MAGYAR SZÍNPAD 1903. június (6. évfolyam 150-170. sz.)

1903-06-16 / 165. szám

1903. junius 16. Budapesti színpadok. Budapest, junius 16. A Magyar Királyi Opera szezonvégi Wagner cziklusának, mely époly fényes mű­vészi, mint anyagi eredménynyel járt, még két estéje van hátra. Ma, kedden, a Siegfried. és csütörtökön, az Istenek alkonya kerül elő­adásra, melylyel aztán a második sorozat négy estéje és ezzel a cziklus is véget ér. Mind a két estén Dippel András fogja énekelni Siegfried szerepét. — A- cziklus befejezése után szombaton, 20-ikán, lesz az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia operai tanfolyamának vizsgálati előadása, rendkívüli bérletszünetben, mérsékelt helyárakkal és másnap, vasárnap, a Hunyadi László előadásával (mérsékelt hely árak bérlet­szünet) bezárulnak az Operaház kapui. * A Nemzeti Szinház e héten rekeszti be ez idei évadját és jövő vasárnap, junius 21-ikén, tartja utolsó előadását. A szezonzáró hetet a Nemzeti Szinház igazgatósága arra használja fel, hogy a már megindult vidéki vendégjátékok sorában, a vidéki előbbkelő színpadok leg­kiválóbb művészi erőit mutatja be a budapesti közönségnek. A hét során Szakács Andor, a kolozsvári, Szohner Olga, a nagyváradi, Hu­ny ady József, a pozsonyi, Klenovics György, a debreczeni, Papp Mihály, a szabadkai és Keszt­ler Ede, a nagyváradi szinház tagja lép fel vendégképen a Nemzeti Szinház legkedveltebb müsordarabjaiban. * A Vigszinház e heti műsorára a szinház kacza»tató újdonsága, Gavault és Berr-nek: Dupont czimü bohózata háromszor szerepel és pea'g: kedden csütörtökön és szombaton. A Dupont- előadás ok érdekességét fokozza Hegedűs kupléja, melyet a kitűnő művész a második felvonásban énekel. A szinház többi három estéjét érdekes reprizek töltik be, melyekben a Vigszinház műsorának legzajosabb sikert aratott darabjai [kerülnek felelevenítésre: holnap az Arany kakas, pénteken: a Miczi herczegnő és vasárnap: a Trilby. * A Magyar Szinház-ban, ma este éri meg második jubileumát, Lehár Ferencznek: A drótostót czimü operettje, mely a Bob herczeg után az idei színházi évad legnagyobb és leg­tartósabb operett-sikere. A gyönyörű zenéjü Lehár-operett — a berliniek vendégjátékának leszámításával, — egyfolytában éri meg ötve­nedik előadását és a szinház kapuzárásáig sza­kadatlanul műsoron marad. A Népszinház-ban holnap, e hónap 17-ikén, lesz Lecocq egyik legbájosabb, régi operettjé­nek, A kis herczeg-nek a reprize. Az operett két főszerepét Zilahiné Singhoffer Vilma és Ledöfsky Gizella játssza. A többi szerep: Szentmiklóssy Irén, Dóry Margit, Batizfalvy Elza, Harmath Ilona, Kis, Újvári, és Kovács. Az ope­rettet 1878 ban adták először a Népszinház-ban. A Fővárosi Nyári Szinház most Gorkij Maxim: Éjjeli menedékhely czimü, világhírre emelkedett színmüvére készül, melyet a leg­utóbb itt járt berlini Kleines Theater személy­zete szenzácziós sikerrel játszott a Magyar Szin­ház-ban. A darabnak, mely Káinoki Izor fordí­tásában kerül szinre, julius első napjaiban lesz a bemutatója. Ez lesz a Gorkij-darab első elő­adása magyar színpadon. A Fővárosi Nyári Színház ban Fedák Sári közbejött betegsége miatt, a művésznő vendég­játékai máról és holnapról elmaradnak s a Siófoki kalandok czimü bohózat kerül szinre Margó Zelmával a fő női szerepben. A kulisszák megül. Budapest, junius 16 Magyar Szerzők Egyesülete. — Az