MAGYAR SZÍNPAD 1903. június (6. évfolyam 150-170. sz.)

1903-06-01 / 150. szám

1 1903. junius 1. — Azért küldtem vissza Hortovay szerepét, mert én, a ki tagja vagyok a dzsentri-kaszinó­nak, nem játszhatom el egy olyan ember sze­repét, a ki kibúvik a párbajra való kihívás alól! . . . T. Színházi élet. Budapest, junius 1. Szerzők, előlegek. — Két vigszinházi indiskréczió. — 1. A bohózatiró bosszúja. Van egy jókedvű bohózatirónk — a nevét kényes dolog elárulni, azért olvasóinkra bizzuk, hogy találják ki — s ez a bohózatirónk neheztel a Vígszínház ra, a hol pedig a legszebb sikereit aratta. Hogy miért, azt 5 tudja! Ez a bohózatirónk találkozik valamelyik nap az utczán egy ismerősével. Az illető ajka egy széles mosolyra húzódik, s megszólal: — Hej, ha eszembe jut, hogy játszott Hegedűs Gyula az ön darabjában, még most is nevetnem kell. Persze, jövő szezonra ir valami jó szerepet neki ? A bohózatiró összeránczolta a szemöldökét. — Hogy tetszett mondani kérem ? — Hogy a jövő szezonra valószínűleg megint ir valami jó darabot a Vigszinház-nak. A bohózatiró tagadólag rázta a fejét. — Nem létezik, barátom! Nem irok több darabot a Vígszínház- nak. Inkább veszszen nálam az ezer forint előleg, a mit tőlük — kaptam! * II. Mit szeret jobban a Vigszinház ? A leglelkesebb szinház-rajongó sem tudja, milyen nehéz a színigazgató sorsa, hogy mennyi baj van a szeszélyes primadonnákkal és mennyi a — szerzőkkel. Csupán a teljesen benfentesek birják méltányolni azt a budapesti direktort, a ki egy keserves pillanatában igy fakadt ki: — Bár ne adnám csak a Sophokles, a a Shakespeare, s a Moliére színmüveit, azok nem járnának hozzám keseríteni az életemet! Faludi Gábor, a Vígszínház igazgatója, a legudvariasabb direktorok fajtájából való. Ha a pokolba kívánja is az alkalmatlankodót, még abban az esetben is kedves, előzékeny és udvarias hozzá, türelmesen hallgatja a legégbe­kiáltóbb ostobaságokat, s a világért sem érez­tetné, hogy nincs ideje. S mindé kiváló tulajdonságai mellett az első czikkben emiitett bohózaiirón kivül van még egy másik ellensége Faludi Gábornak, egy ifjú poéta, egy ötfelvonásos verses dráma szerzője. Bár a Vigszinház nem kultiválja ezt a mű­fajt, s nem vehette tervbe sem a dráma elő­adását, Faludi Gábor kétszáz korona előleget utalványozott ki az alig nagykorú költőnek, mert a tehetség nyomát fedezte fel munkájá­ban, s bizott benne, hogy majd kap ettől a fiatalembertől használhatóbbat idővel. A hullámos hajú titánnak kitűnően esett a pénz, mikor megkapta, s a mig tartott, de el­fogyván, kétszeresen érezte a tőkétlenség nyomorúságát. S egy h'rtelen elhatározással ujabb kétszáz koronát kért levél utján Faludi Gábortól. A kérés — megtagadtatott, s az ifjú poéta bejelentette a New- Ybr/fe-kávéházban Faludi Miklósnak, a Vigszinház dramaturgjának, hogy vége köztük a barátságunk, hogy végérvényesen szakit velük. — Legyek őszinte ? — kérdezte erre nyugodtan, hidegvérüen Faludi > iklós. — Éppen olyan őszinte, mint én. — Nos, hát higyje el uram, hogy mi sokkal jobban szeretjük . . . — Mit, mit kérem ? — türelmetlenkedett az ifjú poéta. — Jobban szeretjük — folytatta Faludi Miklós — ha az első száz forintnál veszünk össze valakivel, mintha az — ötödiknél. Pipolet. Vidéki színpadok. Budapest, junius 1. Egy miskolczi lapban olvassuk, hogy Németh József, a Népszínház voF kitűnő művésze, jelen­leg a miskolczi színház igazgatója, elösmerő iratot kapott a losonczi szinügyi bizottságtól. Németh április és május folyamán játszott tár­sulatával Losoncz- on. Külföldi színpadok Budapest, junius 1. A bécsi Carl-Theater a pünkösdi ünnepek alatt egy uj, a világ pusztulását és megujulását feltüntető látványos darabot mutat be. A darab czime: A világ végéig s tizenkét képből áll. Az egyes képek a következők: 1. A világ pusztulása. 2. A végtelenségben. 3. A nap­ban. 4. Sötét ősidőkben. 5. A köszénerdöben. 6. Az óriás­hegyek alatt. 7. A krétatenger fenekén. 8. Viruló tájakon. 9. A jégkorszak. 10. Jövendő álmok. 11. Megdicsőülés a halálban. 12. Az ébredés. A berlini Residenz-Theater-beri elmarad a franczia operai társulat vendégszereplése. A tár­sulat, melynek star-ja Calvé asszony, a párisi Opera Comique hires énekesnője lett volna, mint ismeretes Bizet: Faust elkárhozása (Dam­nation de Faust) czimü dalmüvét akarta elő­adni abban a káprázatos kiállításban, melyben a dalmű először a milanói Scala-ban került szinre. A vendégjáték elmaradásának azt adják nyilt okául, hogy Alvarez tenorista, a ki Faust- ot énekelte volna, megbetegedett. Hogy Páris-ban milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a dalmű berlini előadásának, az bizonyítja, hogy az elő­kelő párisi újságok mind külön tudósitókat küldtek a német fővárosba. * Sarah Bernhardt befejezte németországi körútját és visszatért Páris-ba, a hol a pün­kösdi ünnepek alatt Rostand: L'Aiglon-jávai kezdi meg előadását. * Egy londoni balle.mester balletet gyúrt a Carmen dalműből, mely a londoni Alhambra­szinházban került szinre. A czimszerepet Guerrero spanyol tánezosnő kreálta. A Carmen­balletnek ránk magyarokra nézve egy kis külön érdekessége, hogy Wilson balletmester, a ballet szerzője, egy magyar tánezot is beleszőtt Carmen-jébe. * Berlin-ből irják: Leoncavallo-nak, a hír­neves franczia zeneszerzőnek, legutóbbi ott tar­tózkodása nem állt semmiféle összeköttetésben Berlini Roland czimü, most készülő dalmüvé­vel, melyet tudvalévőleg a német császár ren­deletére ir. A zeneszerző Varsó-bó\ jövet, a hol több hangversenyt dirigált, huszonnégy óra hosszat tartózkodott Berlin-ben. Leoncavallo Berlin-bő\ a La Maggiore mellé, Brissnygo-ba utazott, a hol a nyáron befejezi a Berlini Roland-ot. Eddig a dalmű fele van készen, de októberre teljesen elkészül s ekkor Leoncavallo vissz tér Berlin-be s Lauza gróf, olasz nagy­követ utján, kihallgatást fog kérni a császártól, hogy bemutassa neki a dalmüvet. Érdekes, hogy Leoncavallo két befejezést csinál dalmüvéhez: egyiket tragikus véggel, melyben a hős meghal s a másikat — a császár kívánságának meg­felelően, — melyben a hős életben marad. A Berlini Roland januárban fog a berlini udvari Operában szinre kerülni. * Krisztiániá ból jelentik: Ibsen Henrik álla­pota változatlan. Az agg norvég drámaíró élete már nem tekinthető egyébnek, SZÍVÓS küz­delemnél, melyet csodásan erős szervezete foly­tat a halál ellen. Ibsen halálát már napok óta várják. SEIFERT HENRIK és FIAI RIVOLI fényképészeti és festészeti műtermében Kerepesi-ut 30. sz. fölvételek állandóan este 10 óráig készülnek. Aquarell platin- és pigment-képek művészies kivitelben. S \ § ^lottotNiotootoowowotootoowotvswottotootootíoio Hol szórakozzunk színház után, Í^oyal'-Szálloda = kerti-étkező. A Budapesten tartózkodó idegenek taiálkoió helye. Legkitűnőbb konyha. Pilzeni sör. Fényes világítás. Naponta hangverseny. DatiMAMÍa «váll* éttermeiben esténként fantlOma-SZailO = kitűnő czigányzene. PLASTICON Andrássy-ut 69. Színház után mindig friss vaosora. ===== Kitűnő magyar és franczia konyha. Budweissi sör (á la Salvator). Hamisittatlan borok. Gyönyörű télikertben Ráoz Guszti hírneves zenekara hangversenyez. V1ENNER OSCÁR, vendéglős. Ehm János vendéglőjében a Nemzeti Snnház bérházában ot. ét kir. szab. jágszakrénygyár osftsz. és kir. udvari tekeasztaljryfir Budapest, VII., Dob-uteza 90. .•••.....—•«•.•• FARKAS Pfllil hang ersenyez. Szinház után friss vacsora. Virágbokor éttermei (Biumenstöcki. ) | József-tér és Fürdő-utcza sarok. Szinház után mindig friss vacsora. Társaságok részére kUlön termek száz személyig Borok és sörök 10 palaczkonkint díjtalanul házhoz szállíttatnak. r GAMBRINUS az ar«iág legnagyobb és Itgszabh m sir- és borosarnska—— Erzsébet-körut 27. Napolta aagy KAT0NAZENE-HANGVER8ENY T rompás télikert. i Kttlin fülkék társaságok rlszére. •.Kitűnő konyha.' Szabad bamaaat. Szinház után friss átolek. Fólión pénteken KEMÉNY BÉLA, bonvtdltne vendéglős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom