MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)
1904-05-01 / 120. szám
1904. május 1. Budapesti színpadok. Budapeat, május 1.. A Magyar Királyi Opera e heti nagy művészi eseménye Arnoldson Siegrid asszonynak a világhírű svéd csalogánynak, ket esten át való vendégfellépése. A művésznő, a ki legutóbb a párisi nagy Operá-ban vendégszerepelt a leglelkesebb ünneplések mellett, csütörtökön egyik legfényesebb szerepében, Mignon-ban lep fel vasárnap pedig a Bajazzok Neddáját enekh. Mindkét előadást részben felemelt helyarakkal tartják meg. A világhírű énekesnő fellépései iránt természetesen a legnagyobb érdeklődés nyilatkozik meg előre is és a két előadás jegyei kétségtelenül már elővételben fognak elkelni. Kedden A walkür, szombaton Sába királynője megy. A Bajatzok- kai (Siegrid Arnoldson vendégszereplései a Csárdás balletet adják uj betanulással. * A Nemzeti Színház a héten Mami czimmel egyfelvonásos kis vígjátékot mutat be, melynek szerzője Hevesi József. A kis újdonság csütörtökön az Attasé-val, pénteken Alfonz ur-ral kerül szinre. Jerome K. Jerome-nak tegnap este zajos derültségek meilett bemutatóra került Miss Hobbs czimü vígjátéka, háromszor — hétfőn, szerdán és szombaton — szerepel a műsoron Herczeg Ferencz óriási sikerű Bizáncz-a kedden és vasárnap este kerül szinre Vasárnap délután A kaméliás hölgy et adják. A Vigszinház csütörtökön mutatja be Ordonneatt és Keroul-nak A koczavadász czimü bohózatát, mely a legkaczagtatóbb franczia darabok közzé tartozik s a mely az idei párisi évadnak egyik legzajosabb sikerű újdonsága volt. A koczavadász-ban elsősorban Hegedűs jut olyan eisőrangu szerephez, a minőt a Conlisset ur és Az őrnagy ur óta nem játszott. A Vígszínház nagy gondot fordit a darab kiállítására is. Az újdonság csütörtöktől fogva a hét minden estéjét betölti. Hétfőn és kedden Malonyay darabja, Katóka kegyelmes asszony, szerdán és vasárnap délután A királynő férje kerül szinre. • A Magyar Színház nak ma délutáni Hajdúk hadnagya előadásának érdekes külföldi vendégei lesznek. A Rajna-C-obor operettet a müncheni Gärtner Platz szinház igazgatói nézik végig, a kik a zajos sikerű operett előadási jogát meg is szereztek színházuk számára. A müncheni igazgatók most a darab kiállításának és rendezésének megtekintése végett jöttek Budapestre. — A szinház egész heti műsorát A rikkancs czimü operett tölti be, mely sorozatos előadásokban közeledik első jubileumához. Az operett iránt az érdeklődés egyre fokozódik s szép közönséget vonz, mely zajos derültséggel kiséri a jó előadást és különösen Sziklai jóizü mókáit. Jövő vasárnap délután a budapesti közönség egyik kedves régi operettjét, A gésák-ot adják, hosszú pihentetés után. Az érdekes fölujitásra jegy mérsékelt árakon már váltható a szinház pénztáránál és a Bárd-ezég jegyirodáiban. A Király Szinház e heti műsorát ez évadbeli nagysikerű darabjai töltik be. A szinház legutóbbi uj operettje, A fokomul, négyszer: hétfőn, pénteken, szombaton és vasárnap kerül szinre. Kedden az Aranyvirág-ot, szerdán A toreador-t és csütörtökön a Tengerre magyar! czimü érdekes bohózatot adják. Vasárnap délután Lili kerül szinre a szinház karszemélyzetének jutalomjátékául. A Népszinház e heti változatos műsorát különböző vendégszereplések teszik érdekessé Kedden a Suhancz, csütörtökön