MAGYAR SZÍNPAD 1903. február (6. évfolyam 32-59. sz.)

1903-02-13 / 44. szám

1903. február 13^ Isten tudja, azért van e ez, mert a magas, szőke ember kisérőtársa a siker, vagy pedig mert érzik a színészek, hogy egy kivételes tehetség mellé szólította őket hivatásuk. * Folyik a próba, a kis hallgatóság pompásan mulat a sötét nézőtéren, s Herczeg Ferencznek hozzák a sonkászsemlyét, a sört, a frissítőket. Pénzt akar adni a szolgának, az meghajlik : már el van intézve! Az udvarias dramaturgigazgatónak köszöni meg a figyelmességet. Faludi Miklós szabadkozik, ő nem küldetett semmit. Végre előkerül a bűnbak, a mosolygó tettes, a Kéz kezet mos egyik szereplőjének, Vendrey Ferencznek a személyében. Az ő szomszédságban lévő vendéglőjéből kerültek elő a sörök, a sonkászsemlye, a vérbélü narancs. — Oh, én ezt igazán nem érdemlem meg, kedves Vendrei ur, — szól Herczeg. Vendrei odahaj ik erre Herczeg Ferenczhez. — Bocsánat, de igen ! Én egy mesés szerepet kaptam öntől, én meg villásreggeliket fogok szálhtani ezért. Hisz tetszik tudni: Kéz kezet mos! Y. Színházi pletykák. Budapest, február 13. A »Bölcs Náthán« — másik fele. — A mester a vidéken. — Újházi Ede, a Nemzeti Szinház kiváló művésze a munkácsi színházban vendégszerepelt pár héttel ezelőtt. Csak két estére ment le, de az óriási sikeren felbuzdult igazgató ha törik, ha szakad, ki akart kunyorálni tőle még egy fellépést. Mikor látta, hogy nem megy valami könnyen a dolog, — a mester nem bir sokáig meglenni a pesti aszfalt nélkül — az Újházi Edével szemben mindenkor bevált módszerhez folyamodott, sirni kezdett. Elviszik a fejük alól a párnát, a fejük felül a parókát, lefoglalják a gardróbot, s igazán vége lesz a komédiának a mester segitsége nélkül. A mester fájó szivvel gondolt a legkülönfélébb álarczosbálokra, s ellágyultan mondotta ki az »igen«-t. — Mégsem vagyok én olyan rossz szinész ! — gondolta a vidéki direktor. Ekkor nehezen birta ugyan már elpalástolni az örömét, ám azért megpróbálta tovább rezegtetni a hangját. — Nagynevű mester, — szólt — nem fejeztem be teljesen kérésemet, önnek a Bölcs Náthán-X kell eljátszania. Erre az alakítására különösen kiváncsi a mi publikumunk. Az adó-felügyelő nyilatkozatot tett a kaszinóban, hogy ő maga egy egész páholyt foglal le a a mester Bölcs Náthánjára. - A Bölcs Náthán-ban pedig nem játszhatom abban az esetben sem, ha itt maradok. — És miért nem, mester? — Azért, mert az igen hosszú darab, s az én vonatom kilencz óra busz perczkor indul. — Ez csak nem akadály mester! Jól meghuzzuk a darabot, kihagyunk belőle itt is, ott is, s kilencz óra húszkor én fogom ráteriteni a takarót a mesterre. — Marha, — tört ki a mesterből — talán nem hiszed, hogy én megcsonkítom ezt a remekmüvet. Soha! Jött újból a trupp nyomorúságos helyzete, s Újházi Ede mégis eljátszotta a — megrövidített Bölcs Náthan-X. A tapsok, a kihivások, a koszorúk daczára is készen lettek kilenczre, a mester gyorsan átöltözött s kis útitáskájával a müvészkapu előtt várakozó fiakker felé ment. Éppen a kocsi befagyott ajtajával bajlódott, mikor egy küldöttség érkezett utána, frakkosan, fehér nyakkendősen a hideg felvidéki éjszakában. Az anyakönyvi felügyelő volt, a főszolgabíró, a kultúrmérnök, s a helyi lap szerkesztője. — Röviden fiuk — rémüldözött a mester — lemaradok. — Röviden, gyönyörű volt mester! — szólt a főszolgabíró. — Fenséges ! — tette hozzá a szerkesztő ur. — Éltünk legszebb estéje! áradozott a kultúrmérnök. A mester feltűrte a kabátja gallérját. — Nahát, miután ugy tetszettem benne, legközelebb lejövök, s eljátszom nektek a Bölcs Náthán — másik felét. i A kocsis a lovak közé vágott, s a társaság egyedül maradt a nagy problémával, mit érteit Újházi Ede a Bölcs Náthán másik fele alatt ? A szerkesztő sem tudta. Pipolet. Vidéki színpadok. Bua«p; st, február 13 A nagyváradi szinügyi bizottság legub' bbi ülésében indítványt tettek, hogy az igazgató elevenítse fel a Nem-York szépe operettet. Egy helyi újság ebből az ötletből azt az elég szellemes kérdést teszi: vájjon az inditvány melyik — szinházi szépség érdekében történt ? A pécsi színházban három estén fog vendégszerepelni Küry Klára. A művésznő a SanToy-tan, a Piros bugyelláris-ban és az Ádám és Évá-ban lép fel. A rongyosok. — »Az ember tragédiája« Kecskeméten. — Budapest, február 13. Kecskeméten a minap szinrekerült Az ember tragédiája. Kövesi igazgató nagy gonddal és ambiczióval állitotta ki Madách remekmüvét, de bizony Katona József városának közönsége nem valami nagyon érdeklődött az előadás iránt. Mikor az igazgató a közönség közönye miatt panaszkodott a szinügyi-bizottság egyik tagjának, az sietett a következő régi történetke felújításával megvigasztalni: — Hja, kérem, minálunk nagyon különösen kezelik — szinte hagyományosan •— a Madách darabját. Pár esztendővel ezelőtt, mikor Rakodczay színtársulata játszott a színházban, előadásra került Az ember tragédiája. Szépen adták, jól adták, az előadást követő napon magához is kérette a szinügyi-bizottság akkori elnöke a színigazgatót. A direktor örömmel sieiett fel a városházára, hogy nyugtázza a biztosra vett elismerést. A szinügyi-bizottság elnöke pedig ezekkel a szavakkal fogadta Rakodczayt: — Szép volt az előadás direktor ur, csak egy kicsit nagyobb gondot fordíthatott volna a kiállításra. Kecskemét elvégre nem falu és nem szeretnők, ha a Bánk bán-X is igy adnák elő. — Hogyan ? — hüledezett az igazgató — hiszen a legnagyobb ambiczióval állítottam ki a darabot! — Igen, igen, csak az keltett nagy visszatetszést, hogy a forradalmi jelenetben olyan — rongyosak a szereplök! Ez mégsem járja! Zéta. Külföldi színpadok Budapest, február 13 Wagner Rikárd halálának mai, február 13-iki, évfordulója alkalmából, több német operai színpad emlékünnepet rendez. * A bécsi An der Wien színháznál primadonna-háborúság van kitörőben. Abarbanell kisasszony, a szinház primadonnája, szerződésének felbontását kérte azért, mert az igazgatóság egy uj operett kreálás ~zéljából Dirckens kisasszonyt hivta meg vendégszereplésre. A művésznő a tegnap rá kitűzött próbán nem is jelent már meg. A londoni Irwing-Place-Theatre szenzácziója, Sardou-nak Dante czimü uj színmüve, melynek főszerepét a szenzácziós darabok franczia nagymestere, tudvalévőleg, Irwing számára irta, néhány hét múlva a lámpák elébe kerül. A szinmü előjátékból és hat képből áll. Az előjátékban Dante Beatrice-je sirján ül és kedvese halála fölött búslakodik, mig nem eszméletét veszti fájdalmában. Ekkor vigasztaló 3 nemtőként megjelenik Beatrice és kísérőül adja mellé Virgiliust, a ki a következő hat képben, mely a Divina Comoediá-ból van véve, a poklon és menyországon keresztül vezeti Danté-X. A színműben többek közt Ugolino gróf Krancesca du Rimini és Pia de Tolomei szerepelnek. A darab utolsó képében Dante kibékül sorsával és Avignon-ban bemutatja hódolatát V. Clemens pápának. * Egy bayreuihi újságban érdekes kis kimutatás jelent meg arról, hogy 1901. junius 1-től 1902. junius 30 ig, hányszor kerültek előadásra Wagner dalnüvei nyolczvan német színpadon. A kimutatás szerint Lohengrin 280 szor, Tannhäuser 257-szer, A repülő hollandi 184 szer, A Walkür 155-ször. A nürnbergi mesterdalnokok 129-szer, Siegfried 88-szor, Rajna kincse 83-szor, az Istenek alkonya 76-szor, Tristan és Izolde 57 szer és Rienzi 30-szor került előadásra egy év alatt. Külföldön 311 estét töltöttek be azalatt az év alatt a Wagnerdalmüvek, s ezek közt London 23, Páris 44, Stockholm 45 Wagner-előadással szerepel. A mult évadban összesen 1231 estét töltöttek be a Wagner- operák. * Római újságok irják, hogy Duse Eleonora, a ki hónapokon át amerikai vendégköruton volt, visszatért hazájába. A művésznő több heti pihenőt szánt magának s csak aztán fog ismét színpadra lépni. Külföldi apróságok. Budapest, 1903. február 13. A rehabilitált »Carmen*. Sokszor volt már szó arról, hogy Bizet: Carmen czimü dalmüve párisi bemutatója alkalmával csúfosan megbukott s hogy Bizet-X e bukás fölött való bánkódása döntötte korai sírjába. Galli-Marié asszony, a ki ezen a bemutatón Carmen-X énekelte, egy párisi újságíróval a rapokban folytatott beszélgetésében megdönteni igyekezett a dalmű bukásáról elterjedt legendát. — Carmen, — mondta Galli-Marié aszszony, — nem bukott meg és az sem igaz, hogy alig néhány előadás után lekerült a műsorról. A dalműnek csak »rosszindulatú sajtója« volt. Egy pár kritikus felháborodott a fölött, hogy az Opera-Comique-ban először adtak egy dalmüvet, a mely tragikusan végződött. Ilyesmire még nem volt eset akkor, — azóta persze ez megváltozott. Az Opera-Comique-ban emberemlékezet óta a tenorista a dalmű végén nőül vette a primadonnát és a Carmen-ben egyszerre ez a »felforgatás /« A kritika támadása azonban inkább a szöveg, mint a zene ellen irányult. Ennek daczára azonban a dalmű több, mint negyven előadást ért meg s mikor Bizet meghalt, müvének sikere már meg volt pecsételve. = Keiner ét Grünbaum cs. és kir. udvari szabó II. Vilmos császár udvari szállitói, Portugál kir. udvari etabók, József fdherczeg udvari szállitói, József Ágost főherczeg kamarai szállitói, Fülöp orleáusi herczeg udvari szállitói. (Budafest, Váczi-utcza 2. sz.) Egyenruhák minden csapatnembeli tiszt részére. Minden egyenruhás testület őszes czikkeit szállilja. Önkéntesi felszerelések legjobb beszerzési forrása. Bevonuló önkéntesek díjmentesen kapnak folyamodványmintákkal és egyéb tudnivalókkal ellátott könyvet. Minden szakra külön árjegyzék. = A Keresztély-féle zongorák a párisi világkiállításon kitüntetvén, azokat olvasóközönségünknek legmelegebben ajánlhatjuk. Csakis a gyárosnál kaphatók Budapesten, Váczi-körut Ipar-udvar.) = Művészeti és hangverseny rendezési Iroda czim alatt Horváth Elemér hirlapiió, a Budapesti Napló munkatársa és Dayka Balázs, a Vígszínház tagja egy uj és életrevaló vállalatot létesítettek a fővárosban. Az uj iroda első sorban azokat a nőegyesületeket, köröket s kaszinókat érdekli, a melyek jótékonyczélu hangversenyeket szoktak rendezni és fővárósi előkelő művésznőket, művészeket és irókat óhajtanak megnyerni közremüködőkül A művészeti és hangverseny rendezést iroda ugyanis, a mely állandó összeköttetésben áll az emiitett művészekkel, művésznőkkel és írókkal, a legnagyobb készséggel elvállalja a közreműködők közvetítését ugy a fővárosban, mint a vidékre is igy a hangversenyt rendező egyesületek nemcsak tetemes költséget takarítanak meg, hanem ezenkivül sok utánjárástól és kellemetlenségtől megszabadulnak. Az iroda — a mely ezenkivül eljár minden művészeti ügyben — Budapesten, VII., Erzsébet-körut 32. szám alatt van.