MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)

1904-03-26 / 86. szám

1904 márczius '26. 7 NÉPSZÍNHÁZ. A »Felsőbb asszonyok« szövege. *. felvonás. Dr. Cziprián intézetében va'^unk. A tanár felsőbb asszonyokat képez, vagyis mint mordja, azzá teszi a nőket,amivé Isten őket teremtette, a világ uraivá, tüzessé, bájossá, előkelővé és modernné. Itt van Boldizsár Máté neje, Sírika is, a ki tudatlan vidéki asszonyka s oly járatlan az elegancziában, hogy Cziprián a vi; sgán épen megakarja hintálni. Ekkor jön oda Boldizsár, a kit az a h\ vonzott, hogy Hamilk.'r, Marokkó kiráh. európai útjában megakarja látogatni a »Felsőbb asszonyok« intézetét. Bolu..-sár szemrehányást tesz feleségének tudatlansága miatt s kijelenti, hogy addig nem tekinti feleségének, mig ki nem képezi magát vif asszonynyá. Sárika egy ideig türi a korholást, de aztán határozottan kijelenti, hogy meg fog változni, s férje kívánságához képest kaczér lesz. Az épen megérkező fejedelem kedvező alkalom iá és az asszony rögtön meg is hódítja Hamilkárt. A fejedelem ugy el van ragadtatva a fogadtatás által, hogy meghívja az egész társaságot birodalma megtekintésére. A növendékek, Cziprián, Boldizsár automobilra ülnek és el is utaznak Marokkóba. II. felvonás. Boldizsár igen kellemesen érzi magát az exotikus országban s ott egy bajadérral viszonyt kezd, mig az asszony a fejedelemmel kaczérkodik. Hamilkár füle hegyéig beleszeret a szép növendékbe, a ki elhatározza, hogy meg fogja csalni vele az urát. Megkérdezi a fejedelemtől, tud-e bosszút állani ? »Hogyne — mondja az — egyszer megboszultam magamat egy generálisomra, azt felnégyeltettem és nyársra húzattam«. De az asszony nem ilyen bosszút gondol s kereken kijelenti a fejedelemnek, hogy mint Franczillon mondja, mindenestül az övé. A fejedelem boldogan öleli keblére és bevezeti a palotájába Sárikát, mig Boldizsár kétségbeesve rohan utána. Csak a kapuig jut, az őrök nem*;eresztik be. III. felsonás. Boldizsár kétségbe van esve. Mindenért Czipriánt okolja, a kit felakar jelenteni a kultuszminiszternél. A tanár rémületében megígéri, hogy visszaszerzi az asszonyt és a fűtés főcsövén át a kastélyba mászik s olt Sipperrel abban állapodik meg, hogy megvesztegetvén az őrt, ki fogja őt szöktetni a kapun. Mikor azután az előkészületeket megteszi, Szikra, az intézet élelmes szolgája ugy maszkírozza a szobaleányt, hogy az szakasztott olyan, mint Boldizsárné. Erre a kettőt felcseréli. Mikor Cziprián megérkezik álarezos rablóival és kiszökteti a Boldizsárnénak vélt szobaleányt, már késő volt: a fejedelem éppen látogatást tett volt feleségénél. A férj most van igazán kétségbeesve és dühében provokáltatja Czipriánt, mikor egyszerre előszalad Sárika és keblére borul urának. Mindkettőnek használt a leczke, ismét szeretik egymást, mig a fejedelem beéri az átcserélt feleséggel. MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Hüvelyk Kató« szövege. I. kép. Romigouxéknak, a kik szegény szenesemberek, hét leányuk van. Hét szorgal mas, kicsi lány, a ki mind segit kenyeret keresni. Szerető, csöndes békességben él együtt ez az auvergnabbeli parasztcsalád, a melynek szemefénye a legkisebbik leány : Hüvelyk Kató. Ez a csöpp jószág gondolkozik az egész család helyett, ő a legszorgalmasabb, a legügyesebe. És ő lesz a család megmentője is. Az üzlet ugyanis rosszul megy, már a kis városkában is elpusztul a versenycen a kiskereskedő, a ki meg tehetősebb