MAGYAR SZÍNPAD 1903. február (6. évfolyam 32-59. sz.)

1903-02-06 / 37. szám

Budapesti színpadok. Budapest, február 6. A Vigszinház tegnapi bemutató estéje ismét egy hazai szerzőnek hozott zajos sikert. Fényes Samu Bacsányi czimü színmüve, hasonlóan a nagytehetségű szerző első darabjához, a Kurucz Feja Dávid-hoz, a hazafias érzéseknek igazi apologiája, mely szivében ragadja meg a nezot. Ennek a hatásnak hódolt meg a tegnapi bemu­tatón a minden zugában tömött ház, mely a szerzőt minden felvonás után zajosan ünnepelte. Mintaszerű volt a Bacsányi előadása is s külö­nösen nagy hatással játszott Varsányi Irén, Haraszty Hermin, Hegedűs, Góth, Fenyvesi és Balassa. A darab egyes jelenéseiben a szereplők nyílt szinen is zajos tapsokat arattak, a felvo­nások végével pedig megszámlálhatatlanul sok­szor hívták őket a szerzővel egyetemben. A premier zajos sikere után itélve, Fényes darabja erősen meg fogja állni helyét a műsoron. * A Nemzeti Szinház-ban napról-napra foly­nak a próbák Martos Ferencz Simonyi óbester czimü darabjából. Az érdekes újdonság bemu­tatóját e hónap közepére tervezik a fő nőt szerepben Márkus Emiliával. A szinház két legutóbbi nagysikerű újdonsága, a Monna Vanna és a Lady Windermere legyezője lankadatlan érdeklődés mellett tartja magát a műsoron s mindkettő zsúfolt házakat csinál. * A Magyar Királyi Opera legközelebbi érde­kes eseménye Hubay Jenő : Moharózsa czimü eredeti dalmüvének a bemutatója lesz, melyet a legkiválóbb gonddal készitenek elő. A dalmű, melynek szövegkönyvét Ruttkai György, az ismert szinházi kritikus irta, a legfestőibb kiállí­tásban fog a lámpák elébe kerülni s zenei körökben nagy sikert várnak tőle. A Molia­rózsa bemutatója az eddigi megállapodások szerint, e hónap 14-ikén lesz. Premier-szinlapját itt adjuk: Moharózsa. — Zenei novella 4 képben. Szövegét Uuida: »Egy pár kis Jaczipöl czimü müve után, irta: Ruttkai György. Zenéjét szerzette: Hubay Jenő. — Személyek: Flamen, festő — ... — Fochnicsek Róbert, a barátja ... Dalnoki V. Malchior ... - — Kárpát Bébé Szoyer I. Jeannet, favágó Beck Lizett, gyümölcsárus .. . ... Payer M. Voisenné ... — — - Valent V. Krebsné ... Flattné G. Vendelin apó ... ... — .. Szemere * A Népszínház legközelebbi újdonsága, mint értesülünk, a Hektor kisasszony czimü operett lesz a két fő női szerepben Hegyi Arankával és Ledofsky Gizellával. Az operett bemutatójának idejét, természetesen nem állapi­toiták meg, minthogy a Bob herczeg rendkívüli sikere egyre tart. A Bob herczeg-nek jövő kedden lesz a második jubiláris (50-ik) előadása, melyet egyfolytában ér meg, a mire még nem volt példa magyar operett színpadon. Az ür.nepi elő­adás alkalmára, mint értesülünk, nagy óvácziók­ban készülnek részesíteni Fedák Sérit, a kit a rendkívüli siker dicsősége illet és Ledofsky Gizellát, a ki művészi énekével és játékával segítőtársa volt a siker kivívásában. A Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesületé­nek vasárnapi hangversenye iránt, mely a Vigadó nagytermében lesz, olyan széleskörű érdeklődés nyilatkozik meg, mint az idei évad kevés hasonló művészi eseménye iránt. A hang­versenyen, melynek részletes műsorát már közreadtuk, a budapesti szinházak legelőkelőbb művészi erői lépnek a dobogóra. Első sorban a nagy magyar tragikát, Jászai Marit említjük, a ki ezen a hangversenyen utoljára szavalja a nagy nyilvánosság előtt Kiss Józsefnek Jehova