MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-01 / 120. szám

12 1904. május 1 NÉPSZÍNHÁZ. »Náni« szövege. özvegy Molnár Jánosné korcsmárosné tönkremegy, pedig eddigelé módos asszony híré­ben állott. Bizik azonban Józsi fiában, a ki Boszniában katonáskodik, hogy az, mikor haza­jön, elveszi Szilárd Péter leányát, Rózát, a ki vagyonos leány s igy véget vet a nyomoru­ságuknak. Józsi haza is érkezik a katonasorból, de magával hozza sváb menyasszonyát, Nánit és annak familiáját Kreuzeréket, a kik Glogová­czon őt, mint sebesültet, ápolták. Az öreg Kreuzer Michel, a ki gazdagnak hiszi Molnáro­kat, szívesen egyezett bele a házasságba. Itthon azonban kisül minden. Egyrészt az, hogy Józsinak van már menyasszonya és igy rem veszi el Szilárd uram Róza leányát, más­részt az, hogy, mig katonáskodott, azalatt anyja szegény sorsra jutott és igy a gazdag sváb paraszt nem adja neki Náni leányát. Róza nem bánja ugyan, hogy nem lehet Józsié, mert idő­közben beleszeretett Lupi bácsi Pestről haza­került jogász fiába, Sándorba. Ámde az öreg Kreuzer Mikhel most már hallani sem akar a házasságról, miután megtudta, hogy a Józsi anyja szegény asszony és hogy egész vagyo­nát el fogja kótyavetyéltetni. Szilárd Péter, a ki szintén biztosan számított arra, hogyha Józsi hazakerül a katonasorból, elveszi az ő Róza leányát. Miután pedig most látja, hogy Józsi Nánit szereti, könyörtelenül elhatározza, hogy dobra ütteti az özvegy vagyonkáját. Kreutzer Michel tehát, miután nincs lako­dalom, elhatározza, hogy felpakkolja familiáját és haza megy a maga sváb faluiába, Glogováczra. Józsi pedig végső kétségbeesésében az öngyil­kosságra határozza el magát. Kimegy a teme­tőbe, édes apja sírjához és mikor látja, hogy a sváb família arra vonul el hazafelé, pisztolyát magára eméli. Szerencsére e pillanatban téved a temetőbe Sándor, a Lupi bácsi jogász fia és megakadályozza az öngyilkosságot. Az öreg Kreutzer látván Józsi és Náni nagy szerelmét, megindul és beleegyezik a házasságba. Szilárd Péter is lemond az árverésről és Róza leányát odaadja Sándornak, a kik ugy is szeretik egymást. »A suhancz« szövege. Első felvonás. Özvegy Meuniernének két unokája van: Eliz és Józsi. A fiatalok gyám­atyja Elizt Durandhoz, a gazdag fűszereshez akarja kényszeríteni, de a leány: mást szeret Emilt, — Morin nyugalmazott tábornok fiát — a ki festőnek adva ki magát, belopózott a nagy­mama házába. Józsi, a kis nyomdászfiu meg­tudja, hogy Emil előkelő származású ember és elhatározza, hogy felkeresi Morin tábornokot, hogy nővére számára elégtételt kérjen tőle. Durand-t, a ki jő, hogy megkérje Eliz kezét, a szerelmes leány kikosarazza. II. felvonás. Józsi a nyilt utczán meg­szólítja Morin tábornokot, elmondja neki, hogy fia milyen módon zavarta meg az ő családi békéjüké', és hogyan rabolta el a nővére szivét. Elégtételt kér: Emil vegye el feleségül az ő nővérét. A tábornok persze hallani sem akar a suhancz propozicziójáról, de szive mégis meg­lágyul, mikor huga, a bárónő jön jelenteni, hogy a vizbe esett kis fiát egy ismeretlen bátor élet­mentő kimentette a hullámokból. Ez az élet­mentő senki más, mint Józsi, a suhancz. III. felvonás. Morin tábornok megtudja, hogy Eliz és Józsi egy régi