MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)

1904-03-09 / 69. szám

1904. márczius 10. 3 Az igazgatók árulva vizsgálgatták a titok­zatos csomagot, de Leszkay András nem árulta el a titkát. — Majd kisül az magától is, csak türelem! — mondotta jelentős mosolylyal. Hát a titok már kisült. Fenyvesi Emilnek a csomagot már átadták, még pedig a meg­állapított feltételek szerint ünnepies alkalommal, tudniillik Az erény utjai huszonötödik előadá­sán, továbbá sok ember előtt, tudniillik a Víg­színház színpadán a szinház tagjai és néhány meghívott jóbarát jelenlétében. Fenyvesi csak nézte egy-két pillanatig az igénytelen, de furcsa csomagocskát, aztán hir­telen elhatározással fölbontotta és az egybe­gyűlt társaság előtt egy egészen jelentéktelen nikkel óra jelent meg a burokból. Fenyvesi a legédesebb kaczagásban tört ki. Az olcsó óra hátlapján ez volt bevésve: — Emilnek — Basa. Tudniillik Fenyvesi Emilnek — Balassa, a Vígszínház- nak ez a végtelenül kedves művésze, a kit a szeretet röviden Basá-nak keresztelt el. Mikor aztán tul volt Fenyvesi az első szív­ből jövő kaczagáson, az egybegyűlteknek rög­tön el is mondta a nikkel-óra érdekes történetét, a mely többek között arról is tanúságot tesz, hogy a türelem erénye nem veszett még ki ebből a züllő világból. Sok, sok, legalább is nyolcz évvel ezelőtt történt, hogy Leszkay András, akkor még a nagyvárad-aradi színtársulatnak az igazgatója, ide fönn Pesten együtt töltött egy vidám estét Fenyvesi-ve). Beszédközben egyszerre csak elő­vette Leszkay az óráját. — Ejnye, de szép óra! — jegyezte meg Fenyvesi felragyogó szemmel. — Tetszik ? Elhiszem azt! — mondta rá büszkén a direktor. — Mária Terézia korabeli alkotás biz ez ! — Add nekem direktor ? — rukkolt ki egy­szerűen Fenyvesi. — Ugyan hová gondolsz ? Ilyen ritka jószág nálam is megmaradhat. — Hadd nézzem csak ! Ezt megint Fenyvesi mondta, s Leszkay szó nélkül átnyújtotta az órát. Fenyvesi pedig erre röviden zsebre dugta. — Köszönöm. És hiábavaló volt minden vitázás, nem adta vissza az órát Leszkaynak. . . . Leszkay aztán vissza került Nagy­váradra és fájó sóvárgással gondolván vissza Pesten maradt ereklyéjére, óriási ötlete támadt. Elment a rendőrkapitányhoz és följelentette Fenyvesi Emilt — lopás czimén. Az ügy átkerült annak rendje és módja szerint a budapesti rendőrséghez, Fenyvesi-t beidézték, bármilyen hihetetlen volt is a rendőr­ség urainak, lopás vádja miatt felelősségre vonták. Fenyvesi rögtön tudta, mi a magva a dolognak, tisztázta magát, de rögtön kész volt a tréfás bosszú ötletével is. — íme uraim — mondotta a rendőrségen,— itt az óra — elővett a zsebéből egy órát — és rögtön itt fel is adom. Becsomagolták az órát ott a rendőrségen s postára adták, s Fenyvesi egyúttal levelet irt a nagyváradi rendőrkapitánynak, a kiről tudta, hogy Leszkay-nak kedves barátja, a következőre kérve őt. — Aztán kedves kapitány ur, csak valami ünnepies alkalommal, sok ember előtt tessék átadatni Leszkay igazgató urnák a csomagot. A bosszu-ötlet azonban, mint ez most már szintén kiderült, nem vált be. Leszkay-nak is volt magához illő esze, s mikor kézbesítették neki a csomagot, kaczagva kiáltott fel: — Ohó, engem ugyan nem csapsz be! Ugy is tudom, hogy nem az én Mária Terézia­órámat küldted el 1 És nem bontotta fel a csomagot és volt türelme, hogy nyolcz évig hagyja érni ezt a tréfál. Megérdemelné, hogy valami uj türelmi rendet alapítsanak és ő kapja meg ennek a türelmi rendnek a legragyogóbb nagykeresztjét. Orpheus. Színházi élet. Budapest, márczius 9. Tannhäuser és A drótostót Nincs darabja az operetiirodalomnak, a mely egy kurta esztendő alatt annyi jubileumot ért volna, mint a Lehár: Drótostótja. Bejárta a kontinens összes színpadait — a jövő szezon­ban Páris-ban lesz a bemutatója, egy év alatt 143 zsúfolt házat vonzott a Magyar Szinház-ban, és Lehár Ferencz, a ki az 50-ik és 100 ik ünnepi előadások egész sorozatát dirigálta el a különböző metropolisokban, mindenfelé igy beszélt. — Mégis csak a budapesti Drótostót volt a legkedvesebb az én apai szivemnek. Micsoda előadás ! Micsoda pazar kedv ! A legbájosabb Zsazsa, a legkaczagtatóbb Pfefferkorn, a leg­fürgébb Miczi, a legszebb hangú Janó és igy tovább (s ott fölsorolta az egész szinlapot) az én szerény véleményem szerint Budapesten található. Otthon, mert hát én odavaló vagyok 1 A müncheni Gärtnerplatz-Theater-ben is négy kapitulácziót szolgált, azaz, hogy négy 25-ös jubileumot ért el már A drótostót, a mikor Dreher, a szinház kitűnő direktora