czimü, hatalmas drámai költeményét s ez egy­magában jelentős művészi eseménynyé avatja ezt a hangversenyt. A nagy magyar tragikán kivül Csillag Teréz, Hegyi Aranka, Tapolczai Dezső, Rónaszéki Gusztáv, Somogyi B. Carola, Somogyi Mór és Kordy Dezső adnak előkelő szinvonalat a hangversenynek. (Jegyek előre válthatók az egyesület helyiségében: Adrássy­ut 13. sz. I. cm.) = A »Zenélő Magyarország« idei X. évfolyam harmadik füzete jelent ma meg, s a következő érdekes és divatos zenemű- újdonságokat hozza előfizetőinek: I. Lengyel Miska. »Kátsa czigány frakkban« magyar dalt. II. Hoppe Rezső. »Jellemdarab« Charakterstück, zon­gorára. III. Huber Sándor. »Amit az inasok fütyülnek«. Franczia négyes »Gassenhauer« quadrille. IV. Zsadányi Armand. V. Magyar ábránd. Magánhegedüre. V. Ungar. Fantasie, für solo violin. A legkedveltebb zongora­zenemü-ujdonságokat hozza e minden zenekedvelőnek kiváló fontosságú zenemüfolyóirat, ugy, hogy előfizetői az érdemesebb zenemü-ujdonságot — a mi az év leforgása alatt megjelenik havonta kétszer — min­denkor 12 oldal tartalmán kapják. Előfizethetni a most megindult 10 évfolyamra negyedévben 6 füzetre 3 koro­nával a »Zenélő Magyarországi zenemükiadóhivatalában Budapesten, VIII., József-körut 22—23, honnan érdek­lődőknek mutatványfüzetet ingyen küldenek s honnan minden nyomtatásban megjelent zenemű a legjobban megrendelhető. A bajusz. — A Magyar Szinház mai premierjéhez. —­Budapest, február 6. Már csak afféle javitó-próbát tartott tegnap a Magyar Szinház Verő György ma este bemu­tatóra kerülő énekes játékából. Az utolsó simí­tásokat végezték a tegnapi főpróbán, mert hiszen már háromszor is végigpróbálták H bajusz-1, teljes díszlettel és jelmezekkel. Hogy megint csak Pálmay Ilkáért és körötte mozog és él minden a szinpadon : az csak természetes. Ennél az újdonságnál annál is inkább, mert hiszen Vető egyenesen a diva számára irta ezt a darabot és ezt a szerepet, az ő művészetéhez, gazdag skálájához formálta uj munkáját. És lehet-e biztosabb alapra épí­teni egy szinházi sikert, mint a Pálmay lika művészetére ? Lehet-e nagyobb, szebb és kelle­mesebb irói feladatot elképzelni, mint Pálmay Ilkának darabot irni ? Azt hisszük — a tegnapi főpróba hangu­lata után — hogy A bajusz mindenképen méltó a nagy diva művészi egyéniségéhez. A testére szabott szerep, a szinház ambiczióját és gon­dosságát dicsérő stílszerű, pompás kiállítás, a partnereinek nemes igyekezete: mind-mind miatta és érette vannak. Ugy éreztük és hisszük. Vtiő György maga intézkedett — vállvetve a Magyar Szinház igazgatóival és rendezőjé­vel — a tegnapi főpróbán. Roppant gondos és figyelmes szerző, minden aprólékosságra kiter­jed a figyelme : szinte együtt játszik és dolgozik a színészekkel, zenekarral, diszletezőkkel, vilá­gositókkal. Négyszer-ötször is megállította tegnap a próbát, (pedig már teljesen kész és kialakult az előadás) fél felvonásokat is újra próbáltatott, míg végre ugy ment minden, mint a karika­csapás. A mai premiér be fogja igazolni, mily hasznos az ilyen aprólékos gondosság: jobb £s összevégóbb előadást rég nem látott a Magyar Szinház közönsége, mint a milyen a mai lesz. Bőséges jutalmat nyernek majd hetekig tartó fáradozásukért szerző, igazgató, rendező és szereplők és őszinte hóditó elismerést a Magyar Szinház stapa: Pálmay lika. Vele kezdtük, vele végezzük. Mert hát mégis csak az ő dicsőségének koszorújába fogja a legszebb borostyánt hozni a Verő darabjának mai, immár kétségtelen sikere. Ügyelő. 1903. február <i. Apróságok »A bajusz«-ról. A bajusz egyik speczialitása lesz a bécsi csárdás, a melyet Sziklai jár a harmadik fel­vonás népdalkettősében. Az édeskés bécsi udvaroncz az ideálja»-« kedvéért megnöveszti a bajuszát és megtanulja a toborzót. Persze, ebből olyan botlás-bokázás keletkezik hogy még Verő György, a szerzők legko nolyab'oika is harsány kaczagással nézte a komikus bra­vúros mókáját. A másik táncz, a melynek hatása elmarad­hatatlan, a menüettet követő toborzó, a melyet Horváth Paulával jár Ráthonyi Ákos, a magyar szinpad legdélczegebb, legdaliásabb tánezósa. A csodálatos diva mellett tüzvonalba küldi a szinház legújabb tagját: Tollagi Adolfot. Tollagi játszsza a földesúr huszárját, s ő hordozza a főbajuszq a melynek sok csava­rodása van. A bajusz dolgában nagy vitatkozás foly már hetek óta, s eltérők voltak a véle­mények. A szerző insirukcziója a darab egyik tréfás mondásában nyert kifejezést: Az az igazi gróf, Kinek a bajusza sróf. Srófos bajusz kell tehát, adta ki a rende­letet Rubos Árpád, a rendező. — Az a kérdés, hány csavarodás legyen rajta ? — töprengett Tollagi. Jó szerencse betévedt a szinházba Kemechey Jenő, A föld kitűnő szerzője, s mint magyar dolgokban elsőrendű szakértő, kimondta ; — Magyar bajusz csak két csavarodást tür meg. Igy hát kettőt csavarodnak a Tollagi srófjai s ez mégis felel a darab intenczióinak, mert a benne előforduló bécsi borbély szerint: — Sima bajusz — inas, rövid bajusz: nemes ember, egyszer csavart: báró, kétszer csavart: gróf. Egy magyar huszár pedig még közember, sarzsiban is fölér egy osztrák — gróffal. D. A kulissz&k möaäL Budapest, február Ö. Franczia szerző — rólunk. Volt idő — még alig két-három évvel ezelőtt, — mikor külföldi darabok csak német szinházi ágensek utján juthattak a budafesti színpadokra s a nagy hirnevü idegen szerzők csak anynyit tudtak rólunk, hogy — Bukarest közelében élünk, valamiféle apró osztrák pro­vinczián . . . * Faludi Gábor, a Vigszinház bérlő-igazga­tója, a mult héten Berlin-ben járt fontos szin­házi ügyben. Ugyanakkor ott tartózkodott Pierre Veber, a Leute szerzője is. Darabjának bemuta­tójára ment Berlin-be. A német Loute (Lutti) bemutatóját követő napon, Faludi is, meg Pierre Veber is, vendége volt ebédre Lautenburg berlini színigazgatónak. A Loute szerzője és a Vigszinház bérlő­igazgatója asztalszomszédok voltak. — Nálunk, — kezdte a beszélgetést a Vigszinház igazgatója, — feltűnést kelt, hogy önök franczia szerzők sürün kezdenek járo­gatni darabjaik német bemutatóira. — Ez a mi revanche-unk; elvisszük a német szerzők orra elől a tantiémeket, — tréfál­kozott a Loute szerzője. De a beszélgetés csakhamar komolyra for­dult s a körül forgott, hogy a franczia szerzők eljöhetnének budapesti bemutatóikra is. — Mi jól vagyunk értesülve az önök kitűnő szinmüvészetéről, — mondta erre Pierre Veber, — és nincs franczia szerző, a ki nem menne el szívesen darabjának budapesti premierjére, ha meghívást kapna. Faludi nyomban meghívta a Loute szer­zőjét. na , KEBPEL-féle KÉZFINOMÍTÓ folyaéék a vörös felrepedt és durva kezet 3 nap aiatt bátíonyslmává és hófehérré teszi. — I üveg ára 90 fillér. Postai szétküldés 4 üve^r meg­rendelésénél portomentes. Kapható : KFAiV EL Budapest, V., Lipót-kc ruf 28 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom