MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)
1904-03-24 / 84. szám
1904 márczius 2 4. * MAGYAR SZÍNHÁZ. »A hajdúk hadnagya« szövege. Első felvonás. A hajdúk tábora a Dunai parton. Az ébresztő után Hájas strázsamester tudatja az éjjeli őrs parancsnokával Gaston de Jaucourt kadéttal a kiadott hadiparancsot, mel> szerint a döntő roham előtt senkinek se szabad a tábort, különbeni fejvesztés terhe mellett, elhagyni. Ezt megtudja Gastontól az esztergomi rondella előtt fekvő vegyes különítmény vezére is, Blanchefort gróf, a ki nem busul ezen, mert atyja Créqui herczeg tudatta vele, hogy útban van Buda alá a trianoni szinésztársulat Turlupin vezetése alatt, a ki majd elűzi a tábori élet unalmát a három tilalmas nap alatt. E közben érkezik Barbarina, Hájas felesége és elpanaszolja, hogy az ő szemefénye Boronay Imre hajduhadnagy kártyán összeveszett Albufera spanyol kapitánynyal, a kivel épp most párbajt viv. A párbajban Imre megsebezte a spanyolt, a ki bosszút forral a hajduhadnagy ellen, mert a kártyaasztalnál meggyalázta. Jön Szép Iczig is, a császári hadak kéme és jelenti, hogy ő hozta Magyarországba Turlupin társulatát, a mely nemsokára érkezik. E közben kivül török martalóczok megtámadják Scherffenberg Jadwiga grófnő kocsiját, de Imre és barátai kimentik a veszélyből. A szép grófnő megkéri Imrét, hogy kisérje el lóháton addig, mig biztonságban lesz. Imre felhevült a grófnő kedvességén és elkíséri. M^re visszajő ki van hirdetve a hadiparancs, Imrét elfogják és haditörvényszék elé viszik. Második felvonás. Imre fogoly a lő várta sátorában, a hol meglátogatja Jadviga. Biztatja, hogy megmentőjét megszökteti a fogságból, de Imre nem akar szökni. Viszik a haditörvényszék elé és barátai a grófnővel azon tanakodnak, hogy miként lehetne Imrét a főbelövéstől megmenteni. Tanácskozásközben Gaston és Szépiczig kifőzik azt a tervet, hogy ők játszák majd az érkező franczia színészek szerepeit, este leitatták a tiszteket és a Hájas által fellázított hajdúk segitségével kiszabadítják Imrét, de nem szökés czéljából, hanem azzal a szándékkal, hogy a hajdúk rohamoszlopához viszik, melyek a vár falának megmászására van kirendelve. A tervet kiviszik, nagy tivornya van a tiszti fősátorban, a hol a halálra itélt Imrét bajtársai búcsúztatják. A tivornya hevében a hajdúk betörnek, Imre a vérteseket a maga részére hódítja és mialatt az elázott idegen tisztek tehetetlenül hevernek szerteszét, a hajdúk, a Barkóczy- és Petneházy-huszárok trombitásai Imrét diadalban viszik a rohamoszlophoz, a melynek az ágyuk dörgése megadta a jelet a várfal megvívására. Harmadik felvonás. Az égő és romba lőtt Budavárában. Jadwiga hajduruhában részt vett az ostromban. Imre első volt a falon és ezen a czimen jussa van nagy kitüntetésre. Jadwiga e helyett a megkegyelmezését kéri a lothringeni herczegtől és keresi a főparancsnokot. De Imrét ezalatt szökevénynek hirdették ki és Albufera egy őrjárattal elfogja. Nyomban, a parancs értelmében, főbe akarja lövetni, a mikor Jadwiga és Blanchefort megérkeznek a kegyelmet biztosító okmánynyal. Blanchefort megbocsát a vele űzött csínyért és meglepetve ismeri fel a franczia színésznőben, a kinek az éjjel tüzesen udvarolt, a saját kadétját — Gastont. A kiállott kalandok után Imre és Jadwiga, a kik egymásért életüket koczkáztatták, örökre egyesülnek a bajtársak ,ós barátok üdvriadalma közt j CorIIIdtS konzerv felmelegitve legjobb vacsora. Kapható fűszereseknél és kávéházakban. Dr. Kenner VIZGYÓGYINTÉZE1E bejáró betegek számára Budapest, VII., Valero-utcza 4. (Telefon 555., A. Intézetben «•rtscsbnjok. Ili. «Iá viteuiek : különféle Ide«- é« '•«tlansá«, uödfili«, «jenfeei«! állapotok, • nonor él belek renyhesége, Me«ee tzlvbáaUlaink etb. — Gjógyeezkö.