katona-bajtársának az unokái s igy most már beleegyezését adja Eliz és Emil házasságához, melynek összes akadályait Józsi hárította el. jy| ár vány meny asszony vandéglö. Gyönyörű knrthnlyUög. I., Márvány atcza S. Színház után friss vacsora pörkölt csirke >á la Márványmanyatszany«. Esténkint ungvári SZALAY LAJOS kedvelt zenekara hangversenyez. Fővárosi Nyári Színház. A «Huszárcsiny» szövege. Első felvonás. Virág Marczi közhuszár a kedvesével, Borcsa markotányosnövel elmaradt a seregtől, a mely a francziák ellen vonul. Marczi és Borcsa egy csárdá ban mulatoznak, a mikor rájok üt egy franczia előőrs. A közhuszár megtámadja a francziákat, vitézül harczo] is velük, mignem ketté törik a kardja és erre ugy öt, mint Borcsát elfogják. Második felvonás. A csárda belseje. André franczia káplár utasítást kapott az ezredsatöl, hogy jól bánjék Marczival. André meg is teszi, itatja, eteti Marciit, de csak azért, hogy elcsiphtsre a magyar huszár ruhát Ez meg is történik és André már azon van, hogy a magyar huszár ruhában átmenjen a magyar táborba kémkedni. De Borcsa észreveszi a ruhacserét, fölis­meri a cselt és már most ö itatja le Andrét, a fran­czia káplárt. Majd ő ölti magára a Marczi huszárru háját és ő megy át a magyar táborba, hogy a vesze­delemre figyelmeztesse a sereget. Harmadik felvonás. A tábor. A magyar huszárok elfogták Marczit, a kit franczia katonának néznek. De jö a korcsmáros és elmondja a Marczi hőstettét. Majd Marczi rábírja az őrmestert, hogy támadja meg a csár­dában mulató francziákat. A huszárok el is fogják a francziákat. Negyedik felvonás. Diadalmas bevonulás. Borcsa is ot I van a huszáiok közt, mint huszár. Kibékül Mar­czival, a kinek följebbvalói is megbocsátanak. Igy ál­talános megelégedésre, tánczczal és énekkel végződik a darab. »A kis szökevény« szövege. I. felvonás. Az ajaccioi Szent-Péler-zárda körüli vidék. Gray Winnifred, a zárdában nevelkedő kis árva lány, levelet kap, melyben éitesitik, hogy el kell hagynia a zá'dát, mert gyámszülei férjhez akarják adni. A kis Winnifred arra a gondolatra, hogy egy idegen emberhez menjen nőül, kétségbeesik és egy vándorló utczai énekes csapattal megszökik. Tamarind atya is, a ki belebolondul a trupp primadonnájába, a szép Carmenitába , velü k öröklik. > Ii? Jelvonás. Lord és lady Coodle, a kis szöke­vény gyámszülöi unokaöcscsükkel, Eduarddal, meg­tudják, hogy az Eduardnak szánt Winnifred meg­szökött a zárdából és igy az árvaleány egymilliós hozománya elesik kezükből. Eduard örül e fordulatnak, mert ő beleszeretett az utczaénekesekkel együtt járó Winnifrebbe, a kiről persze nem is sejti, hogy kicsoda. A trupp tagjai azonban 5000 frank váltságdijat kíván­nak már most Eduárdtól Winnifredért, minthogy pedig ö ezt megfizetni nem tudja, szökést ajánl szerelmesé­nek. A két szerelmes tényleg Flipper jockey segítsé­gével Velenczébe szökik. Coodlék Flipper kedvesétől, szobaleányuktól, megtudják" a szökést és utánasietnek a szerelmeseknek. III. felvonás. A velenczei Szent-Márk-tér és a Piazetta. Éppen Carnevál napja van. A szökevények álruhába öltöznek, hógy üldözőik, egyfelől az énekestársaság, másfelől a lord családja, föl ne ismerjék őket. Winnifred véletlenül mégis találkozik