MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-07 / 125. szám

1004. május 7. 7 VÁROSLIGETI NYÁRI SZÍNHÁZ. »Mária Antoinette, Francziaország királynője« szövege. Prolog, történik 1786-ban. Mária Antoinette estélyt ad versailles-i palotájában és ott Malesherbers miniszter Lafayette-tel, az észak-amerikai Egyesült-Államok tábornokával és kir. dragonyos ezredessel beszélget az elégedetlenségről, mely az országban uralkodik és protestálnak Francziaország királynőjének azon csúnya szokása ellen, hogy komédiásnőnek öltözködjék és éppen Figaro házasságában játszék, mely oly sok vitára adott okot. Jön Stanislaus herczeg, Provencze grófja és jelenti, hogy a király fogadta Muy marquist és La Vagaion bárót, a kik a trianon-i előadás betiltása végett jöttek. Azt tanácsolja, hogy kezdjék meg az előadást azonnal, még mielőtt a betiltó rendelet megérkeznék. Készülnek a színházba, midőn belép XVI. Lajos. A királynővel egyedül akar maradni. A király kéri a királynét, hogy ne tartsa meg az előadást. Marie Antoinette nem fél az ócsárlástól, sőt kihívja azt. Kéri a királyt, hogy engedje megtartani az előadást. Végre is XVI. Lajos beleegyezik, de azt szeretné, hogy a királyné ne vegye fel azt a drága nyaklánczot, amelyet állítólag Rohan kardinálistól kapott azért, mert kegyeivel elhalmozta őt. Maria Antoinette erre dühbe jön és szemére veti a királynak ezt a rágalmat. Ki akarja tépni kezeiből a nyaklánczot. A király ismét enged. Megígéri, hogy később ő maga is elmegy a Trianonba és távozik. Maria Antoinette nagy vidámságot színlel, hogy fájdalmát palástolja és elsiett Lamballe herczegnővel és Madame Elisabette-tel a színházba, követve udvaronczai által. I. felvonás. Történik 1789. október 15-én. A provencze-i gróf és képmutatóan átadja a királynak a «Nép barátja» cz. hírlapot, melyet Marat szerkeszt s melyet állítása szerint a könyvtárba talált. A király olvassa abban a királyné elleni gunvt a katonatiszti gyűlésen történt részvétele miatt; olvassa, hogy a nép felkelésre lázittatik s hogy ez legyen a királyné utolsó orgiája. A király kijelenti Maria Antoinettnek, hogy a forradalom elhárítására csak egy mód van és ez : megvesztegetni Mirabeau grófot, aki a radikális párt lelke. Ezalatt a nep felbátorodva, miután a Bastille-t lerombolta, Marat vezérlete alatt Versailles ellen vonul. Kétségbeesett kiáltások hallatszanak. A nép kenyeret követel. A király gyermekeit, nejét és nővérét a testörök örizetére bizza, maga pedig meg akar jelenni a felbujtott tömeg előtt. Ekkor érkezik Lafayette tábornok. Ez a népet tiszteletre birja a királynő iránt, a kire nemzeti szinü szalagot tüz fel. II. felvonás. Történik 1792. augusztus 10-én. XVI. Lajos menekülni próbál övéivel együtt. Azonban menekülés közben utóiérték Varennes-ben és viszavitték őket Párisba a Tuilleriákba. Lipót császár halála miatt gyászt ölt az udvar. Ujabb események meggyőzik a királyt, hogy a nemzetre többé semmi esetre sem számithat. Lamballe herczegnö a szövetséges hatalmakhoz fordul és kiviszi, hogy József császár, a ki Lipót után a trónra lépett, levelet irt Párisba a nemzetgyűlésnek, amely levélben azt irja, hogy a' külföldi hatalmak Francziaország királyának