MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)
1904-03-24 / 84. szám
2 Budapesti szinpadok. Budapert. márczius 24. 4 Nemzeti Színház ban szombaton, e hónap 20-ikán, lesz a bemutatója Szécsi Ferencz Utazas az özvegység felé czimü három felvonásos vígjátékának. Nói főszerepét — egy érdekes es népszerű vígjátéki szerepet — Márkus Emília kreálja, a ki mellett nagy szerep jutott Cs. Alszeghy Irmának is. A két férfi főszerepet Császár Imre és Gál Gyula látja el. A Magyar Királyi Oferaház-ban a most következő nagyhéten bemutatandó Faust elkárhozásából, Berlioz Hektor drámai legendájából már megtartották az első összpróbát az összes közreműködőkkel. Az Operaház művészei közül <comparini Mária (Margit), Bochnicsek Gyula (Faust,, Beck Vümos (Mefisto), és Kornai Richárd (Brander) vesznek részt a zenemű előadásában, továbbá a »Budapesti Zenekedvelők Egyesületének« tagjai és az Operaház teljes 5 enekara és énekkara. Az előadást vezényli Máder Rezső igazgató. A bemutató előadásra, melyet páratlan bérletben tartanak meg, már most válthatni jegyet a rendes elővételi helyárakon az Operaház elővételi pénztáránál (Dalszinház-utcza) és a jegyirodákban. A Vigszinház-ban a Takarodó, Beyerlein szenzácziós drámája diadalmasan halad a huszonötödik előadás jubileuma felé, a melyet meg nem szakított sorozatban fog elérni. A hét minden napján adják a Takarodó t és pénteken kétszer is kerül szinre. Szombaton is két előadás lesz a Vígszínházban. Délután a szinészegyesület színésziskolája vizsgálati előadásul Liliomfi-X, Szigligeti énekes bohózatát adják. • A Magyar Szinház-ban a Hüvelyk Kató szombati bemutató-előadásán egy tipikus franczia operett kerül a közönség elé. Hüvelyk Kató afféle női Hüvelyk Matyi, egy szegény szenesember legkisebbik leánya, a kit Bretagneoól hat testvérkéjével együtt Páris forgatagos életébe visz a sorsa és ott sok tréfás és vidám kalandnak lesz középpontjává. A czimszerepet Tomcsányi Rusi játszsza, a kinek az utóbbi időben számottévő nagy sikerei voltak; főszerepet játszik még Kornai Berta, Sziklainé. Igen ió szerepe van Sziklai Kornélnak, továbbá B. Szabó Józsefnek, Fenyéri-nek, Heltai- nak, Farkas-nak, Iványi-nak, Giréth-nek. A Hüvelyk Kató a Magyar Szinház bemutató-bérletének hatodik estéje lesz. E A Királyszinház legutóbbi újdonsága, Szőllősi Zsigmond és Hegyi Béla poétikus operettje, a Boris király nagy sikerének fényes bizonyítéka, hogy hétfőn is teljesen megtelt a zinház tágas nézőtere előkelő közönséggel, a nely sokat kaczagott a darab humoros helyzetein és mulattató alakjain. Különösen sok tapsban van része Fedák Sárinak, a ki ugy látékával, mint bravúros tánczával valósággal elragadja a közönséget. A darab a hét minden estéjén műsorra van tűzve. — Pénteken délután Monckton és Caryll fényes kiállítású operettje, A toreador kerül szinre, mig vasárnap délután Rákosi Szidi magánszinésziskolája növendékeinek vizsgaelőadásaul Offenbach régi nagyhírű operettjét, a Dunanan apó és fia utazása czimüt adják. Mindkét délutáni előadásra a rendes mérsékelt helyárak mellett lehet már jegyet váltani a szinház pénztáránál. A Népseiuház-ban szombaton, e hó 26-án lesz Vidor Pál igazgatása alatt az első bemutató. A Felsőbb asszonyok elmés, ötletes, vidám szövege első színpadi munkája Lövik Károlynak, a ompés melódia, a gazdag muzsika pedig a Népszínház régi színpadi mesterei között is jelentékeny szerepet játszó Szabados Bélának müve. Igen érdekes lesz az operette uj kiállítása is. Tehetségük legjavával igyekeznek sikerre vinni a magyar szerzők darabját a szinház tagjai; résztvesz az operettben az egész balletszemélyzet is, mely egy uj industánczot, az úgynevezett »kickapoo«-t fogja bemutatni, mely Párisban már kiszorította a »cake-walk«-ot. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 24. 50. — <A hajdúk hadnagyac mai jubileumához. — Ünnepi fénynyel jelenik rr.eg ma este Rajna Ferencz és Czobor Károly operettje, A hajdúk hadnagya. A mi lapunk, a mely hivatásánál fogva annyiszor foglalkozott megerdemelt módon ezzel a szép magyar operettel, a jubileumi ünnepséghez azzal járul hozzá, hogy hasábjait azok számára nyitja meg, a kik a Magyar Szinház e jelentős sikerének megcsinálásában részt vettek. Íme, az alábbiakban szólnak hozzá a mai jubiláris előadáshoz a szinház igazgatói, A hajdúk hadnagya szerzői és főbb szereplői: Czobor Károly, a komponista. »A hajdúk hadnagya premierje óta nem teszek egyebet, mint szövegeket utasítok vissza. Akárhány szerző jött librettóval, mindegyiknek kosarat adtam. Kivételt csak Rajná-val tettem. Az ő szövegét nem utasítottam vissza, mert nem kinált meg vele. Észrevettem, hogy hütlenségi rohamai vannak az öregnek. Kérdést intéztem hozzá, hogy kapok-e szöveget vagy nem ? Azt felelte, hogy »nem, mert a következő közös müvünkkel meg fogunk bukni«. A mai szent napon talán mégis bizik majd az uj darab sikerében is. Rajna Ferencz, a szövegíró. A hajdúk hadnagya vállát ötven előadás terhe nyomja. Megvénült a legény, nem törődöm már vele. Egész érdeklődésemet egy uj dolog birja, az én czimzetes operettem. Igy nevezem a közetkező darabomat, melynek még csak a czime van meg. Ezt a czimet azonban nem árulom még el.* Utóirat. Igaz, legközelebbi darabom czime : A téli király. Ráthonyi Ákos. Amig A hajdúk hadnagya mai szép estéjéhez eljutottunk, ó, hányszor olvastam és hallottam, hogy milyen daliás hajdu-hadnagy vagyok én. És tán ugy tetszett, hogy ha felöltöm festői jelmezemet és kiállók a délczegségemmel, akkor már kész is vagyok a szerepemmel. Pedig A hajdúk hadnagya ennél bizony nehezebb feladatot rótt rám. Vig operett keretében szentimentális, ha szabad igy kifejeznem magamat, — drámai szerepet kaptam. Amely nem egységesen az, hanem hirtelen átmenetekkel hol vidámabb természetű, hol meg komoly és gyakran van ellentétben a környezet mókáival. Inkább darabosságra, nyerseségre törekedtem tehát, a mi különben a cselekmény korának a szelleméhez is vág. Mindenesetre pedig kedvemre való volt ez a szerep. Szentgyörgyi Lenke. Mit szóljak én, a kadét ?!... Csak addig játszhatnám ebben a darabban, a mig — generális leszek ! Tomcsányi Rusi. Engem különösen boldoggá tesz, hogy magyar szerzők munkájának a sikeréhez tudtam hozzájárulni a magam szerény erejéből. És hálás vagyok nekik nagyon, mert ugy érzem, hogy A hajdúk hadnagyá-ban nekem szánt szerepbe tudtam idáig ugy külsőségek, mint benső tartalom dolgában leginkább bele vinni 1904. márc zius 2 4. azt, a mit a jó isi éntől utravalóul a színpadra kaptam. Aztán ehhez a szerephez fűződik az az örömöm is, hogy a sajtó — ugy Írásban, mint képben — most bánt velem el a legbőségesebb szeretettel. Virányi Jenő, karmester. Ma ötvenedszer dirigálok. És ma is csak azt mondhatom, még pedig minden tu'zás nélkül, őszintén, hogy akármilyen búval-gonddal jöttem este a színházba, mihelyt megadtam a jelet A hajdúk hadnagyá-hoz, egyszeribe elszállt a rossz kedvem. Élvitte az a lelkes szép muzsika. Zoltán Jenő, igazgató. A hajdúk hadnagya szövegírójával, nekem szivemhez nőtt kedves barátommal, a német császár hét év előtti látogatásakor voltunk utoljára egy munkában. Újságot irtunk akkor a tatai hadgyakorlatról s a hivatás a hadvezetőség irodájában hozott először össze bennünket. Egy német kapitánynak volt akkor valami handabandája a sajtóval. Nem volt eléggé szolgálatkész a kapitány ur, sőt kissé mogorván is viselkedett, ugy hogy mi, újságírók Beck bárónál, a vezérkar főnökénél, kerestünk orvoslást a tiszt ur okvetetlenkedésével szemben. Beck báró, ez az udvarias és európai nivóju katona-diplomata, nyomban intézkedett, hogy a »hetedik nagyhatalom« dolga rendjén legyen. Még Canossába is akarta járatni a harczias kapitányt, de Rajna Ferencz, bár katonatiszt létére eleinte ő tüzeskedett legjobban, az ő jóságos nyugalmával közbelépett: — Minek? Fölösleges az, fő, hogy jól dolgozhassunk. Azóta évek multak, s Rajna mindenkor jóságos nyugalommal és — jól dolgozott. Diadalra vitt két nyelven is egy pompás Asszonyregement-et, csinált színházat és irt újságot, most pedig a katonai téren jelentkező nemzeti iránynak hódolva, megírta egy magyar katona tüzes, szép történetét és az ötvenedik előadás után az ő jóságos nyugalmával elmondhatja újra: — 1 A fő, hogy jól dolgoztunk! Leszkay András, igazgató. Ugy érzem magamat, mint az a boldog apa, a kinek a házában örömünnepet készítettek elő az ő derék sikerült gyermekei. Sok pénzbe kerül ez az ünnep, a sok gyerek temérdek szép ruhát követelt tőlem, tekintélyes összegecskék vándoroltak a szabókhoz és divatárusokhoz, a lakás díszítésére is sok ment el. De nem bántam meg. Bevallom, titokban — hasznom is van ebből az ünnepélyből. Éppen azért magam is ott leszek, egészen legelői a — gratulálok közt. Kornai Berta, Olyan vagyok, mint a lusta gyerek, a ki a készhez jön. A többiek ötven estén szenvedtek meg a dicsőségért, én meg csak az ünnephez rukkolok be. De igérem, legalább, hogy a Prologus-t szivem legmelegebb érzésével zengem el. Színházi pletykák. Budapest, márczius 24. Ilonka. — A szubjektív kritikus. — Ilonka, egy kicsi ennivaló hat esztendős kis leány: Vidor Pálnak, a Népszínház uj igazgatójának a fogadott leánykája. Azaz, hogy inkább az igazgatóné fogadott leánya, azé a szép asszonyé, a kit talán még nagyobb szeretettel fogadott a Népszínház apraja-nagyja, most, mikor mint a direktor felesége vonult be a Népszinház-ba, régi sikerei színhelyére. Rézfínomito ^«.z» — KERPE L •»AMJA Ali v UK A A V hét.térré te™. — poho»^ Iu4a„st, V H Upét-kirut