vevőjük eddig akadt: az most gázzal füt szén és fa helyett. És ugyanakkor a véletlen szeszélye folytán mind a két leány elveszti az állását, s a kis család az ínségnek néz elébe. Csak Hüvelyk Kató gondolkozik józanul az általános kétségbeesés közepette, s hat testvérével együtt nagy útra indul: elmennek Párisba, a hová husz év előtt az apjuk, testvére, Adelaide néni költözött. Megkeresik, s az majd helybe szerzi őket. A hét leánynyal együtt megy Andoche is, a ki szerelmes mind a hét leányba, s nem tud magának közülök feleséget választani. Útravalóul a lányok elhozzák magukkal a családi ereklyét, egy ócska piros paraplét, melyről azt tartja a családi hagyomány, hogy ez őrzi 15U év óta a Romigou»lányok erényét. II. kép. Andoche mint irnok alkalmazást kapott Corniquet cselédszerző irodájában, s idevetődik állást keresni a hét leány is. Négyet ők Pibrac és Maringuet, két szédelgő ügynök fogad fel, elárusító-lányokul a boltjukba, a mely a valóságban nem is létezik. A két szélhámos tánezosnőket akar faragni a lányokból. Katóért és véle együtt két testvéreért: Adélért és Kláráért ketten is versenyeznek. Cabanat, egy öreg gavallér, afféle vieux marcheur, a ki meg akarja ejteni Katót, s egy becsületes vendéglős-házaspár: Taponardék. Taponardné nem más, mint Adelaide, a lányok nagynénje ; erről a rokonságról azonban egyikük se tud. Akárhogy igyekszik is Andoche Katót megvédeni; Cabanat több fizetést igér és megfogadja gazdasszonyul Katót, s két testvérét. III. kép. Cabanat legénylakására vitte a három leányt. Kettőt közülök, két barátjára, magához hasonló vén gavallérokra biz, azzal a hazugsággal, hogy azok helybeszerzik őket. Kató igy egyedül marad Cabanattal, a ki el akarja őt csábítani. Hiába akarja ezt megakadályozni Dubichon, Cabanat inasa, a ki régen, gazdag ember korában épen olyan szoknyavadász volt, mint mostani gazdája, vénségére és szegénységére azonban erénycsősznek csapott föl. Katót Cabanat már-már egészen behálózza, pezsgővel elbódítja, fogatot, gyémántokat igér neki. A szegény, tudatlan Kató azt hiszi, hogy Cabanat feleségül akarja venni, s kéri, hogy esküdjék meg valami szent dologra. Cabanat az ott heverő piros parapléra akar esküdni. A piros paraplé láttára Kató megérti, hogy milyen veszedelembe jutott, s elkergeti maga mellől Cabanatot, a ki megszégyenülve távozik, de bosszút fogad és Katóra zárja az ajtót. A szepegő kis lányhoz most belopódzik Andoche, a kit a cselédszerző elcsapott s a ki most a Pibrac és Maringuetczég szolgálatába szegődött, s fiaskóba bujtatva, mint reklámember rójja az utczákat. A két szerelmes megérti egymást, de boldogságukat megzavarja a betoppanó Coralie, Cabanat volt kedvese, a ki Katót győztes versenytársnak hiszi. Ki akarja kaparni a szemét, de utóbb megtudva a valóságot, ellágyul, elszökteti Katót Cabanat házából — előbb azonban ruhát cserél vele. Aztán eloltja a lámpákat és a Kató ruhájában várja a visszasettenkedő Cabanatot, a ki boldogan zárja őt karjába, abban a hiszemben, hogy Katót öleli. Kató magával viszi a parapléját, a mely megmentette erényét. IV. kép. Másnap este Taponardékhoz, az Arany szarvas vendéglőbe viszik vacsorázni a Cabanat gavallérbarátai Adélt és Klárát, s ugyanoda vetődik Pibrac és Maringuet a spanyol tánezosnőknek öltözött másik négy leánynyal is, a kiket nyomon követ Kató. A testvéreiért aggódó gyerek kuktaruhát ölt és beszegődik Taponardékhoz, hogj megmentse a hat