összes jogaiban való visszahelyezését kérik. A nép Santerre vezetese alatt méltatlankodva a Tuilleriák ellen vonul, hogy az Ausztria által a népgyűlésen ejtett sérelemért elégtételt kérjen. Eközben azonban a vidéki néptömeg annyira felingerii a párisi népet a királyi pár ellen, hogy kiüt a nagy forradalom, amely alatt a királyi párt letartóztatják és a Temple torony-börtönébe fogságba hurczolják. III. felvonás. Történik 1793. január 20-án este. A nemzetgyűlés halálra itéli XVI. Lajost, a kit a tömlöczben folytonos sértésekkel és meggyalázásokkal illetnek. Ö azonban méltóságteljesen és nemes magasztossággal türi el azokat. Türelme oly nagy, hogy még csak nem is panaszkodik. Megengedik neki, hogy meggyónhat egy katolikus papnak és hogy utoljára megláthassa családját, miután másnap a vérpadon fog kiszenvedni. IV. felvonás. Történik 1793. január 21-én. XVI. Lajos utolsó órája. Leánya apjáért imádkozik. Jön Simon varga városi tanácsos, hogy inspekcziót tartson. Majd jön Malesherbes, a ki a szerencsétlen király kivégzéséről beszél és annak utolsó szavait mondja el. Vergniaud Péter a nemzeti Convenczio megbízása folytán letartóztatja Malesherbes-t, azután felolvas egy iratot a királynőnek, felszólítva öt, hogy irja azt alá. Ez irat: levél a külföldi hatalmakhoz. Visszautasítja abban a hatalmak segítségét, elfogad a Convencziótól évi apanage-t és lemond a trónra való jogáról. Azonban a királynő méltatlankodva megtagadja az aláírást. Erre elveszik tőle a Dauphin-t (fiát, a kir. herczeget), a kit Simon vargának adnak át s a ki erővel ragadja ki öt anyja karjai közül. Maria Antoniette elviselhetlen fájdalmában élettelenül roskad össze. Befejezés. 1793. október 16-án reggel. E napon meg kell halnia Maria Antoinettenek, a ki már mindenféle vádat, sértést, rágalmat és meggyalázást elszenvedett a néptől. Azt a kegyelmet kéri Lebeau börtönörtöl, hogy sógornőjének, Erzsébetnek levelet Írhasson és hogy abba egy medaillon-t tehessen, a melybe fiának, a Dauphin-nak egy hajfürtje van zárva és a mely férjétől, a királytól egyedüli emlékül maraat neki. Ezt meg is engedik neki, de midőn a levelet átadja, ismét jön Simon és tudtára adja, hogy elérkezett utolsó órája. A Convenczio megengedte neki, hogy papot bocsássanak hozzá. De Maria Antoinette ezt önérzetesen visszautasítja. Jön a porkoláb, a ki kezeit összeköti, haját levágja — és Maria Antoinette nemes és büszke magatartással megy a vérpadra. HOL szórakozzunk színház után ikáufa-i.és HATVANI VENDÉGLŐJE és irik vacsoráinak. Friss ételek. Jó italok. Olcsó árak. ím ím imimKülSn szobák. Vlrágbolor éttermei (BI«»«

^! József-tér és Ffírdő-utmn sarok, Színház után mindig friss vacsora. Társaságok részére külön termek ssá* szinsélylg Borok és sörök 10 palacikonkint díjtalanul házhos | «állíttatnak. Ehm János vendéglőjében a^Mimzitl Színház bérházában FARKAS FALI kaagvaraaaysi. Snlnhás után Mai vaesora. FŐVÁROS! ORFEUM. A kinoi félatlll. (L'attaque nocturne.) Színmű 3 képben. Irta: A. de Lordé és Masson Forestier. A franczia espritnek ez egyik legkiválóbb alkotását, a mely a külföld metropolisaiban összesen ezernél is több előadást ért, Waldmanu Imre igazgató a legnagyobb gonddal