MAGYAR SZÍNPAD 1903. február (6. évfolyam 32-59. sz.)
1903-02-22 / 53. szám
A MAGYAR SZÍNPAD" melléklete. (53 szán. ) Báli idény I Báli belépők brokát selyemből toll prémdiszszel - f r t> Báli selyem blúzok legújabb fazonok díszes kivitelben ... — 5.75 krtol. Divatos angol szövet aljak 3 frt, Rusznyák Dávidnál B. KERTÉSZ ELLA. KOVÁCS MIHÁLY. KORNAY BERTA NEMZETI SZINHA »Clémenceau« szövege. Clémenceau Pierre, a ki egyike a legtehetségesebb szobrászoknak, beleszeretett Izába, Dobrowska grófnő leányába. A grófnőnek kalandos múltja van. Izába Vojnov Szergej, orosz gróf is szerelmes, a kinek atyja azonban megköveteli, hogy szakítsa meg ismeretségét, a mit ez meg is tesz. Iza tehát férjhez megy Pierrehez, a ki rajongásig imádja nejét. Időközben az öreg Vojnov gróf meghalt s Szergéj, a ki most már nagy vagyon fölött rendelkezik és Iza szeretőjévé lesz az ifjú orosz grófnak. Pierre anyja megtudja ezt és fia megcsalatása fölött érzett fájdalmában meghal. Clémenceau maga is megtudja később neje hűtlenségét egy levélből, a melyet neje maga adott neki azzal a megbízással, hogy kézbesítse Szergéjnek. Erre elűzi magától az asszonyt anyjával együtt A kitaszított asszony, a ki időközben Szergéjjel is szakított, most egy királynak a kedvese. Most is szereti Pierre-t és volt férje is szenvedélyesen szereti. Egy közös barátjuknak a révén találkoznak Izának fényesen berendezett lakásában, a hol bevallják egymásnak kölcsönös szerelmüket. Clémenceau erre kész megbocsátani s kéri, hogy térjen vissza hozzá, de Iza nyíltan szemébe mondja, hogy szegény ember s igy nem lehet a felesége, de ha akarja a — kedvese lesz. A szerelmes férfi elvakult szenvedélyében most már csak arra kéri, hogy az este nála maradhasson. Iza azonban erre bevallja, hogy — ma nem lehet. Ez a vallomás megnyitja Clémenceau szemét s látja, hogy egy közönséges elvetemült teremtéssel van dolga s erre megöli Izát. MAI és T CA es. és kir. udv. fényképészek — műterme — ezentúl csakis Naqymflzö-u. 20. sz. a , Igg külön e czélra berendezett saját házában. HT A Fővárosi Or phenmmal szemben. ["Remek gyermekfényképekT| Nagyítások müvésú Flatin él Aquarell kivjte ben, bármely kép után, Telephon. Délutáni tlőadásoH. VÍGSZÍNHÁZ. »Bacsányi« szövege. I. felvonás. Naláczy alispán házának udvara Kassán. Bacsányi, a magyar jakobinus poéta, tollal és tettel küzd a magyar alkotmányért, melynek biztosítékait eleinte a nemesség kiváltságaiban látván, azokkal fog kezet. Két leány szerelmes a poétába : Osvai Krisztina és Jolán, mind a kettő Naláczy unokája. Bacsányi Krisztinát szereti, de a nemes hajadon gőgösen bánik vele és csak akkor akar az övé lenni, ha hoz zája felemelkedik. Bacsányi a megyegyűlésen szóval és az első magyar játékszín társasága utján — mely Kelemen László igazgató vezetése alatt Naláczy fészerjében ütötte fel tanyáját — egy költeménynyel küzd nemes elveiért és sikert is arat, daczára Sárossy András, csá szári biztos, fondorlatainak, a ki szintén szereti Krisztinát és halálos ellensége a poétának. Sárossy, hogy meggyalázza Bacsányit, üldözött atyját, Györgyöt, a kit Zalából a jobbágyság felizgatása miatt kergettek megyéről-megyére, megvesszőztek, meggyaláztak: hozatja Naláczy udvarára. A meggyötört atya és flu találkozásából kitűnik, hogy Bacsányi nem nemes ember, ereiben parasztvér folyik. A gőgös Krisztina elfordul Bacsányitól, Naláczy is felháborodva akarja őket kiutasítani, de Jolán pártjára kél az öreg parasztnak és támogatva őt, bevezeti Naláczy házába. II. felvonás. Szoba Naláczi házában. Két hónapig ápolta a beteg parasztot Jolán. Az öreg György elmondja keseives kínszenvedéseit fiának, a ki szent esküvel fogadja, hogy a jobbágyság jogainak kivívásáért fog küzdeni és bosszút esküszik a nemesség ellen. Átveszi atyjától a jakobinusok kátéját és azt, mint saját hitvallássát, megőrzi. Az öreg Naláczi, a ki alapjában becsüli Bacsányit, a »jó utra« akarja a poétát téríteni és az önfeláldozó Jolán könyörgésére elhatározza, hogy nemességet eszközöl ki Bacsányi számára és hozzáadja Krisztinát. Bacsányi azonban visszautasítja ezt az ajánlatot, elutasítja az előtte térden állva könyörgő Krisztinát is: a nép jogaiért akar küzdeni, ha életébe kerül is. A büszkeségében és szerelmében vérig sértett Krisztina bosszúvágyában átadja Sárossynak Bacsányi forradalmi verseit és a jakobinus-kátét, igy kiszolgáltatva Bacsányit üldözőinek. III. felvonás. Naláczi házában, Pesten. Bacsányi a magyar jakobinusokkal együtt, állandó felügyelet alatt áll. Morin, franczia menekült, a ki Sárossy kémje, egyre jobban hurkolja körötte a hálót, végre sikerül egy levelét megszereznie, melyet siet Bacsányi üldözőinek kezéhez juttatni. Morin és Sárossy beszélgetését véletlenül kilesi Szatymazy, színházi kellékes és mindenáron el akarja hárítani, a Bacsányi feje fölött tornyosuló veszedelmet. Értesiti Jolánt és Kelemen igazgatót, kik jönnek, hogy rábeszéljék a menekülésre Bacsányit. Bacsányi ekkor megtudja, hogy szerelme: Krisztina volt az árulója, nem fogadja el az ajánlott menekülést: indul a vérpad felé. Krisztina kér, könyörög, megalázva esdekel Bacsányi lábainál, de az hajthatatlan. Ekkor Krisztina elhatározza, hogy akarata ellenére is megmerni szerelmesét a vérpadtól. Jolán pedig Sehy szinészszel indul, hogy valami módon visszaszerezzék az áruló iratokat. Változás. Bacsányi szobája. Bacsányi várja a bekövetkezendő véget. Jolán jő Sehyvel, a ki élete árán visszaszerezte az áruló iratokat; sebébe, melyet Morinnal való viaskodásában kapott, belehal. Krisztina is jő és tudtára adja, hogy nejévé lesz Sárossynak, csakhogy őt megmentse. Bacsányi csak most látja Jolán hü, odaadó szerelmének mérhetetlen nagyságát, de már késő. Naláczy jő és megátkozza megtévedt unokáját és elűzi őt magától. Kelemen, a ki régóta szereti Jolánt, áll a leány mellé és viszi magával a nemzet napszámosainak vándorutjára. Bacsányit pedig elfogják a császár katonái. NÉPSZÍNHÁZ. »A vereshaju« szövege. Sajgó András, gazdaember, összekülömbözött a feleségével, Boglár Ágnessel és elválva élnek már hosszú idő óta. Sajgó András már második házasságra is elhatározza magát, noha még most is szereti volt feleségét. A második eljegyzés napján azonban felismeri Sajgó András leányát, Zsófikát, a ki egy üzenetet hoz számára ; eszébe jut első felesége és lemond a házasságról. Sajgó András öcscse, Ferke szerelmes Szilaj Katába, a »vereshaju«-ba, a kit az egész falu gunyol-csufol vereshaja miatt. A rakonczátlan, de jószivü Kata elhatározza, hogy Boglár Ágnest visszavezeti férjéhez, hogy igy az öreg Sajgóné jóindulatát megnyerje és Ferkéjét megkaphassa. Veréb Jankó segélyével a »vereshaju« megszökteti anyja házából Zsófikát, a kit éppen Keszeg Bálint kér feleségül az anyjától, de a kit az öreg Keszeg csak akkor fogad menyéül, ha a szülők kibékülnek; Zsófikát a »vöröshaju« atyja házába viszi és igy Boglár Ágnes kény telen a lánya után menni a Sajgóék házába, a hol a házaspár ki is békül. A »vereshaju« is megkapja Ferkéjét. Ü j aranyozó, melylyel kárki azonnal moshatóan u j aranyozhat elavult tükör- és képrámát, szobrot, stb. Üvegje ecsettel 80 kr, negyedlitercs 3 fit nvolczadlitcres 1 frt 50 kr. Megrendelhető : ° Kariósz Tódornál, Budapasf, Kristóf-tér UJ IDŐK fia *» ! «*, Mp« ingfamtf faresas Vtrme t*» <m9> 1*» -UJ*, na-te áfa *
