MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-27 / 145. szám

1904. május 26. Budapesti színpadok. Budapest, május 27. A Magyar Királyi Operaház igazgatósága a szezon végének közeledtével sorozatban elő­adatja Wagner Richárd: Niebelungok gyűrűje czimü zenedráma- trilógiáját. A cziklus 4 elő­adását a következő napokra tűzték ki: Hétfőn, május 30-án páros számú bérletfolyamban a Rajna kincse, kedden, május 31-én, bérlet­szünetben A walkur, csütörtökön, junius 2 án, páros szárnu bérletfolyamban Siegfried és szombaton, junius 4 én, páratlan számú bérlet­folyamban Az istenek alkonya kerül szinre. Ezen előadásokra a rendes helyárak érvényesek. Egyes előadásokra előreváltott jegyekért a rendes elővételi helyárak fizetendők. Mind a négy előadásra egyszerre váltott jegyeknél, a földszinti páholyokat kivéve, egyéb helyekre a rendes napi helyárból 25 százalékos árkedvez­mény. Jegyek válthatók a dalszinhéz-utczai elővételi pénztárnál és a jegyirodáktan. • A Nemzeti Szinház szombaton bemutatásra kerülő újdonságából, Edmond Rostand: Nap­keleti királykisasszony czimü verses színmü­véből ma tartották meg a jelmezes főpróbát. A Cyrano de Bergerac, L'Aiglon és a Regényesek szerzőjének ez a müve négy felvonásból áll s a tizenkettedik században játszik. Az 1. és IV. felvonás színhelye a tripoliszi partok közelében a tengeren evező gálya fedélzete, a II. és III. felvonósé pedig Mellisinde királykisasszony tripoliszi vára. Az uj darabhoz korhű jelmezek és festői díszletek készültek, a melyek közül különösen az első felvonós mozgó díszlete fog feltűnést kelteni. Az újdonság szinlapja a követ­kező : Napkeleti királykisasszony. Verses dráma négy felvonásban. Irta: Edmond Rostand. Eorditotta: Benedek Marczell. Személyek: Méllisinde, Napkelet királykisasz­szonya, Tripolis úrnője ... ... P. Márkus E. Allamanon Bertrand lovag, provenczei troubadour Beregi Jeffroy Rudel, Blaye herczege, aqui­taniai troubadour... .. Császár Trophimus fráter, a herczeg udvari papja Mihályfi Etasmus, orvosa Gál Squarciafico, genuai kereskedő ... Ivánfi A Zöld Vértes Lovag, kalandor Kom­nenos Mánuel görög császár szolgálatában Hajósgazda ' tengerészek Trobaldo Eerencz Prégofát Brúnó Biitagne Juan Marrias Koimányos 1-sö \ 2-ik I 3-ik V zarándok 4-ik | 6-ik I Micholose, Squarciafico szolgája ... Hajósinas Evezős Egy hölgy Tengerészek, muzsikusok, rabszolgák Bakó Paulay Molnár L. Körösmezei Abonyi Rózsahegyi Mészáros Hetényi Faludi Szőke Magyari Horváth Pálflfy Dezső Náday B. Iványi Gabányi Á. Narczisz Keczeri I. stb. XII. század. A Vigszinház-ban teljes sikerrel vendég­szerepelnek a berlini művészek Az eddigi előadások általános érdeklődést keltettek és minden este zsúfolásig megtelt a Vígszín­ház nézőtere. A közönség lelkesen ünnepli minden előadás alkalmával Reinhardt első­rangú társulatát. A Vígszínház igazgatósá­gának volt rá gondja, hogy a Kleines und Neues Theater vendégszereplésének ismert előkelő sz nvonala ezúttal is megmaradjon. Szombaton az Ármány és szerelem (Kabale und Liebe), vasárnap este pedig az Éjjeli menedékhely (Nachtasyl) kerül szinre. Az összes előadásokra — elővételi dij nélkül, — a Vígszínház pénztárá­nál és a szinház városi jegvirodáiban lehet jegyet váltani. A berliniek oly ragy sikert arattak eddigi előadásaikkal, hogy a Vígszínház igazgatóságával egyértelműen Reinhardt meg­hosszabbítja a vendégszereplést. A jövő héten még öt estén át fognak játszani a német mű­vészek, még pedig ugyanazokban a darabok­ban. a melyekkel e héten mutatkoztak be a budapesti