élsö lépés. — Az idei színházi szezon végén egy olyan 1 üdvös mozgalom indult meg, mely kétségtelenül hasznos változásokat fog előidézni a magyar színházi és szinpadirodalmi viszonyokban. Megiörtént az első lépés a Magyar Szerzők Egyesületének megalakítása ügyében. Évek óta nyíltan hangoztatott kívánsága minden magyar színpadi szerzőnek ez az egyesület, melynek czélja — mint a külföldi hasonló egyesületek­i nek — a színpadi szerzők jogviszonyainak meg­I formálása és megvédése a színházakkal, kiadók­kal, színházi ügynökökkel, fordítókkal szemben, egyben pedig a színpadi szerzők kötelességei­nek alapszabályszerü beczikkelyezése. Ugy a szerzőknek, mint a színházaknak érdeke, hogy ilyen egyesület létesíttessék. Számos függő kérdést szabályoznak majd az egyesület alapszabályai és ez a testület lesz hivatva esetenként is intézkedni a magyar szín­padi szerzők dolgaiban. Védője lesz ez a testület ugy a szerzők, mint a színházak jogainak. Már a mult év őszén megindult a mozga­lom a magyar szerzők egyesületének megalakí­tása iránt, de döntő fordulatot csak e héten vett a dolog. Herczeg Ferencz és Bérezik Árpád értekezletre hivták össze vasárnap délelőtt — — Bérezik Árpádnak a min szterelnökség palo­tájában lévő hivatali helyiségébe — a magyar szerzőket és az értekezlet kimondotta, hogy megalakítják a rég óhajtott egyesületet. Az előmunkálatokra háromtagú bizottságot küldött ki a vasárnapi értekezlet. E bizottság tagjai — Herczeg Ferencz, Malonyai Dezső, Márkus József és Bosnyák Zoltán mint jegyző — kidolgozzák az ősszel megalakuló egyesület alapszabályait. Őszszel alakul meg az uj egye­sület, melynek — igy határozták meg — tagja lehet minden magyar szerző, a kinek egy darabja irodalmi nivón álló magyar színpadon már szinrekerült. Drámaírók és zeneszerzők egyaránt tagjai lehetnek a szerzők egyesületének, sőt kivételesen azok a kritikusok is, a kik nyilván­való érdemeket szereztek már a színpadi iroda­lom és színházak körül. Az egyesület két diszelnökéül Jókai Mórt és Rákosi Jenőt, két elnökéül pedig Herczeg Ferenczet és Bérezik Árpádot jelölte az előéríe­kezlet. Kandidáltak ezenkívül egy öttagú igaz­gatóságot és egy tirenkéttagu választmányt. Az igazgatóság és választmány intézik közösen az egyesület ügyeit. A választások megejtése és az alapszabályok tárgyalása lesz az őszi megalakuló­gyűlés első feladata. Az üdvös mozgalmat kétségtelen örömmel karolja fel minden magyar színpadi iró és igy bizonyos, hogy a jövő színházi szezonban már megkezdheti működését az uj egyesület, hasz­nára a magyar szerzőknek és szinpadirodalmi viszonyoknak. Ügyelő. i — A kritikus tévedését jóvá teheti a közönség, de ki í teszi jóvá a közönség tévedését. Hogy lett belőlem drámaíró?* Irta: Victorien Sardou. . . . Végre színpadra kerültem. Taverne des Etudiants czimü darabomat végre előadták. A világraszóló bukásnak, mely az előadást követte, elég általánosan ismert története van. Köztudomásu, hogy a darabot azért adták elő, mert véletlenül elolvasták s azért olvasták el, mert véletlenül egy nagy csomó kézirat tetején feküdt. A darab az Odeon-sz nbáz igazgatója gazdasszonyának tetszett meg. az igazgató a darab olvasása közben olyan helyet talált, mely gyermekkori emlékeket ébresztett benne s előre nem látott körülmények miatt darabom olyan . ellenséges hangulatot kelteit, mely már a .füg­göny felhúzása