Bob herczeg. kerül szinre, Lonyay Gizella fellépésével. Pénteken Audran régóta szinre nem került klaszszikus operettjét, a Babá-X adják Gergely Gizellával, a kolozsvári Nemzeti Szinház volt szubrettjével. Szombaton a Hoffmann meséi-ben szintén két érdekes vendégjáték lesz és pedig Maleczky Bianca énekli az operett hármas női főszerepét, Hoffmannt pedig Kertész Ödön, a M. Kir. Opera tenoristája adja. Hétfőn és szerdán a Kornevillei harangok kerül szinre, Serpolett szerepében Ledöfsky Gizellával és Geimain szerepében Szamosi Elzával. Vasárnap délután Blaha Lujza vendégszerepel a Menyecskék-ben ; ugyanekkor délután a Suhancz-ot adják. * A Fővárosi Nyári Szinház jövő heti műsora igen érdekes, a mennyiben kedden A hires turista bemutatója lesz, szombaton pedig a Tiszt urak a zárdában fog szinre kerülni. A kulisszák mögül. Budapest, május 1 I. <Az asszony ingatag...» — Egy ráadás története. — Az elkoptatott, utczai sipládáktól agyonnyekergetett Rigoletto ária élénken aktuális lett az elmúlt két hétben Budapest en. Bonci, a decrescendok és pianissimok ördöngös mestere, adott uj fényt, uj varázst »Az asszony ingatag« . -áriának. Mostani budapesti vendégjátéka alkalmával megint csak ezt hallotta tőle legszívesebben az Operaház közönsége és ezért jutalmazta a legviharosabb tapsokkal. A legédesebb szavú olasz tenorista, a »mosolygó hangú« troubadour ezzel az áriával kezdte meg a mult héten budapesti szereplését és ezzel az áriával fejezte azt be e hét péntekjén. »As asszony ingatag. . .« tüneményes decrescendói ott gyöngyöztek A sevillai borbély énekleczkéjében is és hogy ismét alkalmunk volt — műsoron kivül — végighallgatni ezt az áriát Bonci-tói, annak külön érdekes kis története van. Ezt akarjuk elmondani. Bucsufellépésének estéjén, pénteken este, Almaviva szerepét énekelte Bonci A szevillai borbélyban. Az énekleczke-jelenetben betétképen elénekelt a művész egy olasz románczot, majd a lelkesült tapsokra ráadást adott: a Carmen-bői énekelte el a szerelmi áriát. A második betét-dal után megint csak felharsant a szűnni nem akaró tapsvihar, Bonci hajlongott, végül azzal a bizonyos ismert lemondó kézintéssel tudtára adta a közönségnek, hogy nem énekelhet többet. E pillanatban — a doktor Bartolo szobájának ajtaján keresztül — a kulisszák mögül kiintette Noseda kartanitó, a ki zongorán kisérte Bonci betétdalait, a nem kevéssé meglepett művészt. Bonci kiment a színfalak mögé, — a taps egyre zúgott — néhány másodpercz múlva visszatért, előrelépett és künn a zongorán megszólalt a Rigoletto-ária bevezetése. A közönség még hatalmasabb tapssal üdvözölte a nem is remélt ráadást és Bonci kétszer végigénekelte a »La donna e mobile«-t. A harmadik ráadás után pedig jobbra fordult és a jobboldali udvari inkognito páholy felé mélyen bókolt. A páholyból kihajolva hosszan, szinte hálásan tapsoltak feléje József Ágost fő herczeg és Auguszta főherczegasszony. »As asszony ingatag . . .« ugyanis a főherczegi pár kérésére került be A sevillai borbély énekleczkéjébe. Mikor Bonci befejezte a Carmen-áriát, József Ágost főherczeg szolgálattevő kamarásával hirtelen leüzent a színpadra, hogy szeretné, ha Bonci — az ő kérésére és kedvéért — elénekelné a Rigoletto-áriát. Ezt az üzenetet adták át sebtében a színfalak mögött, Bonci-nak. a ki természetesen sietett eleget tenni a főherczeg kérésének. Az Operaház közönsége tehát József Ágost főherczegnek köszönheti, hogy még egyszer — egyelőre utoljára is — alkalma volt Bonci előadásában élvezni. »As asszony ingatag . . .