MAGYAR SZÍNPAD 1903. június (6. évfolyam 150-170. sz.)

1903-06-06 / 155. szám

1903. junius 14. 29 Budapesti színpadok. Budapest, junius 6. A Magyar Királyi Operaház-bari ma este folyik le a Wagner-czMus nyolczadik estéje. A zsúfolt házak mellett folyó cziklus további részletes programmja a következő : Junius 6-án: Siegfried. » 9-én: As istenek alkonya. A kilencz előadásból álló cziklus második részét — a Niebelungok gyűrűje czimti tetro­logiát - juniusban — 13-án, 14-én, 16-án és 18-án — megismétlik ugyanabban a sorrendben. A cziklusnak erre a második sorozatára még folyvást bérelni lehet a rendes helyárakhoz képest 25°/o-os engedménynyel. A Vígszínház uj bohózata, a Dupont, melynek mulatságos, kaczagtató voltát az egész sajtó konstatálta, fokozódó érdeklődés mellett kerül szinre. Zajos sikere van a darabban B. Kertész Ellának, Varsányi Irénnek, Hegedüs­nek, Tanay-nak, Tapolczai- nak és Szerémi-nek. A Dupont különös érdekessége az a kupié, melyet Hegedűs a második felvonásban énekel. A bohózat a hét minden estéjén szinre kerül. A Magyar Színház egész heti műsorát ismét Lehár Ferencz gyönyörű zenéjü operettje, A drótostót tölti be, melynek előadásai a ber­liniek vendégjátékai után is telt házak előtt folynak. A színháznak talán fennállása óta sem volt ilyen nagy vonzóerejü szezonvégi darabja. A drótostót most már második jubiláris (ötvene­dik,) előadásához közeledik, melyet megszakítás nélkül fog elérni. Az ötvenedik előadásra ismét eljön z idegenbe szakadt magyar szerző, hogy zajos sikerű operettjét maga dirigálja. A Népszinház-ban Székely Irén, a szegedi színház primadonnája, utoljára holnap lép fel a Bob herczeg-ben. Ledöfsky Gizella énekli Annié szerepét. A színház most A kis herezeg reprizére készül, mely a jövő héten lesz. A Fővárosi Nyári Színház legközelebbi újdonságai már előre a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak igényt. Ezek az újdonságok Verdi­nek A két Foscari czimü dalmüve, mely nálunk teljesen ismeretlen, de az olasz operai színpa­dokon a legnépszerűbb Verdi- dalmüvek közé számit; — továbbá Pepi grófnő, Sirausz János hátrahagyott operettje és Gorkij-nak Éjjeli menedékhely czimü színmüve, melyet a leg­utóbb itt járt berlini művészek szenzácziós hatással játszottak. A Gorkij darab próbái már megindultak. A Városligeti Nyári Színház-ban jövő héten, e hónap 9 ikén, kezdi meg vendégfel­lépéseit Fedák Sári a Lotti ezredesei czimü énekes bohózatban, melyben a Magyar Szin­ház-ban aratott, annak idejében, zajos sikereket. Mascagni Wagnerről. Budapest, junius 6. Most, hogy a Magyar Királyi Operaház­ban a Wagner-zene kultuszának hódol a fő­város színházi közönsége, érdekes aktuálitása tan Pietro Mascagni, a mai olasz operai iro­dalom egyik kiváló zeneszerzőjének, nyilatko­zatának, melyet a napokban tett egy ujságiró előtt a Wagner-zenéről. Mascagni kijelentette mindenekelőtt, hogy lelke meggyőződésével igazi fanatikus wagne­riánus. — Wagner-nek — mondta Mascagni — igaza volt abban, hogy a régi operában a szöveg csak eszköze volt a zenének. De Wag­ner epigonjainál viszont a zene sülyed alantas eszközévé a cselekvénynek. Ezért antiwagneriá­nusnak vallja mfgát, a mi a mester elméletét illeti. így van vele egész Olaszország. Olaszországban sokkal inkább szeretik és tisztelik