MAGYAR SZÍNPAD 1903. június (6. évfolyam 150-170. sz.)

1903-06-14 / 163. szám

1903. junius 14. 69 Budapesti színpadok. Budapeit, Junius 14 A Magyar Királyi Operaház évadvégi Wagnercziklusának négy estére terjedő sorozatának ma folyik le a második estéje A rvalkür-rel. A cziklus még hátralévő két előadása a következő lesz : Junius 16-án: Siegfried. » 18-án: Jstenek alkonya. A Wagner-ciMus második sorozatának előadásai, az elsőhöz hasonlóan, szintén zsúfolt házak előtt folynak. A Nemzeti Szinház e héten rekeszti be ez idei évadját és jövő vasárnap, junius 21-ikén, tartja utolsó előadását. A szezonzáró hetet a Nemzeti Szinház igazgatósága arra használja fel, hogy a már megindult vidéki vendégjátékok sorában, a vidéki előbbkelő színpadok legkiválóbb művészi erőit mutatja be a budapesti közönségnek. A hét során Szakács Andor, a kolozsvári, Szohner Olga, a nagyváradi, Hunyady József, a pozsonyi, Klenovics György, a debreczeni, Papp Mihály, a szabadkai és Kesztler Ede, a nagyváradi szinház tagja fog vendégképen fellépni a Nemzeti Szinház legkedveltebb müsordarabjaiban. * A Vigszinház e heti műsorára a szinház kacza tató újdonsága, Gavaull és Berr-nek: Dupont czimü bohózata háromszor szerepel és pedig: kedden csütörtökön és szombaton. A Dupont-bAadások érdekességét fokozza Hegedűs kupléja, melyet a kitűnő művész a második felvonásban énekel. A szinház többi három estéjét érdekes reprizek töltik be, melyekben a Vigszinház műsorának legzajosabb sikert aratott darabjai kerülnek felelevenítésre: szerdán: az Arany kakas, pénteken: a Miczi herczegnő és vasárnap: a Trilby. Holnap, hétfőn, a Loute kerül szinre Sarkady Aladár vendégfellépésével. * A Magyar Szinház-nak jövő héten, kedden, jelentős estéje lesz. Ezen az estén éri meg második jubileumát, Lehár Ferencznek: A drótostót czimü operettje, mely a Bob herczeg után az idei színházi évad legnagyobb és legtartósabb operettsikere. A gyönyörű zenéjü Lehár-operett — a berliniek vendégjátékának leszámításával, — egyfolytában éri meg ötvenedik előadását és a szinház kapuzárásáig szakadatlanul műsoron marad. A keddi jubiláris előadást A drótostót szerzője maga fogja dirigálni, a ki operettjének bemutatóját és első jubiláris előadását is dirigálta. Ebből az alkalomból az illusztris szerző nagy ünneplésére készülnek. A Népszínház ban szerdán, e hónap 17-ikén, lesz Lecocqu egyik legbájosabb, régi operettjének, A kis berezeg nék a reprize. Az operett két főszerepét Zilahiné Singhoffer Vilma és Ledöfsky Gizella játssza. A többi szerep: Szentmiklóssy Irén, Dóry Margit, Baiizfalvy Elza, Harmath Ilona, Kis, Újvári, és Kovács. Az operettet 1878 ban adták először a Népszínház- ban. * A Fővárosi Nyári Szinház most Gorkij Maxim: Éjjeli menedékhely czimü, világhírre emelkedett színmüvére készül, melyet a legutóbb itt járt berlini Kleines Theater személyzete szenzácziós sikerrel játszott a Magyar Szinház-ban. A darabnak, mely Káinoki Izor fordításában kerül szinre, julius első napjaiban lesz a bemutatója. Ez lesz a Gorkij-darab első előadása magyar színpadon. * A Városligeti Nyári Szinház e heti műsorát Fedák Sári vendégjátéka teszi érdexessé,, kinek fellépéseit a legnagyobb érdeklődés kiséri. A művésznő vendégjátékai során, mint értesülünk, a Szép Heléna czimszerepében is be fog mutatkozni. A kulisszák mögül. Budapest, junius 14 Magyar Szerzők Egyesülete. — Egy üdvös mozgalom. —* A színházak és a színpad számára dolgozó irók érdekei párhuzamosak. A színpad kívánja a jó írókat, a jó iró kívánja a színpadot, a hová érdemes dolgoznia. A színpad rá van szorulva az iróra és az iró rá van utalva a színpadra. Az üdvös együttműködés elsőrangú kívánalma és érdeke színigazgatóknak és színműíróknak egyaránt. Ezeknek az érdekeknek sohasem volna szabad összeütközniük, mert ennek kárát vallja csakúgy a szinház, mint a drámaíró. Az ellentétek azonban unos-untalan felmerülnek szinház és iró között, ha a drámaírók és színházak viszonya nincs szabályozva. Külföldi színházak és külföldi színműírók már régen rájöttek erre az igazságra, valamint arra is, hogy az esetről esetre, közvetítők közbenjöttével, szabályozott viszonyok nem teremtenek egészséges közszellemet a színházak ésszínműírók működésében. Ezért alakultak meg egymásután a nyugat kulturközpontjaiban a szerzői egyesületek, melyek alapszabályokban törvényesítették a színpadi szerzők jogait és kötelességeit, védve a drámaírók érdekeit, anélkül azonban, hogy kartellszerü fogásokkal és tiranizmussal belegázoltak volna a színházigazgatók jogos érdekeibe . . . Minálunk évek óta lappang már a kedv egy szerzői egyesület alakítására. Több Ízben megkísérelték már a magyar színpadi szerzőket egyesületbe tömöríteni, de mindeddig nem sikerült Részint az erélytelenségen, részint a kezdeményezők személyén mullott a dolog. Most azonban igaz örömmel adhatunk arról hirt, hogy a Magyar Szerzők Egyesületének megalakulása küszöbön van. Két olyan magyar drámaíró vette kezébe az ügyet, a kiknek népszerűsége és tekintélye minden sikerrel biztat. A magyar színpadi szerzők ugyanis következő meghívást kapták a mult héten : Tisztelt Uram! A magyar drámaírók egyesülete meg alapitása tárgyában bizalmas jellegű előleges értekezletre van szerencsénk meghívni. • Az értekezlet e hó 14-én délelőtt 10 órakor lesz, Budán, a miniszterelnöki palotában Bérezik Árpádnál. Baráti kézszorítással Budapesten, 1903. évi junius hó 9-én. Berctsik Árpád, Hercseg Ferencz. Ezt a meghívót nagy örömmel vette kézhez minden magyar színpadi iró. Herczeg Ferencz és Bérezik Árpád nevei kellő garancziát nyújtanak arra, hogy ezúttal nem kísérletezésről, hanem komoly tervről van szó és több, mint bizonyos, hogy a magyar drámaírók egyesülete már az őszre meg is fog alakulni. Az uj egyesületet ugy az irodalmi, mint a színházi körök őszinte örömmel kell, hogy üdvözöljék. Ügyelő. Színházi pletykák. Budapest, junius 14. A háziállat. Kedden kerül a Magyar Szinház-ban ötvenedszer szinre A drótostót, s az igazgatókkal, s a szinház müvészszemélyzetével együtt az a sárga lovacska is jubilál, mely olyan derekasan megállotta a helyét a premiertől kezdve, a gyönyörű zenéjü operett előjátékában és második felvonásában. Mint egy rngó alkalmazkodott bele az okkerszinü ló a sánházi gépezetbe, egy pillanatig sem makranezoskodott, a a Magyar Szinház vezetősége örömmel ismeri el, hogy a kis paripa tényleg olyan megbízható, a milyennek azt tulajdonosa, Barokaldi czirkuszigazgató, mondotta. A ló, illetve Barokaldi, nyolez korona fellépti dijat kapott esténként, tehát tegnapig — negyvenhetedszer adták tegnap »4 drótostót-ot — teljes háromszázhetvenhat koronát. — Hisz ennyi pénzért vásárolhatott volna: egy lovat a Magyar Szinház! — gondolhatják önök. — Önöknek tökéletesen igazuk van, csakhogy a Magyar Szinház — habár zsebének rovására ment volna — csak kabalából, babonából nem tette ezt. A boldog emlékű Sulamith-ban, Goldfaden bibliai operettjében, jelent meg először a Magyar Szinház színpadán állat-szereplő : egy teve. Az állatkertből vette bérbe a szinház a kétpuput,. s tekintve, hogy a Sulamith több mint száz előadást ért meg, a szinház nagyon csinos összeget fizetett ki érte. Később Az ikrek czimü franczia operettehez jutott a szinház, melyben egy csacsi-páron vonultak be a színpadra az ikrek, a bájos Ga u dichard-lányok. A Magyar Szinház okult a tapasztalatokon, s kétszáznegyven koronán beszerzett két szamarat. Az ikrek megbukott, s a feleslegessé vált szamarakat nem birván eladni, odaajándékozták a Népszínház volt igazgatójának, Evva Lajosnak, a ki jó hasznát vette a két szürkének szalóczi kis dominiumában. Az ikrek-re A csepűrágók következett, egy franczia operett három — lószereplővel. Megvették a három lovat, s az újdonság szintén nem aratott sikert. Leszkay András talált ugyan gazdát a lovakra, de négyszáz korona veszteséggel. — Rájöttem, — beszélte el nekünk Leszkay — hogy a színigazgatóra nem hoz szerencsét az állat. És elhatároztam, hogy A drótostót-xa vendég-lovat keresek. S a vendég ugyanugy bevált, akár a Sulamith-ban. A színigazgatónak ne legyen sem lova, sem szamara . . . — Egy háziállata azonban lehet, — szólt közbe Zoltán Jenő, a Leszkay András igazgatótársa. — Ugyan mi ? — kérdezte kétkedően Leszkay. — Hát. — disznaja 1 Gray. Felvon&sközben. Budapest, junius 14. A kár. A Népszinház-ban egy a fővárosból a vidékre került, s ott primadonnává növekedett fiatal színésznő vendégszerepelt az elmúlt héten néhány estén. Sok ambiczióval, talán mondhatnánk, hogy sikerrel, de bizony erősen fogyatékos házak mellett. A kisasszony három-négy szerepben is tanúságot tett előrehaladásáról, de mit ért mindez, mikor nem volt — ki előtt tanúságot tennie. A szinház igazgatója nagy szomorúsággal nézte egy kulissza mögül a földszint üres padsorait, a gyönge erkélyt, s a néhány elszánt karzati látogatót. És odaszólt a mellette lévő rendezőhöz. — Tudja, barátom, mi a kár ? — Micsoda, direktor ur? — Az, hogy a kisasszonynyal nem jött hozzánk a vidékről — közönség is vendégszerepelni ! 3 mini unt tniiinmin MIUIIIMIIIMIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIII MII MII minin íj fi 'i'H't

! VARADY EDE "• * Különös figyelmébe ajánlja rendkivül finom női keztyüit. VF'"" """"'"" "•

""" IIIIIIIIIIIII MI IIIIIIUIIUI immmni mii mull mii