gyámszüleivel és igy [meg­tudja, hogy ök azok. Előbb megtréfálja őket azzal, hogy Carmenitára fogja rá, hogy gyámleányuk. Cood­lék Carmenitát ölelik boldogan karjaikba, csak mikor Eduard, ismervén Carmenitát, tiltakozik a dolog ellen, ismerteti fel magát Winnifred boldog gyámszülöi előtt. VÁROSLIGETI NYÁRI SZÍNHÁZ. Dr. Renner VIZGYÓGYINTÉZETE bejáró betegek számára Budapest, VII., Valero-utcza 4. {Telefon 55b., Az Intézetben gyógykezelés alá vétetnek : különféle Ideg- él gerlzczb^Jok, álmatlanság, szédülés, gyengeségi állapotok, a gyomor és belek renyhesége, Ideges szlTbántalmak stb. — Gyógyeszközök : á tudományos rlzgyógyitAmód eljárásain Hvüí széasaT-fürdAk (szívbajosok számára), fény-flrddk (elhízások és csúzos bántalmaknál), az elektromozás minden faja (galvanlzácxió, faradizáczió, franklinlzáczió, masszázs. Arak mdredkeltek. Prospektusklvánatr BKYHR-tál« Magyar Turista Tapasz Tyúkszem, bőrkéreg és bőrkémén nyedés ellen legjobb és legbizto­sabb szer. 1 eredeti tekercs 80 flU. t korona beküldése után bér­mentve. mrnmmwm Blito. hsir.sc szer »ssinárhöhöge s et bronchial.k atan« eile«. 1 palaczk 1.40 All., 2 K. beküldése mellett bérmentve. JEgyedill raktári »VÖRÖSKERESZT GYÓGYSZERTÁR* Budapesten, VI., Áodrássy-at 84. szám. Kapható gyógyszertárakban és drog áriákban. »Bukov a székelyek hóhéra« szövege. Az évszázadokon át nagy szabadságot és függet­lenséget élvezett székely népre súlyos adókat rótt ki Bukov, Erdély katonai kormányzója, a ki, daczára a békés időnek, a népet fegyverbe is erőszakolja. Az e miatt elégedetlen csikszéki nemesség Mádéfalván gyülekszik össze Lázár inre kastélyában, hogy bajaik orvoslásán tanácskozzanak. A gyűlésen váratlanul meg­jelenik Bukov főtisztjei kíséretében és kegyetlen visel­kedésével annyira felizgatja a nép vezetőit, hogy Zöld Péter, a székelyek bálványozott papja, az ablakból izgató beszédet intéz a néphez, a mely forrongásba tör és Bukov elpusztítását követelik. Lázár Imre elmegy társaival a népet lecsendesíteni. Ezalatt Lázár felesége, a ki mit sem tud Bukov kegyetlenségeiről, egy szénás szekérbe bujtatta öt, kiviteti a faluból és igy meg­menti a székelyek hóhérát. A kelepczéböl kiszabadult Bukov hadseregével, mely a falu közelében táborozott, megtámadja Mádé­falvát, az egész helyiséget elpusztítja és kegyetlensé­gében még a védetlen nőket és gyermekeket is ha­lomra löveti. A második felvonásban a csángó földön látjuk ismét a bujdosó székelyeket. Lázár felesége kis fiával egy jószivü öreg csángó, Kaszás uram házában talált menedéket, még pedig pászorfiunak öltözve, hogy ki­létét senki se gyanítsa. Férje, a kit Bukov halálra ke­restet, tőle elszakítva, ismeretlen tajakon szintén buj­dosik Az öreg Kaszás több alkalommal gynusnak találja a mitru pásztor (Lázárné) viselkedését és hogy saját házát is megóvja a veszedelemtől, vallatóra fogja az álpásztort, a ki megtörve vallja meg, hogy a székely hös Lázár felesége. Kaszás elérzékenyülve csókolja a nagyasszony kezét és igéri hogy megóvja őt és gyer­mekét a bajtól. Ezután a koldusnak öltözött Lázár Imre is megjelenik és boldogan öleli magához nejét és gyermekét Az aratástól hazatérő néppel jön a főbiztos is, hogy az idegen munkások közt az