alkalmával érezhető volt. Még ma sem tudom, hogy miért de sokan azt hitték, hogy a darabot a kormány rende­letére irtam a főiskolai hal'gatók ellen. Pokoli lárma támadt! Valósággal a földre ejtettek, ugy meg­buktim. Biztam a csillagomban s ol an erős vágyat éreztem magamban, hogy szinte vadul dolgoz­tam toválb Senki sem hiheti el, hogy milv en nyomorral küzködtem, mennyi csalódásban volt részem s hányszor szenvedtem hajótörést az * Első része a aMagyar Színpad« mult heti, 162-ik, számában jelent meg. alatt az idő alatt, mely bukásomtól a Les pre­miere armes de Figaro előadatásáig terjedt. Valóságos lánczolata volt ez a csalódások­nak és keserűségeknek! De csak be kellett hunyni a szememet s már uj fantasztikus ala­kok jelentek meg előttem. Igy irtam Bemard Palissy t, melyet soha­sem adtak elő. Nagyon érdekes az is, hogy miért nem. A Theatre Francais élén akkor két igaz­gató állott Gustave Vaez és Alphonse Roy er. Drámámnak furcsa tulajdonsága volt. Az egyik igazgatór ak tetszett, a másiknak nem A szinház levéltárában évek multán megtaláltam kéziratomat s a szélére irt feljegyzésekből tud­tam meg kalandos sorsát. Ez volt ráirva Elfogadom : Gustave Vaez. Nem fogadom el : Alphonse Royer. Minthogy a két igazgató sehogy sem tudott megegyezni, elfogadták a darabomat, de nem adták elő. Könnyű dolguk volt velem. A hátam mögött egy legendás bukás volt. Utoljára is én voltam a Taverne szerzője, a melynek bukásáról a súgók is hangosan beszéltek. Nem is sorolom fel azokat a darabjaimat, a melyeket nem fogadtak el, csak találomra említem, hogy A pupos-t Marc Fournier ur, a Por te­Saint- Mariin igazgatója még csak el sem olvasta. Az Ambigue szinház igazgatója, Des­nogles ur, még kegyetlenebb volt hozzám. Elolvasta a Fleur de Lianet s néhány napra rá meghalt. Még megemlítem, hogy Paris a l'envers czimü darabomat Montigny Seribe elé terjesz­tette. Seribe rettenetesnek tartotta a darabot s különösen kiemelt belőle egy jelenetet, melyből kézzelfoghatóan bebizonyította, hogy semmi tehetségem nincs. Ez a jelenet későb a főjelenet lett a Nos Jniimes-ben. Seribe re nem haragszom. Őszinte volt. Tőle tanultam meg, hogy miként kell fölépíteni a drámát. Elővettem valamelyik vígjátékát, elolvastam az első felvonást s mindjárt meg­iríam a másodikat -és harmadikat. Igy tanultam meg a mesterséget. De a tanulás iddeje nagyon keserves volt. Sokszor ébredtem fel kétségbeesve. Hány ebéd ideje mult el a világon az én részvételem nélkül! Tanítottam, életrajzokat irtam, okiratok közt kutattam s naponként husz fillért keres­tem. Istenem, de sok mindent megpróbáltam. Azt hiszem, hogy a mütárlatokról is irtam, sőt a Figaro szerkesztőjének egyszer egy Carlin czimü bölcseimi regényt is adtam át, hogy közölje. A szerkesztő nem fogadta meg a tanácsomat Végre megjelent Déjazet . . . A többi közismert dolog. Az ő számára irtam a Premiéres armes de Figarót. Milyen gyönyörűen játszott! Milyen álom volt! Az igaz, hogy elég későn álmodtam meg. . . «T'IIIIIIIIIUIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIII Ilin im UM UN IIIIIIIII III IIIIIIIII miiiiiii u^} jYiyjjfUtj varady EDE = uri- és női diVat = különlegességek üzlete IV., Koronaherceg-utca 5. sz. I Különös figyelmébe ajánlja rendkívül finom női keztyüit. ""SSSi 1 1IIIIIUII II II i Hl i n MIMII IIIIII IUI nulluni I in

Next

/
Oldalképek
Tartalom