MAGYAR SZÍNPAD 1903. április (6. évfolyam 92-118. sz.)

1903-04-02 / 92. szám

2 1903. április 2. Budapesti színpadok. Budapest, április 2. A Nemzeti Színház-ban holnap lesz a bemutatója Edmond Rostand: A regenyesek czimü háromfelvonásos, verses vígjátéknak, melyet a legnagyobb érdeklődés előz. A Cyrano de Bergerac nagyhírű szerzője, tudva­lévőleg, ezzel a darabjával szólal meg először Budapesten az igazi színházi évadban Az érdekes újdonság holnapi premier szinlapja a következő : A regényesek. Verses vígjáték 3 felvonásban. Irta: Edmond Rostand. Fordította: Telekes Béla. Személyek: Bergamin ... - Gal Pasqunot ... Gabányi Percinet - Dezső Sylvet e ... Ligeti J. Straforel - Pethes Blaise... - — Abonyi Jegyző Megyeri * A Magyar Szinház-ban holnap lesz a be­mutatója Henni quin és Bailhaud-nak A szoba­lány czimü énekes bohózatának, mely a párisi Nouveautés műsorán olyan óriási sikerrel szere­pelt, hogy több franczia színtársulat ezzel a pompás darabbal utazza be a külföldet A zajos sikerrel biztató újdonság Méret Adolf fordításá­ban kerül szinre és teljes premier-szinlapja a következő • A szobaleány. — Énekes bohóság 3 felvonásban. írták: Hennequin és Bilhaud. Fordította: Méret Adolf. Lebrunois Lavirette ... ... ... Frangois Legris Auguste Jean ... ... ... Nelly Rosier Clémence Lebrunois Valentine Grisolles Louise Catherine Szereplök: Tollagi Szilágyi Kornai B. Boross Iványi Károlyi Horváth P. Marosi A. Szelestey E. Hajdú K. Abelofszky Az első felvonás a Nelly Rosier, a második és har­madik a Lebrunois lakásán történik. A Magyar Királyi Opera ban a nagyhéten, — április 7 ikén, 9 ikén — Verdi nagy­szabású zenemüvét, a Requiem-et, fogják elő­adni. A hatalmas zenei alkotást egyizben már előadták Budapesten a Zenekedvelők Egyesületi ben, Bellovics karnagy vezénylete alatt és'most az Operaház igazgaióságának felkérésére ' el egyesület tagjai fognak szerepelni a Requiem előadásain. Az öt szólószerepet Prevod, Ney, Vasquez grófnő, Bartolucci Viktória és Flattné éneklik. # A Népszínház ban most a Bob herczeg utolsó tiz előadása folyik a korszakos sikert ért operettnek századik előadásáig mely jövő szerdára, április 8 ikára, esik. A Népszínházi Bizottság megengedte, hogy az előadás felemelt hely árak mellett történjék. A Vighzinház a Miczi herczegnő ó'iási sike­rére való tekintettel húsvét előtt már nem mutat be újdonságot, sőt valószínű, hogy április egész folya­mán nem lesz premier a Vígszínház-ban. A szín­ház mindazonáltal két újdonságot is készit elő: Hegedűs Gyula és Géczy Istvánnak Az apostol cimü színmüvét és A tíolerot család czimü franczia bohózatot, mely a párisi Nouveautés-ban aratott zajos sikert. Ez utóbbi újdonság előtt azonban még Fedák Sári fog vendégszerepelni a Forgószél kisasszony czimü énekes bohózatban. A Miczi herczegnő külömben zsúfolt házakat csinál s a Feydeau-darab híressé vált második felvoná­sába beleékelt cake-walk,t melyet Varsányi és Tanay tánczol, estéről estére a legzajosabb tet­zést aratja. A kulisszák mögül. Budapest, április 2. A Berlini levelek irója. A legközelebb mult hetek alatt lapunk hasábjain egész sora látott napvilágot a Berlini színházi levelek-nek, a melyek éles megfigyeléssel