« csodálatos pianissimóit. Ügyelő II. A színpadi biztos. — A kulissza-pletykák Cerberusa. Habitüék, színházi zsurnaliszták, primadonna-férjek, müvésznő-férjjelöltek és házi szer zők : szomorú hirt jelent számotokra — szintazonkép számunkra is — ez az irás. A kulissza-flirt, a pletyka-vadászat és a csendes, szerelmes suttogások alkonyát adhatjuk tudtára mindazoknak, a kiket illet, mivelhogy mától fogva Cerberus őrzi a Népszinház színpadi folyosóit. A vasajtó kecses és könnyű nikkel-kulcsát a Dunába vethetjük, a varázserejü »passepartout<-\, melynek felmutatására szalutált a színpadi őrcsapat, bánatosan és bosszú san darabokra szaggathatjuk: a Népszinház színpadi folyosóit Cerberus őrzi. — Lélek a vasajtón se be, se ki! Hacsak nem igazgató, titkár, gazdasági felügyelő, rendező vagy — hiszen ez csak természetes ! — népszínházi bizottsági tag. A primadonnáknak és a kicsi karhölgyek nek nem szabad többé a kulisszák mögött udvarolgatni, szépeket suttogni. így jött a bizottságtól a rendelet: a Népszinház színpadára, öltözőibe, színpadi folyosóira idegeneknek — ha volna is a belépésre szerzett vagy örökölt joguk — tilos a bemenet! A rendelet pontos és szigorú betartásának külön közeget rendeltek. A neve: »szinpadi biztos.* Komor ur, karszallagja is van, a mely ezt a felírást viseli: »Színpadi bisztos.« Talán a nagyobb komolyság kedvéért kapott a nevéhez egy fölösleges s betűt. A komor ur ott vadászik a folyosókon esténként az előadás alatt és jaj az idegennek, a ki bemerészkedik a tiltott berkekbe! A Népszinház uj Cerberusával gyűlik meg a baja. Hát hiszen szép is a rend, még szebb, ha az előnyeit éppen azok fölözik le, a kik mindenáron rendet akarnak csinálni a gondjaikra bizott színházban. Mi, a kitiltottak, nagy nyugalommal türjük ezt a rendcsinálást, különös nyugalommal azok, a kiket nem a ílirt és nem a szerelmes suttogások csábja vonzott a Népszínház kulisszái mögé, hanem a hivatás. Láttunk mi már ilyen fergetegeket, szépen elvonulnak azok és nyomukban feltűnik a szivárvány, melylyel, hajh, de szívesen csalogatják még vissza a most zordonan kiűzötteket. Mert hát a Népszinház-nak nem csak a bizottság tagjaira van szüksége. Egyébként pedig a szinpadi »bisztos« bevonulásával kivonulnak e hasábokról a pletykák és az intimus értesülések, melyek a Népszínházról szólottak. A közönségünket majd kárpótoljuk — más színházak kulisszatitkaival. Tartarln. Színházi pletykák, Budapest, május 1. Egy betü. Hogy mit jelent egy betü egy színésznő neve előtt, azt minden színházlátogató jól tudja. A betü: egy férjet jelent. Ezek a betűk az idők folyamán ugy hozzánőnek egy-egy kedvelt és ismert művésznő nevéhez, hogy el sem is képzelhetők anélkül. A Nemzeti Szinház kitűnő művésznőjének: Márkus Emiliának is — az évek során — ugy hozzájanőtt a nevéhez a közismert P. betü, hogy már a szóbeszédben is gyakran »Pémárkus«-nak nevezték a »szőke csodát«. í nn , KERPEL-ftU I KEZFINOHITO tolyattk kezet I i Töröff felrepedt nap alatt ti dürr» I Ivtf in I ••etktUdSa rendeltotett KERPEL »«top«**, V H Upét-kirat 21