ök: á Udománroo rli«j6«7ltón6d eljáráaaln kivül uiuav-flrdik (exlvbejosok számára), féaj-ftrddk (elhízások tu causo« bántalmaknál), u elektnmoxáe W I«)« (galvanlsácdó, fvedlzácxló, frenkHntiánló. m NEMZETI SZÍNHÁZ. XMMAXXSAiXZZJSMXUAXASXZXXX tJUhlthtUtJiSJtJXW)^ »Constantin abbé szövege. I. felvonás. Longueval község árverés alá kerül és senki sem aggódik annyira a vidék sorsáért, mint a nemes, jó Constantin abbé. Akad is egy árverési vevő, ki mindent megvásárol : a dúsgazdag Scottné és huga, Bettina Percival száméra. Az abbé nagyon ridegen fogadja az uj uraságokat, mart amerikai származásuknál fogva nem tan a őket katholikusoknak. De mikor megtudja, hogy az uj tulajdonosok az ő hivei, boldogan és örömtelt arczczal üdvözli őket. Scottné és Jettina az abbénál maradnak estebédre és szórakozás mellett költik el a vacsorát. Már későre |ár az idő, midőn eltávoznak. Scottné a legközelebbi estélyre meghivja az abbét és Rai-naud-ot, az abbé keresztfiát, ki véletlenül megtetszett a szép Bettinának. II. felvonás. Scottné estélyt ad, melyre Lavardensnét és fiát, Pault is meghívták. Lavardensné szeretné, ha Paul udvarolna Bettinának, mert ez egy kitűnő parthie. Paul el is kezdi az udvarlást, a mivel féltékennyé teszi a csendes, zárkózott természetű Raynaudt, ki szintén szerelmes Bettinába, de ez mindenképen elhaladt előtte. S midőn egy alkalommal a túlságos sok pezsgőtől felhevitve, fólválról beszél Paul Bettináról, Jean tiszteletre inti, miből komoly összeütközés fejlődik. De miután Jeannak már reggel be kell vonulnia «íredéhez, tehát még hajnalban kell elintézni ez ügyet. El is távoznak,(Jde Bettina értesül mindenről és az abbéval éjnekidején, a nagy esőben a párbaj színhelyére megy. Látni akarja Jean diadalát. Meg is látja és boldogan tér az esőtől átázottan haza, midőn a távolból hallatszó trombitaszó jelzi, hogy Jean útra megy. III. felvonás. Scottné és Bettina nagyon gyakran eljönnek az abbé lakába, hogy ott együtt intézzék a szegények segélyezésének ügyeit. Jean i6 hazatért mó a gyakorlatról, csakhogy most tervbe veszi, hogy végkép elhagyja Longuevalt. A jó abbé nem is sejti, hogy keresztfia miért akar eltávozni, de Paul tudja, mert szerelmes Bettinába s ezt el akarja hallgatni. De Paul mindent elmond és ő kéri Bettinát, szeresse a derék, tisztalelkü Jeant. Bettina szereti is, ő maga adja ezt tudtára a hallgatag lovagnak. Az abbé boldog és boldogságát elősegiti még az a meglepetés is, melyben részesül. A templomból meghallja az orgona •zavát; az volt mindig az álma, hogy az ő szegény híveinek orgonaszó mellett tarthassa sz istentiszteletet. NÉPSZÍNHÁZ. A »Katinka grófnő« szövege. Előjáték. Romanovszky Katinka grófnő szerelmes Petőbe, a magyar leventébe. Meg is szökik véle háromszor a szülői háztól. Mikor harmadszor is visszahozzák: az apja, István gróf, bezárja a Romanovszky-kastély lovagtermébe és Katinka a Romanovszky-ősöktől kér segítséget. Tizenkét óraütés és az" ősök megelevenednek. Családi tanácskozást rögtönöznek és elhatározzák, hogy nem engedik Katinkát szerencsétlenné tenni. I. felvonás. A Romanovszky-kastélyban esküvőre készülnek. Mindenki vidám, csak Katinka várja-lesi Petőt. És Pető el is jön — gyóntató atyjának öltözve s újra szökni próbál a szerelmes pár. István gróf eléjük toppan és elhozatja gyorsan a jegyzőt, a papot s Teofil herczeget, a vőlegényt. S a mikor együtt van a násznép, megharsannak a trombiták megjönnek az ősök, a kik [aztán magukkal viszik Katinka grófnőt oda, a hol szeretni szabad és élni élvezet.' II. feivonás. Az ősök nag}- lovagtornat rendeznek, hogy az. a ki győz, megkapja a Katinka kezét Teofil is jelentkezik s helyette megy és verekszik. De Katinka azt akarja, hogy vele is küzdjön meg, a ki a kezére vágyik. Küzdelem közepette azonban ráismer Petőre és neki nyújtja a kezét; hiába tiltakozik Teofil és István. III. felvonás. Az ősök visszatérnek képkereteikbe. Katinka fölébred és boldogságra i ébred, mert a különös álmot István gróf az ég útmutatásának veszi és Petőhöz adja feleségül Katinka grófnőt. FŐVÁROSI ORFEUM. uaXJJJXXXXXXtXtUJJJJJJJJíXXXZXXZ. tXXZXXJXXXAXXl*XXZX*XXMX*iX Tannhaussr (Paródia.) A Tannhäuser-paródiánál szellemesebb és sikerültebb paródiát aligha irtak még de nemcsak szövege, hanem zenéje tekintetében is, tökéletes, minden kívánalmat kielégitő mestermü az. Köztudomásu, hogy maga Wagner Richard, a halhatatlan mester volt az, a ki a Nestroy-Binder-fé\e parodisztikus mü útjait egyengette, ugy, hogy a paródia bejárta a continens legelső nagy szinpadait. Waldmaun igazgató, a paródia szinrehozatalával elismerést érdemelt ki és ezzel is bebizonyította, hogy mint varieté szinházigazgató hivatása magaslatán áll A rendkívül mulattató paródiát remek díszletekkel és jelmezekkel állította ki és elsőrangú szereposztásban hozza színre. Az őrgróf szerepében Dreher Conrád, bajor kir. udvari színész és Brakl Adolf mint Tannhauscr, utóbbi a müncheni kir. Gärtnerplatztheater első tenorja, csak rövid ideig vendégszerepelnek benne. Arnk mSraSkeltek. Proapektua kivin trat SZÓRAKOZZUNK SZÍNHÁZ UTÁN HATVANI B fcáaita-a. ét -altit . „x?. Stmhéi utéz u mi iá. « *h*»u*t mHUttk 4* kék raunrduMt. VENDÉGLŐJE Si™ Virágbokor éttermei (Bh—mi. )! Jómaef-tér éa Fürdő-utoaa aarok. Naponta'valódl Salvator-sör csapolás. Társasagok ictzere a<•..-.-s szí? srtm«ly|j Borok éa sörök 10 palaczkonkint díjtalan ni házhoz szállíttatnak. Budapesti különlegesség az Erdélyi mintavendéglö Dalszinháa-utcza 8. (A* opera mellett). Specziális ízes ételek — szinház és Orfenm ntán I«. A legfinomabb erdélyi és magyar borok, a hires Teotsch (cs. és kir. udvari szállító) segesvári plnczészetéból. Elegáns női kiszolgálás. A mulató Budapest találkozóhelye. Reggeli 4 órától éjjeli 3 óráig nyitva. HT Artisták találkozó helye 4M „EURÓPA" Nagy Kávéház Vitzl-kirti tl. (Hijós-utcza sarkán.) Esténként Fiedler Mór karmester bbljrreineknra han«ver»en?ef. Tisztelettel Rssstktrf Ulti, kávés. Stnrn-pinac V. ker., Lipótkörűt 31 sz. « i?v«otl pálr»sdT»rr«l u««kn. Az összes helyiségek ijsssas átalakítva megnyíltak. Szinház után pompát fritt átélők át kitűnő itdok. — Idegenek találkozó helye. — N«„nu kézk«ér*tt zenekar hangvera«nyai| Reggell 8 óráig nyltvn. Ehm János vendéglőjében a ka miatt Szlskáz kéikizákas FARKAS FALI — kaafvsrtsaysi. Sslnhás utón frlee raeaofs.