közönségnek. A Magyar Szinház karszemélyzetének juta­lomjátékára: A hajdúk hadnagya vasárnap, (május 29-ikén) délutáni előadására, már csak korlátolt számban kaphatók jegyek. Rajna Ferencz és Czobor Károly diadalmas darabja, A hajdúk hadnagya több uj szereplővel kerül szinre Jadwigát Szamosi Elza, a kitűnő fiatal énekesnő, az ezredest Nyárai Antal, Barbarinát Kornai Berta játszsza. A franczia színtársulat jelenésébe illesztett hargverseny fénypontja Brozel Fülöpnek, az Operaház ünnepelt ven­dég tenoristájának a föllépése lesz, kivüle közre­működnek : Rédei Szidi, Cervi Anna és Garzó Adél — a kinek magyar dalait Vörös Elek czigányzenekara kiséri — tánezol Artemis Colonna és a két Szentgyörgyi-testvér Az elő­adás kivételesen 2 llz órakor kezdődik. Vasárnap este tizedszer játszszák a vonzóerőnek bizonyult Pfefferkorn utazása czimü énekes bohóságot. A Királyszinház-bao Terrasse szenzácziós sikerű operettjének, ak Én. te, ő! nek előadásai állandóan telt házak előtt folynak le. A darab tizenhatodik előadásának, a mely szombatra esik, különös érdekessége lesz, hogy Fedák Sári a szinház megnyitása óta 150 edszer lép föl, a hányszor szerződésileg kötelezve volt. A Királyszinház igazgatósága, személyzete és a szerzők, a kiknek darabjaiban a művésznő játszott, erre az alkalomra nagy ovácziót ren­deznek. Ez előadás iránt olyan nagy az érdek­lődés, hogy a jegyeket, különösen a páholyokat j és zsöllyéket már elővételben veszik. — Vasár- í nap este és a következő hét minden napján az i Én, le, ő! kerül szinre Küry Klárával, Fedák Sárival és Németh Józseffel a főszerepekben. i * A Népszinház-ban elmarad e hétről Hegyi Arankának fellépése Serpolette szerepében a Kornevillei harangok-ban, melynek mai elő­adásán Ledofszky Gizella játssza a szerepet, mig Gáspár apó szerepében a mostani felújí­táskor uj lesz Solymosi Elek; szombaton A konzul felesége, mig vasárnap az évad nagy­sikerű operettje, • Katinka grófnő van műsoron Szamosi Elzával és Rédey Szidivel a főszere­pekben. a A Fővárosi Nyári Szinház szombaton mutatja be Kövessy Albertnek, a Goldstein Számi ismert szerzőjének A kaméliás férfi czimü uj, énekes bohózatát, melynek zenéjét Barna Izsó irta. Az érdekes újdonságot a legjobb hirek előzik meg. A darab szereposztása a kövelkező : Kikényi Ignácz — Újvári, Amália — Bera Paula, Ilka — Szohner Olga, Parlagi — Kardos, Mókus Manó — Réthey, Leóna, énekesnő — Hader Irma, Sára — Berzsenyi Julia, Auróra — Gyöngyössy Erzsi, Margit — Medgyaszay Vilma, Eszti — Kállay Lujza, Milvay Zoltán, képviselő — Barlos, Szahara Jakab, tapsfőnök — Tábori. * A Városligeti Nyári Szinház-b an a szom­balon először szinre kerülő Egy bolond gondolat czimü rendkívül mulatságos és helyzetkomiku­mokban bővelkedő bohózat első előadésa iránt általános érdeklődés mutatkozik. »A Sialmaömgy«. A Népszínház ebben a szezonban még egy újdonságot fog bemutatni. Hennequin és Valabregue: A szalmaözvegy czimü bohózatát. A hires franczia bohózatirók darabját Heltai Jenő fordította le és ugyancsak ő dolgozta át énekes darabbá. A szalmaözvegy jun us első felében fog bemutatóra kerülni. A kulisszák mögül. Budapest, május 27. Csiky Gergely ismeretlen vlgjátékterve. Most került napfényre Temesváiott egy nagy­becsű irodalomtörténeti ereklye: Csiky Gergely A kosár czimü meg nem irt vígjátékának eddig ismeretlen tervezete. Csiky Gergely rendesen jegyzőkönyvébe irta be darabjainak meséjét; ennek a vigjátéktervnek a kézirata is egyik régi • jegyzőkönyvéből van kiszakítva. Az ujjnyi hosszúságú, immár