meg­hallotta a Lehár dicséretét. Megvakarta a feje búbját. — Hm . . . mégis csak szeretném látni azt az előadást. Csak ne volna olyan messze az a Budapest! Azóta három hét telt el, s most a Fővárosi Orfeum-ban, a Tannhäuser-paródtá-ban estéről­estére lelkesen tapsolja a közönség Drehert, a kitűnő német színészt, a ki nem más, mint a Gärtnerplatz-Theater direktora. Ő az a Tann­häuser, a ki szombaton megjelent a Magyar Szinház igazgatójánál. — Kolléga ur! — kezdte — adassa elő A drótostót-ot. Nagyon kérem. Annyi szépet hallottam erről az előadásról. — Egész örömmel, — mondta a magyar kolléga. — De A hajdúk hadnagya lefoglal minden estét. — Hát játsszák kérem délután! — Jó ! eljátsszuk délután ! Így kerüli műsorra holnap délutánra a szokásos ifjúsági előadásul A drótostót. És Tannhäuser, azaz, hogy a német kolléga tisz­teletére, különösen érdekes lesz ez az előadás, mert a bemutató főszereplői játsszák. íme, a színlap. Pfefferkorn Sziklai Zsuzsa Szcntgyörgyt L. Miczi Kornai Berta Jankó Rubos Árpád Tannhäuser urnák tehát mindenképen alkalma lesz hozzájárulni a Lehár Ferencz véle­ményéhez, a melyet a budapesti közönség 144 estén át rengeteg tapssal és kaczagással már szentesitett. K. P. Felvonásközben. Budapest, márczius 9 A két szerző. Lövik Károly a Felsőbb asszonyok czimü operett-librettóót irt, mely a Szabados Béla zenéjével már legközelebb szinre kerül a Nép­színház- ban. A két szerző: a szövegíró és a zeneszerző a ma délelőtti próbán találkoztak a Népszínház színpadán. Lövik karonfogta Szabados t, elvonult vele egy csöndes sarokba és igy szólt hozzá: — Kedves szerzőtárs; az már ósdi sablon, hogy a szövegíró az uj operett zenéjét dicséri, a muzsikus pedig a librettót magasztalja. Nekünk valami ujat kellene kitalálnunk! — Igaz, igaz; — mondotta Szabados; — valami ujat, valami egész ujat! ... De mit ?... De mit? . . . És mind a ketten gondolkodóba estek, vagy legalább is szimulálták a gondolkodást. Egyszerre csak a librettista a homlokára ütött és felkiáltott: — Hopp, megvan! . . . Tudom már, hogy I miképpen dicsérhetjük uj módon az operet­tünket! . . . — Nos, mondja mér ! — Hát egyszerűen ugy, hogy én égig magasztalom a librettómat és ön a sárga földig dicséri a zenéjét. Ez uj lesz és — őszinte ! . . F. Vidéki szinpadok. Budapest, márczius 9 Janovics Jenő dr., szegedi színigazgató az árvizünnepeken előadandó alkalmi darabra 500 koronás pályadijat tűzött ki. A ibiráló-bizottság e hét folyamán megalakul és első ülésén meg­állapítja a pályázati feltételeket is. • Az aradi szinügyi bizottság elhatározta^ hogy a színházra május elsején kihirdeti a pályázatot. Külföldi szinpadok. Budapest, marcziue 9 A bécsi Volkstheater most már hivatalosan közzéteszi, hogy megszerezte a Bernd Rótá t. Hauptmann Gerhartnak a Burgszinház műso­ráról letiltott színmüve még márcziusban szinre kerül a Volkstheaterben. Schönthan Ferencz uj darabot ir Schratt Katalin számára. A hírneves bécsi művésznő Méria Terézia szerepe után egy tenyeres-talpas bécsi szakácsnőt fog játszani az uj Schönthan­darabban. | * Por el, a párisi Vaudeville-szinház igaz­gatója elvesztette pőrét, melyet volt felesége : Réjane asszony ellen indított, abból a czélból, hogy Rejane- nak itéletileg tiltsák meg a más színházban — nevezetesen Coquelin-nel együtt — való fellépést. Novelli, a kit a minap baleset ért a szín­padon : bordacsontját eltörte, most Flórenczben fekszik betegen. Egy újságíró előtt kijelentette, hogy egy hónap múlva ismét szinpadra léphet. Abel Katalin, a bécsi operaháznak sok éven át volt első magántánezosnője és mimikája szombaton, Bécsben 47 éves korában meghalt. Tizenhárom évvel ezelőtt nőül ment gróf Orssich Györgyhöz. Orssich grófné tetemét Varasdra viszik és az ottani családi kriptában helyezik el örök nyugalomra. FŐVÁROSI ORFEUM. WALDMIN! IMRE, Igugaté. VI., Haiymoxö-u. IT. Ma Tannhäuser (paródia.) Dreber Conrad bajor kir. udvari színművész és I Brakl Idoli müncheni tenorista vendégfellépté­vel, stb. stb. The Trips remek exezentrikusok. Sisters Morden angol párdalosnök. Johnke társulat tréfás nyujtó-tornászok A 6 drótostót nöi együttes. Tarka Színpad stb., stb. A télikertben reggel 5 óráig Vörös Elok czigány­zenekara hangversenyez. Tá|korléozot. B1BV ITCDT nb- berendezéseket errevonatkszó kílt­rlnl) MCn I ségvetések kidolgozását stb. elvállalja. KOEHLER FRIGYES tájkertész BUDAPEST. teknikai iroda: Daalaaloh-o. 4T., I, %. A legnagyobb állam : dijakkal »tb. kitüntetve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom