleg még csak a fogzás kín­jait szenvedik a fiókomban. Épp igy bölcsen hallgatok két bohózatomról. Várom A király arája előadását. Nem akarom megelőzni holmi vaskos bohósággal. A király arája legkedvesebb szülöttem, talán azért mert gyöngébb, mint a többi : szere­tetre szorul. Vézna gyerek, talán azért dédel­getem annyira. Álmodozva irtam meg. Lemásol­tam egy álom-képet: Beatrice-nek, a király arájának alakját. Felékesítettem annyi virággal, a menynyit csak találtam. Most ha olvasgatom, kissé naivnak találom. Nem csoda : tizenkilencz éves koromban irtam, három év előtt. Azóta megöregedtem. Más szemmel nézem a világot. Tanúm leszen a Vigszinház-ban szinrekerülő Hadik utja, mely sokkalta kiforrottabb, hatáso­sabb, jobb A király arájá-nál. Mindazonáltal ismétlem: A király arája a legkedvenczebb darabom. Talán azért, mert ő nyitotta meg előttem az ajtót, hogy kijussak a szabad levegőre. Ma este két meggyőződés száll harczra egymással. Az egyik a közönségé, mely raffi­nált ízlésével, az »ultra-modern« irányoknak hódolva, már-már megtagadja a tiszta poézis létjogát a színpadon. A másik az enyém. Szent a hitem, hogy a tiszta, hófehér költészet még hódithat, (feltéve, ha más követelményeknek is megfelel). Egyikünknek engednie kell a meg­győződéséből, vagy a közönségnek, vagy nekem. Szerény nézetem szerint sokkalta jobb lesz, ha ez egyszer a publikum enged, mert ő semmit sem veszíthet. Mig ha én kényszerülök engedni: — már meg is buktam! Földes Imre. II. »A nóna«. — A »Vígszínházt- mai bemutatójához. — Éppen ma nyolcz esztendeje, hogy a Víg­színház közönsége tizedik estén tapsolt A nóna szerzőjének: Alexander Bisson-nak, a ki a franczia bohózatirók dús és gazdag sorozatá­ban elsőnek mutatkozott be az akkor uj lipót­köruti szinház közönségének. fií'ssoK-nal indult meg a vidám és azóta oly nagy népszerűségre jutott zsáner áradata, a melyet ma egy gyűjtőnév alatt »franczia bohózat«-nak neveznek a szini irodalomban. Az ő Államtitkár ur-a volt a Vígszínház első franczia darabja és első nagy sikere. Azóta egy sereg Bisson-bohózat kaczagtatta és mulat­tatta a közönséget és évek során a neve ugy szilárdult meg a budapesti közönség ismereté­ben, akár a párisiéban: a »jó öreg« Bisson lett belőle, a kinek tanítványaiból egy egészen uj színműírói rend kerekedett: a modern, fran­czia bohózatiiók rendje. Az »atyamester« jó idő óta nem szólalt meg a Vígszínház színpadán : egy kicsit talán ellustult, egy kicsit talán nagyon is a nyakára nőtt tanítványainak fürgébb gárdája: Feydeau, Henr.equin, Bilhaud, Mars, Antony és a töb­1904. május 14. biek, a mi közönségünknek megannyi jó isme­rőse. Most aztán egyik legjobb és Páris-ban legnagyobb sikert ért bohózata — La bon moyen az eredeti czime — kerül ismét a Vig­szinház közönsége elé és a tegnapi főpróbán nagy örömmel üdvözölték a kritikusok a még mindig kedves és még mindig friss Bisson uj munkáját. A Vígszínház művészei maguk is bizonyos meghatottsággal szinte kegyelettel készültek Bisson uj bohózatára, hiszen neki köszönhették első szép sikerüket, mely ismertté tette a fővá­rosban nevüket. Különös maszkokkal is tisztelték meg a »jó, öreg« Bisson-t. így Góth Sándor, a ki egy modern festő szerepét játsza a darabban, egy budapesti élő modell után készítette a maszk­ját. Égy, különösen a Lipótváros társaságaiban ismert vörös szakállas és vörös bajuszos festő­művész jelent meg tegnap délelőtt A nóna fő­próbája előtt a Góth Sándor öltözőjében és róla mintázta meg Castabel — A nóna pik­torja — a maszkját. Hegedűs Gyula — ezt ugyan­csak kevesen fogják konstatálni a mai premie­ren — a mai újdonsághoz egyenesen meg­növesztette a bajuszát. A szerepe szerint kicsi és szúrós bajuszra van szüksége; Hegedűs, hogy az instrukcziónak hűségesen tegyen eleget, annyira-amennyire : megnövesztette a bajuszát. Ez mindenképen jó: a szerephez is, de a köze­ledő nyári szünidőre való tekintettel is, a mikor Hegedűs tudvalevően nagy bajuszszal az orra alatt üzi gödöllői vadászterületén a vadat. Gazsi Mariska már nem követhette annyira az instrukczió parancsát. Hogy miért: az ki fog sülni a mai bemutató-estén, melyen kétségtelen uj diadalra vezetik Bisson-1 a Vígszínház művészei. Ügyelő. Szinházi pletykák Budapest, május 14 Történet a szó'ke és makranczos Fridolinról.* A kiknek csütörlökön este módjukban volt, hogy a Királyszinház tavaszi szenzácziójából, az Én, te, <5/-bői intim kóstolót kaptak, némi ámulattal tapasztalták, hogy a Terasse- operett egész ensembleja az esti főpróbán már teljes premier-fölszereléssel bontakozik ki, s csak éppen egy szereplő jelenik meg prózai, minden­napi habitusában. Fedák Sári, Kiiry Klára, Németh József,, szóval primadoan ik és illusztris vendégek, mind­annyian kifogástalanul kimaszkirozva, fényes és hatásos kosztümökben, s velük együtt az egész gárda. És csak egy alak mozgolódik polgári formá­ban. Az ámulást még csak fokozta, hogy ez a szereplő maga — Bokor József, a kinek amúgy is elég dolga akadt ezzel az újdonsággal, mint rendezőnek. Fridolin-1 adta, a deli kis apródot, Gabriella grófnő kedvenczét, a kinek a szerepére pedig elég szemrevaló személyesitőt talált az igazgatóság a szinház elismert szőke szépségé­ben — Magay Annában. Hol volt hát a szép szőke Fridolin és hogy került a helyére ifj. Bokor József? Már a csütörtök délelőtti próbán az történt, hogy a szőke apród az egész első felvonást vörösre sirt szemmel játszotta végig. Egy kosz­tüm okozta ezt a siralmat. Egy kosztüm, a melyen még sok igazítani való volt, de a mely már a maga mivoltában is nagy gondot oko­zott. Egy trikóról volt szó, a melyben a szőke szépség — fázott. Hogy is mondjuk ? . . . Kissé tul sok trikónak találta. * Ez a kis történet tegnapról mára, mire a nyomdagépbe került, anakonizmussá lett, mert — meg­gondolta magát és a Királyszinház tegnap esti premiér­jén, nem egy férfiszemnek a gyönyörűségére, mégis magára öltötte a szőke Fridolin fehérselyem trikóját. A szerk. mm , KERPEL-féU KEZFINOHITO myauk » kezet | nap felrepedt «• alatt káraeayrtaávé (m I tv*| Ara M fillér. PMUÚ uetktUd «• A KERPEL r"* Batapsft, »„ Upét-klnrt A

Next

/
Oldalképek
Tartalom