MAGYAR SZÍNPAD 1903. április (6. évfolyam 92-118. sz.)

1903-04-20 / 108. szám

6 1903. április 14 . Budapesti színpadok. Budapest, április 21. A Nemzeti Szinház ban pénteken lesz a bemutatója Szemere György . Egyéniség czimü szinmüvének, mely joggal számithat a közönség legnagyobb érdeklődésére. Az Egyéniség szer­zője uj ember a szinpadon, a ki az elbeszélő irodalomtéren, novelláival és regényeivel, a leg­jobb nevet szerezte magának. Az újdonság a modern társadalmi életből meríti tárgyát. A premier szinlapja a következő lesz : Egyéniség. — Szinmü négy felvonásban. Irta: Szemére György. — Személyek: Tarkeői Molnár Béla Császár Márta - Török I. Eveline - - Szacsvainé Tibai - Gál Dezső. . - - — — Mihályfi Blanka T. Delli E. János - Gabányi Momoki Gyenes Divorszky - — Hetényi Komornyik - - Narczisz A Vigszinház-b an ma este kezdi meg a berlini Deutsches Theater kitűnő ensemble-ja tiz estére terjedő vendégjátékát, Dreyer Miksá­nak Az élet völgye (Das Thal des Lebens) czimü vígjátékában s a közönség érdeklődésére, mely­lyel a nálunk oly kedvelt berlini művészgárda vendégszereplését fogadja, jellemző, hogy erre az első előadásra az összes jegyek elfogytak. A társulat holnap Heyermanns Remény (Hoffnung) czimü drámájában folytatja vendégjátékát, melylyel a társulat nálunk szenzácziós sikert aratott. * A Magyar Királyi Operá-ban utolsó zugáig zsúfolt ház előtt ment végbe tegnap este Ales­sandro Bonci, második vendégjátéka a Faust czimszerepében. A világhírű tenorista a legköze­lebbi vendégjátéka csütörtökön lesz A sevillai borbély Almavivájában, a mely előadásra szin­tén elfogytak az összes jegyek. Bonci a héten még szombaton lép fel, a mikor óriási sikerére való tekintettel a Rigoletto-1 ismétlik meg. * A Várszinház-ban, a melyben most a Fővárosi Nyári Szinház jeles társulata tartja előadásait, holnap lesz a Mozgalmas éj czimü franczia bohózat bemutatója. Az újdonságot rendkívül mulatságosnak mondják. * Az Uj Szinház-ban most Millöcker: Vicze­admirális czimü operettjének előadásai foly­nak. Az opsrettet szombaton Kövesi Albert: Mtnna Vanna czimü paródiája váltja fel. A drótostót. — A Magyar Szinház mai bemutatójához. — Budapest, április 21. Mindenképen érdekes volt A drótostót teg­napi főpróbája. A karmesteri emelvényen maga az illusztris szerző, Lehár, a szinpadon, a női főszerepben egy nagytehetségű, debütáló fiatal színésznő, Szentgyörgyi Lenke, s a nézőtéren — kritikusok, s a darab kitűnő fordítói: Ruttkai György és Mérei Adolf mellett. * Valamennyien, a kik A drótostót főpróbáján jelen voltak, egy hosszú, hosszú tapsban törtek ki az operett előjátéka után. S a lelkesedés énekszámról-énekszámra csak nőtt és felvonás­közben alig győzött köszönetet mondani Lehár Ferencz a sok ováczióért. Engedjék meg, hogy bemutassuk azt az urat, a kit ma este önök is számtalanszor szó­lítanak majd a lámpák elé. Egy elegáns, rendkívül rokonszenves arczu szőke ember Lehár, a kin ugy áll a czivil-ruha, mintha soha mást nem hordott volna. Pedig esztendeje még katona-karmester volt, — a bosnyák-ezred dirigense — de jött a két szen­zácziós siker, A drótostót s a Bécsi asszonyok-é, s ezek eldöntötték a sorsát. Bécs legkedveltebb operett-komponistája ő, s holtbizonyos, hogy Budapest-en éppen ugy megveti egyszersminden­korra lábát A drótostót-tal, akár a császár­városban. S nekünk örülnünk kell ezen, mivel Lehár, ez a fényes talentumu zeneköltő honfitársunk, komáromi születésü, s daczára, hogy elszár­mazott tőlünk, kitűnően beszél — magyarul. * Egy fölötte kedves reminisczencziát mesélt el az egyik felvonásközben Lehár Ferencz a Kukuska idejéből. (Ez volt az ő első nagyobb müve, melyet négy év előtt a Magy. Kir. Operaház mutatott be. A szerk.) Május másodikán volt a Kukuska premiéreje, s május harmadikán — ő felsége részvételé­vel — egy katonai disz-parádé a vérmezőn. Persze az előadásra egy óriási czéczó követ­kezett, reggeli négy órakor került haza Lehár, s a parádét egyszerűen — átaludta. Mikor felébredt — késő, késő délután — a friss vizzel együtt Lobkovitz hadtestparancs­nok egy sürgős levelét vitte be a szobalány. A diadal mámora gyorsan elszállt a fejéből, arra gondolt egyedül, hogy baj van. Felszakí­totta a boritékot, tényleg : a Piatzkomando kéri, jelentkezzék nála. Sebtében felöltözött, kocsiba ült, s elhaj­tatott a hadtestparancsnokjának lakására, ki a lehető — legszivélyesebben fogadta, s csupán ezt a szemrehányást tette neki: — Mért maradt el a parádéról ? Ő felsége személyesen akart önnek a Kukuska sikeréhez gratulálni. * . . . Karczag Vilmos, az an der Wien­szinház igazgatója, audienczián volt a múltkori­ban a