leányt. Ugyanide jön Cabanat is, a kit Coralie rendelt ide találkozóra, hogy meglepetésül leleplezze néki a tegnapi czélt. De idejönnek Romigouxék is, a kik a gyerekeik sorsán aggódva, Párisba érkeztek. Cabanat eldicsekszik, hogy Katót meghódította, Kató azonban fölvilágositja őt tévedéséről, elébevezeti Coraliet, s ezer apró cselfogással testvérkéit is kiszabadítja a veszedelemből. Végül Andoche nőül veszi Hüvelyk Katót, s Taponardné örökbefogadja a piros paraplé alá menekülő többi leányt, Coralie pedig tovább is Cabanatot boldogítja. FŐVÁROSI ORFEUM. Tannháustr (Paródia.) A Tannháuser-paródiánál szellemesebb és sikerültebb paródiát aligha irtak még de nemcsak szövege, hanem zenéje tekintetében is, tökéletes, minden kívánalmat kielégítő mestermü az. ECöztudomásu, hogy maga Wagner Richard, a halhatatlan mester volt az, a ki a Nestroy-Bindcr-féle parodisztikus mü útjait egyengette, ugy, hogy a paródia bejárta a continens legelső nagy színpadait. Waldmann igazgató, a paródia szinrehozatalával elismerést érdemelt ki és ezzel is bebizonyította, hogy mint varieté színházigazgató hivatása magaslatán áll A rendkívül mulattató paródiát remek díszletekkel és jelmezekkel állította ki és elsőrangú szereposztásban hozza szinre. Az őrgróf szerepében Dreher Conrád, bajor kir. udvari színész és Brakl Adolf mint Tannhäuser, utóbbi a müncheni kir. Gärtnerplatztheater első tenorja, csak rövid ideig vendégszerepelnek benne.5 Tarka Szinpid. Az uj lakás. Bohózat egy felvonásban Idegen eszme után irta Várai Oszkár. A Tarka Színpad e rendkívül mulattató és esténként viharos derültséget okozó uj egyfelvonásosa a körül forog, hogy Horváth Mariska divatárusnő régi lakását átadta Horváth Laura színésznőnek. Mariska hosszú útról visszatérő vőlegénye erről mit sem tudva, Laura uj lakásában igen nagy skandalumot csap, mert ott találja Ligeti Laczi színészt, a ki Laura egy ruháját próbálja. A vőlegényt Mariska kedvesének tartja és az ebből származó igen mulatságos bonyodalmat a hazatérő Laura oldja meg. Az ügyes kis darabot Kárpáti Kata, Mezei Irma, Baumann, Tihanyt, Fodor, és Somlár kitűnően adják elő. SZÓRAKOZZUNK SZÍNHÁZ UTÁN $ $ lííül'ií! I«MI tkáz « wt HATVANI — VENDÉGLŐJE 4» bők ratizréizzt. Frízt étzlzk. Jt rtzlté. »1*4 árak. MZ MT MZ MZ #1/1« titkáé. Vlrágbokor éttermei (Bi—««ái.

)| Jfiaaef-tér éa Fflrdő-utoaa zárok. Naponta ualódl Salvator-sör csapolás. Társaságok részére külön termek száz szsmélylf Borok és sörök 10 palac-konkint díjtalanul házhoz szállíttatnak. Budapesti /culórUeytn>óey a* Erdélyi mintavendéglo Dalszinház-utcza 8. (Az trpera mellett). Specziális izes ételek — szinház és Orfeum után is. A legfinomabb erdélyi és magyal borok, a hiree Tentsch (cs. és kir. udvari szállító) segesvári pinczészetéból. Elegáns női kiszolgálás. A mulató Budapest talájkcz' helye. Roggeli 4 órától éjjeli 3 óráig nyitva. Artisták találkozó helye „EURÓPA' Nagy Kávéház Váazl-kérst 21, (Hajós-ntcxa «árkán.) Esténként Fiedler Mór karmester hölffyetnekftra hangvereenyez. Tisztelettel tsssuksri Lajtt. kivés. Sturn-pinczc /. ker., Lipotio rut 32. 8z. a DJUGOTL pályaudvari* azembee. Az összes helyiségek ujonnas átalakítsa megnyíltak Szinház ulán pompás fr/ss étzlzk és kitűnő rtJnk — Idegenek találkozó helye. — N„onti közkedvelt zenekar hangversenye»» Reggeli 3 óráig nyitva. Ehm János vendéglőjében a «amiatt Szlaház bérházákas FARKAS FALI — baaivtrsaaysi, Szlaház után frls /