a Wagner-zenét, mint értik. Az egyet­len Wagner-nek lehetséges volt a teória alkal­mazása, mert megfelelt teremtő erejének. A wagnerianizmus azonban még magában Wagner­ben elérte fejlődése tetőpontját. Rajta tul nincsen ut a zene útvesztőjében. Mert utánozni nem lehet, követni nem szabad. És mégis megteszik. — Két iskola — folytatta Mascagni — vagy inkább két tábor, két harczra kész sereg, néz ma egymással farkasszemet. A latin és a germán faj visel zenei háborút, helyesebben Németország és Olaszország küzd a pálmáért. Egyik részen a fejlődés, a mely Rossini-ve 1 kezdődik és Verdi-ve 1 tetőződött be, másfelől Wagner egymaga, mint sziget a tengerben. Kié lesz a diadal, abban nem kételkedem. Bizo­nyos csak egy : a wagneri formula megmerevíti a zenét és ki fogja ábrándítani a közönséget. Olyan kort élünk ma, mikor az opera tesped Miféle operaszerzőink vannak ? Epigonok, után­zók, de sehol egy alkotó lángész. Vagy azt h szi tán, a zenei szeczesszió hozza meg majd az üdvösséget ? Strauss Richárd, Charpentier, meg a többi szeczessziós mester muzsikája ? A beszélgetés során Mascagni még egy érdekes nyilatkozatot tett. Az ujságiró ugyanis azt kérdezte tőle, miféle ut követését ajánlaná a fiatal tehetségeknek ő maga? Mascagni nekitüzesedve felelte : — A néphez utasítanám őket! Három olyan nemzete van csak Európának, melynél a népies zene és a népdal virágzik: Olaszország, Spanyolország és Magyarország! Dicsők azok a művészek, a kik ott születtek! Csak le kell hajolniok, hogy a művészet örökké ifjitó forrá­sából igyanak ! A nép művészete a legkülönb, a legnemesebb, a legfenségesebb! A nép, a •szülőföld a művész legigazibb nevelője! Felvonásközben. Budapest, junius 6. I. A komponista. A körúton sétál egy magyar operettszerző, bizalmas beszélgetésben egy kritikus-barátjával. Szembe jön velük egy katonabanda, mely egy jól ismert indulót fuj. . A kritikus fülel, azután megkérdezi: — Ugy-e, öregem, ez tőled való ? Mire a komponista mosolyogva feleli: — Még nem! II. A kritika skálája. A prágai német színház karmesterének, Blech Leónak: Das war ich czimü operáját adták elő nemrégiben Berlin-ben. Ebből az alkalomból egy prágai újság összeállította — decrescendoban — a nagyobb német lapok véleményét a darab sikeréről, íme, az érdekes és újfajta statisztika: » Kleines Journal: Igen szép őszinte siker. — Deutsche Tageszeitung: Szokatlan meleg fogadtatás. — Morgenpost: Rendkívül barátságos siker. — Die Post: Nagyon barátságos siker. — Neue Freie Presse: Nagyon barátságos siker. — Staatsbürgerzeitung: Meglehetősen barátsá­gos siker. — Nationalzeitung: Barátságos siker. — Neueste Nachrichten : Barátságos siker. — Berliner Zeitung: Elénk tetszés. — Dresdener Anzeiger: Barátságos tetszés. — Börzencourier: Siker. — Tag: Meglehetős barátságos siker. — Volk.zeitung: Külső siker. — Welt am Mon­tag: Kész siker. — Kreuzzeitung: Mérsékelt siker. — Hamburger Nachrichten: Nagyon mérsékelt siker. — Vossische Zeitung: Nem valami barátságos fogadtatás. — Berliner Tage­blatt : Semmi hatás. — Börsenzeitung: Keserű csalódás«. Ebből igazodjék el aztán valaki! Szinházi élet. Budapest, junius 6. Egy kedélyes szinház. — Az első »Rauchiheater*. — Európa valamennyi nagyvárosának meg van már a maga » Rauchtheater je, a mely tudvalévőleg