és leleményességgel rendezte és pazar fénynyel állította ki. A darab cselekménye rendkívül érdekfeszítő és mulatságos, szczenikai berendezése pedig Budapesten egészen uj és különösen meglepő, a mennyiben a második és harmadik kép közötti villámgyors nyilt változásnál a harmadik képhez szükséges boudoir egy teljesen különálló kerekes színpadon áll, a melyet előre tolnak. A szereplők : Fröhlich, Baumann, Sedere, Schmidt és SehiUer pompás összjátákban adják elő a szezón ez utolsó nagyhatású »slágerét«. D J aranyozó, melylyel bárki azonnal moshatóan ujjá aranyozhat elavult tükör- és képrámát, szobrot, stb. Üvegje ecsettel 80 kr., negyedliteres 3 frt, nyolczadliteres 1 frt 50 kr. Megrendelhető: Kért ész Tódornál, Budapast, Krlstéf-tér. • Fővárosi Nyári Színház. »Tiszt urak a zárdában« szövege. Gontran de Solange muskétás-kapitány szerelmes a tureni kormányzó urnák a húgába, Mariba, ki Lujza nővérével együtt zárdában van. Brissac kapitány, Gontran barátja, Bridén abbét, Gontran nevelőjét magához kéreti és mindketten rá akarják venni, hogy ő szöktesse meg Marit a zárdából. Bridén abbé felháborodással utasitja vissza az ajánlatot. Ezalatt megérkezik Poncurlié gróf, a tureni kormányzó, a ki arra kéri Bridén abbét, hogy azonnal menjen a zárdába unokahugaihoz és birja rá őket, hogy vegyék fel a fátyolt. Gontran ezt megtudva, kétségbeesik és Brissac-kal együtt egy korcsmában lévő két zarándok csuháját felveszik s igy a zárdába mennek. Gontran megismerteti magát Marival és együtt tervezik a szökést. Brissac ezalatt leiszsza magát és a szerelemről prédikál az ártatlan növendékeknek. Brissac magaviselete kétségbeejti az apáczákat, Lujza beleszeret Brissacba és igy most mind a két pár szökni akar, a mikor éppen megérkezik a kormányzó, két zarándokot keresve, kik a bíboros élete ellen törtek. A két muskétás épp e két zarándok ruháját sajátította el és fogva tartották őket, m által azok gonosz terve meghiúsult s igy a két muskétás csinyjének köszönhette a biboros megmenekülését. Hálából ezért a helytartó nekik adja unokahugai kezét. Atköltözködéseket és szállításokat helyben és vidékre, különösen nyári lakásokba lelkiismeretesen, pontosan és jutányosán eszközöl flelllnger Lipót, a Mag?, kir. Opera és Nemnsti Seinhds szállítója, nj és czélszei Í1 butorszállitó kocsijaival. Magát és vállalatát a n. é. közönség b. ügyeimébe ajánlja Mellinger Lipót szállítmányozó, Budapest, VII.. Káról v-k örnt 6. Eeztyn gyári raktár VI., Andrilssy-ut 47. és Kerepest-nt 9. az. Férfi és női keztyük CA krajczá

r. minden színben = Szórna keztyük nagy választékban. = Mindan pár falpróbálható. Óriási válaizték. Színházi glassé keztytt, elsőrendű karlsbadi minőség, fehér és divatszinekben ... 69 kr. Hédi, divat térd flór-harisnya, párja - — 37 » Azsuros flór-harisnyák 39, 55, 65 » Elegáns tavaszi szürke férfi és női keztyük ... 27, 30, 33 » Tiszta selyem arcz-fályolok... 19 » Elegáns nöi csipke-gallér és nyakkendők 25 krtól 3 írtig Remek miderek 45 krtól 1.20 frtig Valódi Radikal halcsont-füzők 160 kr. Elegáns batisztfüzővédő, pazar csipke-diszszel 70 . BJeier Izsó áruháza >A gólyához« Budapest, Nagymezó-utcza 12. sz. Szerecsen-ntcza sarkán.