megsárgult lapokon, csak nehezen olvashatók Csiky rendkívül finom pennával irt apró betűi. Érdekes, hogy törlés egyetlenegy sincs a kéziratban, a mi igen jellemzi Csiky gondolkozásának biztos menetét. A nagybecsű irodalmi ereklye Csiky Gergely egykori bizalmas barátjának, Dobó László volt temesmegyei főjegyzőnek, hagyatékából kerül most napv lágra. »A kéjvonat«. — 4 Magyar Színház újdonsága. — A szezon utolsó hónapját a Magyar Szin­ház igazgatósága hiven az egész szezonban kifejtett lankadatlan és eredményes buzgóságé­hoz mindenképpen változatossá és élvezetessé igyekszik tenni közönségének. Erre nézve, eddig három módhoz folyamodott a szinház. A párisi Theatre des Variétés operettársulatát hivja meg vendégszereplésre, s mint már tegnapi számunk­ban emiitettük, Strausz bájos operettjét, A de­nevér-t, mutatja be a vendégtársulat a párisi szereposztásban. Ez a programm egyik pontja. A másik a Sulamith felelevenítése, a mely ó-budai bemutatása után tudvalevőleg a Magyar Szinház-ban éledt fel újra hosszú pályára néhány évvel ezelőtt. S a ki ismeri a »Sulamith« elévül­hetetlenül szép keleti melódiáit, tudja azt is, hogy ez a repriz semmiképpen sem háládatlan dolog. A programmtervezet harmadik pontja egy vérbeli franczia énekes bohózat, a melynek a legközelebbi bemutatójára nagyban, teljes gond­dal készül a Magyar Szinház. Hennequin­szöveg, s ennek a szerzőnek Budapesten immár eléggé ismert neve elég garanczia arra, hogy a szinház nézőtere alighanem harsogó kacza­gásoktól lesz hangos a premiéren és a rákövet­kező estéken. A darab franczia czime L Train de plaisir, innen magyar czime: A kéjvonat. A kéjutazók társasága már az élet rendje szerint sem valami búsongó népség, egy franczia bohózat kereté­ben tehát csak hatványozottabb vígsággal mutat­kozhatik be. A bohózat első felvonása különben a monte-carlói pályaudvaron játszik, a hova a kéjutas kompánia megérkezik, s a sok mulat­ságos figura között van itt egy, a ki bennünket némi melankolikus aktualitással emlékeztet majd az országnak egy olyan iménti ese­ményére, a milyenre, tudjuk, az egész világon nem volt még példa. Alig van tán valaki, a ki el ne találná, hogy a vasúti sztrájkot gondol­juk. Hát ebben a bohózatban egy állomásfőnök szerepel, a ki valósággal állandóan ökölbe­szorított kézzel szolgál. Még az utasokkal is érezteti lelke háborgását. Ha valami bij éri az utast, ha panaszszal jönnek hozzá, csak ez a sztereotip és kárörvendj felelete: — Ugy kell! Minek ül vonatra ! A második felvonás a roquebrunnei romok­nál esik meg egy elegáns vendéglőben, a har­madik pedig a fogházban, a hol maga a rendőr­főnök a fogházigazgató. Ez a fogház pedig arról nevezetes, hogy soha sincs foglya, s a fogházigazgatóné ott tartja a — szárnyasait, csirkéit, libáit, képzelhető tehát, milyen kelle­metlenség támad abból, a mikor a kéjutastársa­ság, a melyet befognak, megzavarja ezt az idillikus állapotot. A legfrissebb franczia zeneszámok és pompás tánezok élénkítik a bohózat cselekmé­nyét, a melyben ilyenformán előreláthatóan öröme lesz a közönségnek. Orpheusz. Színházi pletykák, Budapest, május 27. I. Az egyetlen ellenség. Tapstól és ováczióktól hangos a Vígszínház minden estéje : a budapesti közönség lelkesen és szeretettel ünnepli estéről-estére a német művészeket. Tempora mutantur . . . volt idő, mikor Budapesten fütytyel és pisszegéssel fogadták a német színészeket — igaz, hogy nem a ber­linieket, hanem osztrák szomszédaink művé­szeit — és ime ma: taps és brávozás fogadja _

Next

/
Oldalképek
Tartalom