nézőiknek nemcsak művészi, hanem egyéb inyes élvezetéről is gondoskodik. Ezekben a színházakban, ha nem is Saks­peare-X és Wagner-1, de elég jónevü színpadi szerzőket élvez az ember egy — pohár sör, meg egy füstölgő szivar mellett. Németország első Rauchtheater- jét I. Günther Frigyes Károly schwarzburg-sonder­kauseni herczeg alapította. Erről a kedélyes színházról érdekes intimi­tásokat mond el a Bühne und Welt czimü szin­házi folyóirat legújabb száma : 1819-ben valami vámegyezményt kötött Günther Frigyes Károly I. Poroszország-gal, s ez 15,000 tsllért jövedelmezett neki. »Mély köszönetet mondott a királyi nagylelkűség ez ismételt megn^ ilvánulásáért«, s — megnyitotta Rauchtheater- jét. A szinház a — tizenkilenczedik század egyik legelső udvan színháza — csinos össze­gébe került a herczegnek, de indenért kár­pótolta az az általános öröm, melylyel alattvalói a színházat fogadták 1820. február 11 én telte közhírré, hogy az ő alattvak i jelen lehetnek a herczegi színtársulat által rendezett előadásokon, s minden előadáshoz 283 ingyenes belépőjegyet fognak kibocsátani. Tehát a schwarzburgi ak semmit sem fizettek a színházért, s az idegenek is keveset. Egy család egy jegyet kapott, a mi gyakori harczokat idézett elő. Az előadások hét órakor kezdődtek, de a schwarzburgi hölgyek — hogy jó helyeket kapjanak — már négy órakor bevonultak a színházba, elővették kötéseiket, s eltracscsolták azt a pár órát az előadás megkezdéséig. A színházban — mely régi formájában ma is áll — volt földszint, erkély, karzat, két sor páholy, ruhatár és társalgószoba. A herczeg várából fedett folyosó vezetett a színházba. — A herczeg — meséli P. v. Ebarl — minden este megjelent a színházban. Zöldszinü, rövid vadászkosztüm volt rajta, fehér mellény, fekete nyakkendő, s magasszáru, sarkantyús csizma. A magas uraság a földszint első sorá an foglalt helyet, körülötte udvarhölgyei, a férfiak a második sorban mögötte. Egy előtte lévő asztalkán feküdt a herczeg pipája, egy másik asztalkán ezüsttálczán aranyokkal spékelt almák állottak. Ha tetszett neki a szinész, vagy szí­nésznő, feldobott a színpadra egy ilyen ig?zi aranyalmát azzal az utasítással, hogy ismételjen az illető. De ha nem tudta szerepét a szinész, izgatottan kiáltott rá: — Az érségre veled, haszontalan, tárulni! S az előadás után szuronyok között vitték a fóőrségre a hanyag színészt, hol 24, eset­leg 48 órát kellett töltenie. A herczegi szinház kitűnő erőkkel rendel­kezett. Günther Frigyes Károly I. kedvencze egy Heckscher nevü berlini származású szinész és énekes volt. Maltitz: Az öreg diák czimü színmüvében tetszett különösen a herczegnek, ugy, hogy egyszer Heckscher triádája után ismét nyilvánosan fejezte ki elösmerését — Brávó, — szólt fel hozzá — brávó Heckscher, ezt jól csináltad, derék fin vagy! Az Ármány és szerelem egy előadásán a herczeg uj vendégei rendkívül el voltak ragad. ;-{iiH»iiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii IIIIIII in IUI IIIIIIIIIIII IMIIM min um mi IIIIIIIIIIII*? I jVÍMMU VARADY EDE = uri- és női divat = iv M Koronaherceg utca 5, sz. II különlegességek üzlete ============= Különös figyelmébe ajánlja rendkívül finom női keztyüit. ""SÍ i iTTi iiiimiMiiiiimiiiimimimiiimiiniimiiiiiiiiitiiiiimiíiiiiit

Next

/
Oldalképek
Tartalom