s e mellett szines tollal rajzolták a német császárváros színházi életét. E levelek irója, dr. Márton Miksa bará­tunk, a ki közel két hónapig tartózkodott Berlin-ben, hogy az ottani színházi viszonyok­kal megismerkedjék, visszatért Budapestre s legközelebb czikksorozatot indit meg lapunk hasabjain, melyekben számot fog adni Berlin­ben szerzett színházi tapasztalásairól Lapunk közönsége bizonyára nagy élvezettel fogja olvasni ezt a czikksorozatot. A szobaleány. — A Magyar Színház holnapi újdonságáról. — Budapest április 2 A San-Toy »finom, müveit«, s a Kis szöke­vény oktatgató szobacziczája után — »mindegy, hogyha csókot hány, úrinő vagy szobalány« — énekelte ez utóbbi — a fehér kötényes, porolópálczás-czéh egy ujabb tagjával ösmer­kedünk meg holnap este a Magyar Színház-ban. — Én nem vagyok ám olyan színésznő, mint a többi! — mondja a Nebánstvirág-ban Denise de Flavigny Champlatreux hadnagynak. De ez A szobaleány sem olyan ám, mint a többi A czim csak félrevezetésünkre szolgál, mert a hogy a mulatságos, elmés darabra fel­gördül a függöny, rögtön látni fogják, hogy Nelly Rosier nem szolgál, sőt ellenkezőleg, előkelő, begyes dáma ő nagysága. A tegnapi próbán nagyokat nevettem ugyan A szobaleány első felvonása alatt, hanem azért mégis megkérdeztem a szünetkor Zoltán igazgatót, miért éppen A szobaleány az újdon­ság czime ?• — Legyen kérem türelemmel, — szólt a fiatal direktor — mig megindul a második fel­vonás. Akkor meglepetéssel fogja majd konsta­tálni, hogy a czim helyes, s a darabhoz i'lő. S tényleg be kellet ezt ösmernem és pedig azzal együtt, hogy A szobaleány alapötlete vetekedik A zsába, Az őrnagy ur, a Loute, a Miczi herczegnő, szóval a legmesteriebben ki­eszelt franczia bohózatok alapötleteivel. Önöket, hölgyeim és ura ;m, a velünk együtt szintén eléggé gyakorlott színházlátogatókat isj meg fogja lepni A szobaleány második felvo­nása, melyet oly fényesnek tarlunk, hogy Ízelítőül elárulunk belőle egy keveset. Tehát: Nelly Ro remek van egy házas­ember barátja, Lebrunois; Nelly rájön, hogy ez az ur szakítani akar vele, s ezért beáll a feleségéhez — szobaleány-nak, ily módon akar­ván a csapodár férfit szemmel tartani. Most tessék elképzelni a következő pokoli szituácziót! Lebrunois együtt van a nejével, s csenget a szobaleán\ nak, hogy hozzon egy pohár vizet. S a csengetésre — kötőben, bóbi­tával a fején — belép Nelly Rosier, a volt kedvese. Azt hiszszük, hogy a sok tele ház után eldicsekedhetik vele a Magyar Színház: — Nincs a városban több ilyen nagyszerű szobaleány, mint a mienk! * Szóval a siker ott lebzsel most a Wesselényi­utcza tájékán. S Nelly Rosier, az alkalmi szobaleány, a milyen ügyes teremtés, ugy galléron csipi, akár a csélcsap Lebrunois t. Y. Nincsen olyan újonnan betanult színdarab, a melyet az első előadások alkalmával jobban ne ját­szottak volna és természetes, hogy a jó színészek, azok már meghaltak! Színházi pletykák. Budapest, április 2. A czigányleány. — A »Vígszínház* dramaturgjának darabja. — Azt se tudjuk jóformán, hogyan kezdjünk hozzá ennek a szenzácziós titoknak leleplezéséhez. Legszívesebben szeretnők minden olvasónknak egyenként elmondani, külön-külön kikérve disz­krécziójukat. Mert hát nagj az eset: darabot irt a Vígszínház dramaturg-igazgatója, Faludi Miklós. Verses darabot! A dramaturg úrról jobbra-balra firtatták, hogyan került abba a poziczióba, melyet immár két év óta, mindenek megelégedésére, pompá­san tölt be. Igaz ugyan, hogy sok-sok évet töltött Faludi Miklós külföldön, kitűnően beszél egy csomó európai nyelvet, buzgón tanulmá­nyozta hosszú ideig a külföldi színházakat, de azt, hogy — drámaíró, ki sem sejtette. íme, ezennel leleplezzük a dramaturg-igazgató urat: Faludi Miklós drámát irt, mégpedig nagy ará­nyokban felépített színpadi müvet, melynek két felvonásában tagadhatatlanul érdekes és újszerű dolgok történnek. * Faludi Miklós verses darabjának tartalmát — lapunk szokott módjára — a következőkben ismertetjük közönségünkkel: »A czigányleány« szövege. Első felvonás. Történik a monte-carlói játék­bank előtt. Eszmerálda, a szép czigányleány, bánatosan ül a játékbank kapuja előtt és koldul. Arra jő karonfogva két ur, kik közül az egyik — Montebello gróf — egy aranyat dob a kötényébe. Eszmerálda elalszik, kötényében az aranynyal. Kis vártatva kirohan dult arczczal a játékbankból egy franczia gavallér, Merignac Raoul, a ki egész vagyonát elvesztette a roulet­ten. Kétségbeesésében ellopja az aranyat a czigányleány öléből és visszamegy a bankba szerencsét próbálni, őrült összegeket nyer, szét­ugrasztja a bankot és milliónyi nyerességével, hálából magával viszi Párisba a szép czigány­íeányt, hogy kiképeztesse művésznővé. Második felvonás. Történik Párisban. A nagy Opera kulisszái mögött. E izmeraldából világhírű énekesnő let!. Carment adják, a mely­ben Eszmeraldának szenzácziós sikere van. Montebello gróf, a ki annak idején egy aranyat adott Monte-Carloban a czigányleánynak, most a nagy énekesnő udvarlói közzé tartozik, anélkül, hogy sejtené, hogy a nagy énekesnő Eszmeralda, a czigányleány. Merignac valóságos Svengali hatalmat gyakorol Eszmerálda fölött és zsarnokoskodik fölötte. Ezért, Montebelio és Merignac párbajt vivnak, melyben a gróf meg­öli Merignacot. Halála előtt k ;derül, hogy Merig nac voltaképen Eszmerálda édes apja volt, Montebello gróf nőül veszi Eszmeráldát, a ki vőlegénye egy b rátjában rég elvesztett fi érét is föltalálja. A verses dráma a hősnő e szavai­val végződik: »Egyszerre nyerni testvért, ferjet, Hogy ennyi boldogságot érjek, Ennyit remélni sem merék, Hogy ily jutalmat ad az ég/« Ehhez a saját külön szenzácziónkhoz még egy felvilágosító megjegyzést kell fűznünk. Azt tudniillik, hogy A czigányleány czimü roman­tikus, verses drámát Faludi Miklós — tizen­négy éves korában irta és Merignac gróf hatásos szerepében ő maga aratott nagy sikert, szük, családi körben. Tartarin. Talán semmi sem terhesebb, mint az, a mikor egy olyan ember előtt ülünk a színházban, a ki már látta azt a színdarabot és egyre magyarázgat a szom­szédjainak. 1 >* , HERPEL, fele ÁEZFINOHTÓ folyadék a vörös felrepedt és durva kezet 8 nap alatt básonyslmává és hófobérré teszi. — «•I^IB ^S |l, I üveg ára 90 fillér. Poetal özötkmdés 4 ttve^ xxxaft­rendeléeénél portomenf e» Kapható: KERPEL^ 5" 1 taraban Budapest, V., Llpót-kérut 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom