MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)

1904-03-29 / 89. szám

1904, márczius 30. 7 M. KIR. OPERAHAZ. A »Faust elkárhozása« szövege. I. rész. I. jelenet. Síkság Magyarországon. Faust kora reggel egyedül bolyong a mezőkön. A zene a természet ébredését, a reggeli csend titokzatos hangjait festi. Faust gondjaitól megkönnyebülten üdvözli a természetet, az óriási sikság nyugalma — rövid időre — őt is megszabadítja gyötrő kínjaitól. II. jelenet. Vig falusi ének hangja üti meg fülünket. Faust szomorúan hallgatja a gondnélküli, egyszerű emberek énekét, mely oly mély ellentétcen áll lelkének fájó érzéseivel. III. jelenet. Harczi (Fákóczy) induló. Faust reczitatiója vezeti be e jelenetet; szive összerezzen a győzelmi hangok hallatára, de hideg marad és érzéketlen. II. rész. I. jelenet. Faust szobija. Ezen rész jelenetei nincsenek oly szabadon választva mint az előbbiek s nagyobbrészt hiven követik Goethe drámájának cselekményét. Az első jelenet Faust szobájába vezet. Megérik Faustban a halál gondolata, de abban a pillanatban, mikor a méreggel telt serleget ajkához emeli, fülét megütik a húsvéti nymnus hangjai »az Ur feltámadott«. Faust lelkébe nyugalom tért, édes, régi emlékek érzetei uralják s túláradó szívvel énekli: »oh ég lásd könnyeimet, te adál vissza a földnek«. II. jelenet. Mefisztó fellépése. Rövid bemutatkozás után rábírja a doktort, hogy hagyja el a dohos szobát s másutt keressen vigasztalást. Faust és Mefisztó útra kelnek és pedig Mefisztó varázsköpenyének szárnyain. 111. jelenet. Auerbach pinczéje. Rendkivül realisztikus és drasztikus kép fejlődik ki előttünk. Először az ivók karát halljuk meg, mely jellemzi a lármás társaságot. Faust undorodik e durva környezettől és távozni kiván; ismét szárnyra kelnek tehát s ugyanazon figurák, melyek az előbbi jelenethez vittek, vezetnek a következő képhez, mely teljes ellentétét képezi az előbbinek. IV. jelenet. Az Elba partján. Mefisztó álomba ringatja Faustot s felhívja szellemeit, a gnomokat és sylphideket, hogy a legszebb képeket varázsolják az alvó elé. Faust elalszik rózsaágyán. Faust felébred; keresi a képet, melyet álma elébe varázsolt s mely lelkét teljesen betölti. Mefisztó megígéri, hogy elvezeti őt imádottiához. V. jelenet. Igy jutnak a város falai felé, hol a hazatérő katonák kara fogadja őket. A »Studentenlied«-ben Faust és Mefisztó is részt vesznek; befejezése után a katonák és diákok kórusa egyesülten hangzik fel. A tarka társaság szerte oszlik, a párok hazatérnek és csend borul az alvó városra. III. rész. Margit szobájában. Éji csend borult a városra csak messze távolból hallatszik a takarodó hangja. Faust Mefisztó segélyével Margit szobájába lopózott: itt véli megtalálni boldogságát és lelki nyugalmát, melyre oly régen vágyakozik. Mefisztó jön és Margit közeledtét jelenti. Faustot a függöny mögé bujtatja; a zenekar mintha Mefisztó gúnyos nevetését jelezné, és mindjárt ezután felhangzik a későbbi ördögi szerenád témája is. Belép Margit. Feje zavaros, lelke nyugtalan s szive bizonytalan érzésekkel telt. Margiton melankólia vesz erőt; szomorú gondolatait — régi — anyjától tanult dallal akarja elűzni. Elénekli a thulei király balladáját. II. jelenet. Margit háza előtt. Mefisztó, hogy ördögi czélját elérje, felszólítja szellemeit, a lidérczeket, hogy »tánczukkal kápráztassák el Margit szemét s bűvöljék el szivét«. Liderczek táncza. A fantasztikus táncz után Mefisztó igy szól: »Rajta, most daloljunk a leánynak egy épületes dalt, tán gyorsabban elkárhozik.« Mefisztó szerenádja. III. jelenet, ismét Margit szobájában vagyunk : Faust hosszú epedés után karjaiba zárhatja szerelmét s át éli véle legboldogabb óráját. M'ef.szto, ki ezalatt odakünn őrizte a »turbékoló galambpárt«, nagy zajjal lép be s óvatosságra inti a párt : »Veszélyben van e lány, az egész szomszédság tb-en s mind a hany, csak e házra muta * Faus" fájdal as bucsut vesz kedvesétől, Mefisztó sietteti, mert felnangzik az összegyűlt törr.eg gúnyos kialiasa. IV. resz. I. jelenet. Margit szobája. Ugyanazon szobában, mely egykor menyországa v^lt, Margit most egyedül ól rokkája mellett es siratja letűnt boldogságát. Szivét kétkedés, lelkét gyötrelem marja. Végre szenvedélyesen törnek ki belőle e szavak : »Csókra vágyom epedve es csókja tüzében ott halni meg, ugy vágyok csókolva halni meg«. Az utczaról újra a takarodó hangjai hangoznak fel; távolban a katonák és diákok éneklik dalaikat. Margitban mégegyszer feléled a.remény sugara, hisz ugyanI ezen dalokat hallotta, a mikor ő vele először 1 találkozott. De hiába, a kar elhangzik, Faust nem jő s a szerencsétlen leány összeroskad fajdalma súlya alatt. II. jelenet. Erdő. A filozófia, a tudomány a mindennapi élet — midez ép ugy csak csalódást hozott Faustnak, miként a szerelem is csak muló boldogságot szerzett neki. Igy találjuk őt újra a vad természet ölén és a természet, az óriás, végtelen büszke természet egész lénye alapját megrázzi. Faust leborul a természet fensege előtt; gondolataiban Mefisztó érkezése zavarja meg. III. jelenet. Az ördög tudatja véle Margit szomorú sorsát; a leány — midőn kedvesét fogadta — anyját lassan ölő méreggel elaltatta; az anya meghalt, Margit börtönbe került s halálra ítélve várja kivégeztetését. Faust kétségbeesve követeii, hogy Mefisztó Margitot kiszabadítsa ; az ördög hajlandó is erre, de csak Faust irása ellenében. Ez írásban F'aust megesküszik, hogy »odalenn« Mefisztot fogja szolgálni. Előszólítja lovait: Xortex és Gyaurt s az éj szinü paripákon kezdődik a lovaglás — a pokolba. IV. jelenet. Rémült nők s gyermekek imádkozva menekülnek a sötét pár elől. Üvöltő rémek, károgó varjak követik F"aus;ot, vigyorgó csontvázak hosszú sora repül el mellette, de Mefisztó folyton unszolja : »csak tovább, késésünk halálba dönti Margitot. A pokol^ kapujánál Mefisztó dörgő hangon kiáltja »0 enyém, győztem«. Faust a pokolba zuhan az elkárhozottak közé V. jelenet. Pandamonium. A sötétség fejedelmei kérdik Mefisztot: »Örökre ura és legyezője vagy-e e büszke léleknek ?« »Mindörökre enyém«, szól Mefisztó. A pokol lakói erre diadallal hordozzák körül Mefisztot s ördögi nyelvükön vad kórust énekelnek. VI. jelenet. Epilógus a földön. A most következő rövid jelenetben lép fel az oratoriumok ismert alakja . »az elbeszélő«. Tudtunkra adja Faust sorsát: »Elhallgat a pokol, a láng szörnyű zúgása, az elkárhozott lelkek fogcsikorgatása nem hatol fel a földre. A pokol mély honaban szörnyű sors ment teljesedésbe.« A kórus suttogva feleli: »Borzadály!« VII. jelenet. A mennyben Margit megdicsőülése. A komor hangokat lágy harmóniák váltják fel. A mennyben ; szeráfok az Ur előtt térdelve örök dicsőségről zengenek s kérik a Mindenhatót, hogy kegyelmezzen a szegény bűnösnek »ki olyan nagyon szeretett.« Magasból jövő hang jelzi, hogy az Ur megbocsájtott s magához hivja Margitot, kinek lelke nagy szenvedéseiben immár megtisztult. Ezen apotheotis fejezi »Faust elkárhozásának« legendáját. A szerző, miután az emberi sziv és lelek minden fájdalmát megénekelte, végre az Örökkévaló végtelen jóságába vetett bizalommal oldja fel müve alapeszméjének diszszonancziáját. Kávé-, Th- áa K

usu iQiOnlogosoégBk • logolotébkag kaphatók FrateSII Deisingar uAgnél HtMST, hrHHlik lin Királyi bérpalota. Raktárak FI«m«-Gatáné»-Trloot. Hímzések gyári raktára. SPITZER és FRITCZ Sudapost, Bslvársj, Faranozlak-tara 4. Király-baz ti*. ^ JSEMZET« SZÍNHÁZ. A »Sötétség« szövege. I. felvonás. Vári Kálmán, gazdag vidéki földbirtokosnak leánya, Emma szereti Istvándy Lajos huszárfőhadnagyot. Emmába kicsi leánykora óta szerelmes a család régi barátja: Erdős László ügyvéd is, a ki mult évvel ezelőtt védte Várit a törvényszék előtt, a hova rnint egy csődbejutott b; nkvállalat bankigazgatója került. Várit fölmentették, mert kiderült ártatlansága, de persze nevét az újságok meghurczolták. Erdős László érthető féltékenységgel látja az Emma és Lajos között fejlődő szerelmet és nagy megdöbbenéssel értesül arról, hogy a fiatalok megértették egymást és általános boldogság között — a mihez még az is járul, hogy Várit megválasztották a város díszpolgárává — már az eljegyzés napját is kitűzik. II. felvonás. Lajos elhozza édes anyját menyasszonyához. A nemes matróna már husz esztendeje vak, nem látja fia szerelmesét, de hamarosan megszereti és boldogan adja rájuk áldását. Ekkor jő Istvándy ezredes és tudtára adja Várinak, hogy a házasságból nem lehet j semmi, az ezredparancsnokság egy névtelen feljelentés alapián vizsgálatot indított és nem engedi meg Istvándy Lajos házasságát a törvény előtt meghurczolt Vári leányával. Mint a bomba csap ie a tragikus hir az általános boldogságba. Lajos megtört szívvel kényre'.en engedelmeskedni, mert tetőtől-talpig katona és a kardja kötelezi, hogy engedelmeskedjék a katonai becsület-kodex törvényének. Emma fivére, Andor, azonban szemébe vágja, hogy becstelenséget követett el. Lajos kardot ránt, hogy megtorolja a többek jelenlétében rajtaesett gyalázatot, de Emma fivére elé á^és testével védelmezi. III. felvonás. Emma boldogsága összeomlott. Most már bizonyos, hogy nemcsak a házasságból nem lehet semmi, de fivérének párbajt kell vivnia volt vőlegényével. Az öreg Vári azonban nem akar beleegyezni ebbe a párbajba. Nem engedi a fiát verekedni, nem engedi, hogy a fia adja vissza — esetleg, az élete árán — az egész család boldogsága elrablójának tiszti becsületét. Hasztalan kéri őt erre az öreg Istvándy: nem egyezik bele a párbajba, melyet a katonai becsületbíróság kötelességévé tesz, rangja elvesztésének terhe alatt, a főhadnagynak. De Andor ellentétbe helyezkedik atyjával : inkább örökre bucsut mond az apai háznak és szerelmes menyasszonyának, a kis Verának és meg\

r, hogy mint a társadalom követeli, elégtételt adjon Istvándy főhadnagynak. Emma agyá ban szörnyű gyanú fogamzik meg: rájön, hogy a denuncziáns, a boldogságuk elrablója nem lehet más, mint Erdős László. Csak ő juttathatta el a régi, husz esztendős újságokat az ezredparancsnokság kezébe. Mikor erről — egy Erdőssel való jelenete után — megbizonyosodik, szemébe vágja az ügyvédnek gyalázatos becstelenségét és kiűzi őt a házból. IV. felvonás. Az ezredesné megtud mindent, elhivatja Emmát, hogy ő tartsa vissza Lajost a végzetes párbajtól, melyben akárki is esik el, őrök gyász és sötétség borul a két családra. Emma el is jön az ezredesék lakására, de nem birja Lajost visszatartani. A főhadnagy megy, atyjával együtt, a párbajra, negyedóra múlva visszatér a szörnyű hirrel: Andor holtan maradt a párbaj színhelyén. Emma ájultan roskad össze. Takarékosság! Hői rnha-dlszek és kellékek legolcsóbb bevásárlási forrása. Tessck kísérletet tenni s meggyőződni, hogy egy liter legfinomabb llkör, rum, cognae, vagy máf SZOSZPS Ital beszerzésénél 2, 4, 6, 8 koronát lehet mogtakaritonl, ha Lengyel-féle »RIDICAL« oaztnezlábil állíttatik elő. Egy préba üvog ár« 30 fillér. 1 1. kész egész finom brazíliai rum 90 kr. 1 1. jaraaica rum 1 frt 60 kr. Egyedüli főraktár: Lengyel »MEDVE« drogéiia. Budapoit VII., Baross-tér 22. Készítés utasítások (Rp.) díjmentesen O

j aranyozó, melylyel bárki azonnal moshatóan ujjá aranyozhat elavult tükör- ós képrámát, szol rot, stb. Üvegje ecsettel 80 kr., negyedliteres 3 frt, nyolezadiiteres 1 frt 50 kr. Megrendelhető t • Kartész Tódornál, Budipost, Krl«tót-tcr. SS