királynál. Beszélgetés közben egyszerre mosolyogni kezdett ő felsége. — S a Lehár — kérdezte — mit csinál Lehár? Egyszer nem jelent meg a parádén, de nem haragszom rá, megbocsátottam neki, minthogy hallom, hogy olyan szép dolgokat ir. Y. A kulisszák mögül. Budapest, április 21. Khinai mézeshetek. — Főpróba primadonna nélkül. — A Népszínház buzgó szinház. Pápább a pápánál. Londonban primadonna nélkül játszák az angol operetteket, (tudniillik az ensemble a primadonna) erre a Népszínház megpróbálta a tegnap délelőtt megtartott főpróbán teljesen primadonna nélkül eljátszani a Khinai mézes­hetek-e t. — Milyen pompós ez a darab — kiáltott fel egy kritikus az igazgató páholyának sötét hátterében — még igy: primadonna nélkül is! — Hát még milyen kitűnő lesz Küry-ve 1! — sietett egy másik őszintén és hódolattal megjegyezni. Mivelhogy tegnap délelőtt pontban féltizen­egy órabor — a főpróba kezdetének időpontjá­ban, mikor már fölállott a kórus az első jele­netre — levélke, drága kis levélke érkezett a rendőhöz. A próba megindulásának második perczé­ben megakadt. Konti lekopogtatta a zenekart, a rendező pedig elolvasta a levelet, hátratolta a kalapját és megvakarta a fejét. — Hölgyeim, uraim, a főpróba elmarad! Hazamehetünk! A selyemkimonák megsuhantak és öröm­telt kiáltások kéltek az ajkakon. — Hujjé! Nincs próba! Hazamehetünk! A rendező nagy lépésekkel mérte végig a színpadot, aztán leszólalt a nézőtérre az igaz­gatóhoz : — Küry nem jön át! Levelet irt! A direktor egy pillanatig gondolkozott. — Jól teszi! Kiméli magát a premierre. Azért csak menjünk tovább! A rendező tapsolt. — Hölgyeim és uraim, maradunk! Meg­tartjuk a próbát! A kórus visszatereltetett a színpadra, a Khinai mézeshetek főpróbája kezdetét vette Fifi nélkül. * A sugó csapott fel primadonnának, ő helyettesitette Küry Klárát, olvasván a szerepét, még pedig roppant ambiczióval: valósággal játszott ott lenn, kis szürke házikójában. Egy­egy jelenetre a rendező ugrott be, persze, némileg kevesebb bájjal alakítva a kis pinczér­lány szerepét, mint a hogy azt ma este Küry Klárától fogjuk látni. De azért ment minden, mint a karika­csapás, az újjászületett szinpadon. Csupa uj díszlet, vadonatúj kosztümök : csupa fény, ragyo­gás és pompa! Küry Klára uj szerepében méltó milieuben fog bemutatkozni a közönségnek: ünnepesti hangulatban és pazar környezetben élvezi majd a közönség kedvenczének uj kreáczióját. Ügyelő Színhází élet. Budapest, ápr. 21. I. Az igazi bohém. Egy igazi bohém járt nálunk az elmúlt héten: Gustav Charpentier, a Lujza szerzője. Két napot töltött Budapesten a nagyhírű zene­szerző, a ki egy kis grisette történetével lázba hozta Párist és utána fél Európát. Megjelent nálunk, mulatott kétszer huszonnégy óráig és bizony édes-keveset tudtunk itt tartózkodásáról. Az érdekes, hosszuhaju művész (olyan, mint egy forradalmi munkás-vezér) csoda, hogy nem panaszkodott a rideg fogadtatás miatt, ki sem törődött vele, egy ideig egymagában járt-kelt a fővárosban és mikor magyar zenét akart hallani, hát a — Folies Caprice-ba utasították. Ő azonban mindennel meg volt elégedve, mert ma is az a csupa sziv és kedélyes bohém, a ki volt párisi cabaret-énekes korában, fesz­telen és szertelen viselkedésén ma sem változ­tatott, noha már százezreket szerzett neki a kis Louise érzékeny históriája. Egy nagyon szép asszony — Beckné­Kertész Ella — páholyából nézte végig az Operaház ban az Ernáni csütörtöki előadását. Szeretetreméltó csevegés között teltek a felvonás­közök, a páholyba egymásután érkeztek a tisz­telgők, (mert végre anyira csak felfedezték Charpentiert) a kikkel fesztelenül mulatott a nagy franczia zeneszerző. Az egyik felvonás­közben gróf Szapáry Pál, a Park-klub elnöke, vizitelt a páholyban, hogy figyelmeztesse Char­pentiert a Park-klub Bonci-estélyére, melyre hivatalosan is meghívták a franczia mestert. — Remélem, megjelenik az estélyen. A főherczegasszony ő fensége is ott lesr. Be fogom önt mutatni. . . Charpentier mosolygott: — Már csak inkább maradok itt, egy szép asszony társaságában ! . . . És nem is ment el az estére. II. Három szerző. Van egy latin közmondás: Homo homini lupus. Ezt színházi nyelven és szabadon ugy lehetne fordítani: A szerző halálos ellensége a — másik szerző. Minálunk rég bevett és kedves szokás, hogy a színpadi szerzők legnagyobb gyönyörűséggel tépdesik egymás babérját, ha Im, B ERPEL­féle KÉZFINOMÍTÓ ir folyadék a vörös felrepedt és durva kezet I nap alatt kársooyolmávé és héfohérré teszi. ­i ára 90 fillér. uvag Postai szdtkdldés 4 üveg meg­rendelésénél portomentee. Kapható : K ERPE L gr' Budapest, V., Upét-kírut

Next

/
Oldalképek
Tartalom