MAGYAR SZÍNPAD 1903. június (6. évfolyam 150-170. sz.)

1903-06-16 / 165. szám

1903. junius 16. Budapesti színpadok. Budapest, junius 16. A Magyar Királyi Opera szezonvégi Wagner cziklusának, mely époly fényes művészi, mint anyagi eredménynyel járt, még két estéje van hátra. Ma, kedden, a Siegfried. és csütörtökön, az Istenek alkonya kerül előadásra, melylyel aztán a második sorozat négy estéje és ezzel a cziklus is véget ér. Mind a két estén Dippel András fogja énekelni Siegfried szerepét. — A- cziklus befejezése után szombaton, 20-ikán, lesz az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia operai tanfolyamának vizsgálati előadása, rendkívüli bérletszünetben, mérsékelt helyárakkal és másnap, vasárnap, a Hunyadi László előadásával (mérsékelt hely árak bérletszünet) bezárulnak az Operaház kapui. * A Nemzeti Szinház e héten rekeszti be ez idei évadját és jövő vasárnap, junius 21-ikén, tartja utolsó előadását. A szezonzáró hetet a Nemzeti Szinház igazgatósága arra használja fel, hogy a már megindult vidéki vendégjátékok sorában, a vidéki előbbkelő színpadok legkiválóbb művészi erőit mutatja be a budapesti közönségnek. A hét során Szakács Andor, a kolozsvári, Szohner Olga, a nagyváradi, Huny ady József, a pozsonyi, Klenovics György, a debreczeni, Papp Mihály, a szabadkai és Kesztler Ede, a nagyváradi szinház tagja lép fel vendégképen a Nemzeti Szinház legkedveltebb müsordarabjaiban. * A Vigszinház e heti műsorára a szinház kacza»tató újdonsága, Gavault és Berr-nek: Dupont czimü bohózata háromszor szerepel és pea'g: kedden csütörtökön és szombaton. A Dupont- előadás ok érdekességét fokozza Hegedűs kupléja, melyet a kitűnő művész a második felvonásban énekel. A szinház többi három estéjét érdekes reprizek töltik be, melyekben a Vigszinház műsorának legzajosabb sikert aratott darabjai [kerülnek felelevenítésre: holnap az Arany kakas, pénteken: a Miczi herczegnő és vasárnap: a Trilby. * A Magyar Szinház-ban, ma este éri meg második jubileumát, Lehár Ferencznek: A drótostót czimü operettje, mely a Bob herczeg után az idei színházi évad legnagyobb és legtartósabb operett-sikere. A gyönyörű zenéjü Lehár-operett — a berliniek vendégjátékának leszámításával, — egyfolytában éri meg ötvenedik előadását és a szinház kapuzárásáig szakadatlanul műsoron marad. A Népszinház-ban holnap, e hónap 17-ikén, lesz Lecocq egyik legbájosabb, régi operettjének, A kis herczeg-nek a reprize. Az operett két főszerepét Zilahiné Singhoffer Vilma és Ledöfsky Gizella játssza. A többi szerep: Szentmiklóssy Irén, Dóry Margit, Batizfalvy Elza, Harmath Ilona, Kis, Újvári, és Kovács. Az operettet 1878 ban adták először a Népszinház-ban. A Fővárosi Nyári Szinház most Gorkij Maxim: Éjjeli menedékhely czimü, világhírre emelkedett színmüvére készül, melyet a legutóbb itt járt berlini Kleines Theater személyzete szenzácziós sikerrel játszott a Magyar Szinház-ban. A darabnak, mely Káinoki Izor fordításában kerül szinre, julius első napjaiban lesz a bemutatója. Ez lesz a Gorkij-darab első előadása magyar színpadon. A Fővárosi Nyári Színház ban Fedák Sári közbejött betegsége miatt, a művésznő vendégjátékai máról és holnapról elmaradnak s a Siófoki kalandok czimü bohózat kerül szinre Margó Zelmával a fő női szerepben. A kulisszák megül. Budapest, junius 16 Magyar Szerzők Egyesülete. — Az élsö lépés. — Az idei színházi szezon végén egy olyan 1 üdvös mozgalom indult meg, mely kétségtelenül hasznos változásokat fog előidézni a magyar színházi és szinpadirodalmi viszonyokban. Megiörtént az első lépés a Magyar Szerzők Egyesületének megalakítása ügyében. Évek óta nyíltan hangoztatott kívánsága minden magyar színpadi szerzőnek ez az egyesület, melynek czélja — mint a külföldi hasonló egyesületeki nek — a színpadi szerzők jogviszonyainak megI formálása és megvédése a színházakkal, kiadókkal, színházi ügynökökkel, fordítókkal szemben, egyben pedig a színpadi szerzők kötelességeinek alapszabályszerü beczikkelyezése. Ugy a szerzőknek, mint a színházaknak érdeke, hogy ilyen egyesület létesíttessék. Számos függő kérdést szabályoznak majd az egyesület alapszabályai és ez a testület lesz hivatva esetenként is intézkedni a magyar színpadi szerzők dolgaiban. Védője lesz ez a testület ugy a szerzők, mint a színházak jogainak. Már a mult év őszén megindult a mozgalom a magyar szerzők egyesületének megalakítása iránt, de döntő fordulatot csak e héten vett a dolog. Herczeg Ferencz és Bérezik Árpád értekezletre hivták össze vasárnap délelőtt — — Bérezik Árpádnak a min szterelnökség palotájában lévő hivatali helyiségébe — a magyar szerzőket és az értekezlet kimondotta, hogy megalakítják a rég óhajtott egyesületet. Az előmunkálatokra háromtagú bizottságot küldött ki a vasárnapi értekezlet. E bizottság tagjai — Herczeg Ferencz, Malonyai Dezső, Márkus József és Bosnyák Zoltán mint jegyző — kidolgozzák az ősszel megalakuló egyesület alapszabályait. Őszszel alakul meg az uj egyesület, melynek — igy határozták meg — tagja lehet minden magyar szerző, a kinek egy darabja irodalmi nivón álló magyar színpadon már szinrekerült. Drámaírók és zeneszerzők egyaránt tagjai lehetnek a szerzők egyesületének, sőt kivételesen azok a kritikusok is, a kik nyilvánvaló érdemeket szereztek már a színpadi irodalom és színházak körül. Az egyesület két diszelnökéül Jókai Mórt és Rákosi Jenőt, két elnökéül pedig Herczeg Ferenczet és Bérezik Árpádot jelölte az előéríekezlet. Kandidáltak ezenkívül egy öttagú igazgatóságot és egy tirenkéttagu választmányt. Az igazgatóság és választmány intézik közösen az egyesület ügyeit. A választások megejtése és az alapszabályok tárgyalása lesz az őszi megalakulógyűlés első feladata. Az üdvös mozgalmat kétségtelen örömmel karolja fel minden magyar színpadi iró és igy bizonyos, hogy a jövő színházi szezonban már megkezdheti működését az uj egyesület, hasznára a magyar szerzőknek és szinpadirodalmi viszonyoknak. Ügyelő. i — A kritikus tévedését jóvá teheti a közönség, de ki í teszi jóvá a közönség tévedését. Hogy lett belőlem drámaíró?* Irta: Victorien Sardou. . . . Végre színpadra kerültem. Taverne des Etudiants czimü darabomat végre előadták. A világraszóló bukásnak, mely az előadást követte, elég általánosan ismert története van. Köztudomásu, hogy a darabot azért adták elő, mert véletlenül elolvasták s azért olvasták el, mert véletlenül egy nagy csomó kézirat tetején feküdt. A darab az Odeon-sz nbáz igazgatója gazdasszonyának tetszett meg. az igazgató a darab olvasása közben olyan helyet talált, mely gyermekkori emlékeket ébresztett benne s előre nem látott körülmények miatt darabom olyan . ellenséges hangulatot kelteit, mely már a .függöny felhúzása alkalmával érezhető volt. Még ma sem tudom, hogy miért de sokan azt hitték, hogy a darabot a kormány rendeletére irtam a főiskolai hal'gatók ellen. Pokoli lárma támadt! Valósággal a földre ejtettek, ugy megbuktim. Biztam a csillagomban s ol an erős vágyat éreztem magamban, hogy szinte vadul dolgoztam toválb Senki sem hiheti el, hogy milv en nyomorral küzködtem, mennyi csalódásban volt részem s hányszor szenvedtem hajótörést az * Első része a aMagyar Színpad« mult heti, 162-ik, számában jelent meg. alatt az idő alatt, mely bukásomtól a Les premiere armes de Figaro előadatásáig terjedt. Valóságos lánczolata volt ez a csalódásoknak és keserűségeknek! De csak be kellett hunyni a szememet s már uj fantasztikus alakok jelentek meg előttem. Igy irtam Bemard Palissy t, melyet sohasem adtak elő. Nagyon érdekes az is, hogy miért nem. A Theatre Francais élén akkor két igazgató állott Gustave Vaez és Alphonse Roy er. Drámámnak furcsa tulajdonsága volt. Az egyik igazgatór ak tetszett, a másiknak nem A szinház levéltárában évek multán megtaláltam kéziratomat s a szélére irt feljegyzésekből tudtam meg kalandos sorsát. Ez volt ráirva Elfogadom : Gustave Vaez. Nem fogadom el : Alphonse Royer. Minthogy a két igazgató sehogy sem tudott megegyezni, elfogadták a darabomat, de nem adták elő. Könnyű dolguk volt velem. A hátam mögött egy legendás bukás volt. Utoljára is én voltam a Taverne szerzője, a melynek bukásáról a súgók is hangosan beszéltek. Nem is sorolom fel azokat a darabjaimat, a melyeket nem fogadtak el, csak találomra említem, hogy A pupos-t Marc Fournier ur, a Por teSaint- Mariin igazgatója még csak el sem olvasta. Az Ambigue szinház igazgatója, Desnogles ur, még kegyetlenebb volt hozzám. Elolvasta a Fleur de Lianet s néhány napra rá meghalt. Még megemlítem, hogy Paris a l'envers czimü darabomat Montigny Seribe elé terjesztette. Seribe rettenetesnek tartotta a darabot s különösen kiemelt belőle egy jelenetet, melyből kézzelfoghatóan bebizonyította, hogy semmi tehetségem nincs. Ez a jelenet későb a főjelenet lett a Nos Jniimes-ben. Seribe re nem haragszom. Őszinte volt. Tőle tanultam meg, hogy miként kell fölépíteni a drámát. Elővettem valamelyik vígjátékát, elolvastam az első felvonást s mindjárt megiríam a másodikat -és harmadikat. Igy tanultam meg a mesterséget. De a tanulás iddeje nagyon keserves volt. Sokszor ébredtem fel kétségbeesve. Hány ebéd ideje mult el a világon az én részvételem nélkül! Tanítottam, életrajzokat irtam, okiratok közt kutattam s naponként husz fillért kerestem. Istenem, de sok mindent megpróbáltam. Azt hiszem, hogy a mütárlatokról is irtam, sőt a Figaro szerkesztőjének egyszer egy Carlin czimü bölcseimi regényt is adtam át, hogy közölje. A szerkesztő nem fogadta meg a tanácsomat Végre megjelent Déjazet . . . A többi közismert dolog. Az ő számára irtam a Premiéres armes de Figarót. Milyen gyönyörűen játszott! Milyen álom volt! Az igaz, hogy elég későn álmodtam meg. . . «T'IIIIIIIIIUIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIII Ilin im UM UN IIIIIIIII

III IIIIIIIII miiiiiii

u^} jYiyjjfUtj varady EDE = uri- és női diVat = különlegességek üzlete IV., Koronaherceg-utca 5. sz. I Különös figyelmébe ajánlja rendkívül finom női keztyüit. ""SSSi 1 1IIIIIUII II II i Hl i n MIMII IIIIII IUI nulluni I in