üldözött székelyek után kutasson. Lázár titkon elszökik, de kis fiát és öt védő feleségét elfogják. A harmadi kfelvonásban Nagy-Szebenben vértör­vényszéket ül Bukow táborkatával Lázárné felett és ítéletet akar hozni, mikor belép Lizár Imre. A hitveséért és gyermekéért remegő hös vadul támad Bukovra és összes gazságait szemébe vágja a bírák előtt. Bukov elakarja hurczoltatni és kivégez­tetni, de megjelenik az itélőmester, a ki maga József császár és kegyelmet ad az ártatlanul üldözötteknek. Bukov pedig kegyetlenségeiért minden hatalmának és katonai rangjának elvesztésével bűnhődik. «Lumpáczius Vagabundus» szövege. Előjáték. A tündérkirály kitiltja birodalmából Lum­pácziust, a gonosz szellemet, a ki elhatározza, hogy három könnyelmű emberrel fognak próbát tenni, váj­jon a szerencse, vagy a szerelem istene hatatmasabb-e a földön. Kipróbálja, hogy melyik hatalom : a sze­rencse, vagy a szerelem tériti a három jó madarat a jó útra vissza I. felvonás. Enyves, asztaloslegény, Lábszár, csiz­madialegény és Czérna, szabólegény találkoznak az országúton és barátságot kötnek. Enyves, a vendég­fogadóban, a hova betértek, elmondja pajtásainak szerelmi bánatát, mire nyugodni térnek. Álmukban mind a hárman megálmodják Fortuna szerencseszámát, a 7359-es számot, a mely számú sorsjegyet másnap egy házalótól meg is veszik és főnyereményt csinálnak vele. A pénzzel elszélednek és egy év múlva ugyan e helyre találkozót adtak egymásnak. II. felvonás. Enyves felkeresi volt gazdaját, Gyalut és elnyeri régi szerelmének, Juliskának kezét. Közben czérna és a részeges Lábszij nyakára hágnak a nyert vagyonnak és utolsó pénzükkel kisegítik a teljesen tönkrejutott Enyvest, a ki segítségüket jön kérni. III. felvonás. Czérna és Lábszij az évforduló nap­ján felkeresik Gyalu házában Enyvest, de azt a hirt hallják, hogy Enyves a kórházban betegen fekszik és száz száz koronát hagyott két barátjának. De a két jó barát nem fogadja el a pénzt, hanem a beteg Enyves­nek akarják elvinni. Ekkor belép Enyves, a ki csak próbára akarta tenni barátait. Bevallja, hogy annak idején a húszezer koronát mindegyiktől csak azért kérte el, hogy eltegye a számukra és most abból a pénzből tiszteségesen megélhessenek. A három jó madárból mégis ilyen módon békés, családos ember válik, a kinek nem a szerencse adománya, hanem a szerelem szerezte meg a boldogságot. FŐVÁROSI ORFEUM. A kinoe véletlen. (L'attaque noctume.) Szinmü 3 képben. Irta: A. de Lordé és Masson Forcstier. A franczia espritnek ez egyik legkiválóbb alkotását, a mely a külföld metropolisaiban összesen ezernél is több előadást ért, Waldmanu Imre igazgató a legna­gyobb gonddal és leleményességgel rendezte és pazar fénynyel állította ki. A darab cselekménye rendkívül érdekfeszítő és mulatságos, szczenikai berendezése pedig Budapesten egészen uj és különösen meglepő, a mennyiben a második és harmadik kép közötti villámgyors nyilt változásnál a harmadik képhez szük­séges boudoir egy teljesen különálló kerekes színpadon áll, a melyet előre tolnak. A szereplök : Fröhlich. Baü­mann, Sedere, Schmidt és Sehiller pompás összjátákban adják elő a szezón ez utolsó nagyhatású »slágerét«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom