MAGYAR SZÍNPAD 1903. február (6. évfolyam 32-59. sz.)

1903-02-21 / 52. szám

6 F/IAGYAL? KLFR. OPEFRFL. V A »Moharózsa« szövege. A dí rabot nagy arányokban dolgozott preludium vezeti be, melynek halk, lágy dallama andantéban indul, de folyton erősbödik és szélesbedik, a tört akkordokból épített kiséret folyton színesebb lesz, végre szenvedélyes allegroba tör ki, hogv nemsokára egy korona alatt megpihenjen; a melódia szép, de Tristánizü. A korona után a hegedű tremoloi között fe gördül a függöny és egy kis belga falu szélét látjuk. Alkonyodik, a tó partján parasztember közéig; egyszerre a viz szélén kis pólyás gyermeket talál, felveszi és örömmel viszi kunyhójába. A gyermeket egy pillanatra égi fény lebegi körül, majd megszóla a láthatatlan chorus, mely Bébé (mert ő talált gyermek) sorsát jövendöli : »A tó vala bölcsőd s lesz pihenőd«. A függöny legördül, az előjáték tovább ömlik és széles fortisszimó után pianóban nyugszik meg b-durban, a kezdő hangnemben. Az első kép keringő-szerü tánczzenével indul, mely a vig vásári életet festi alá igen jellegzetesen. Csakhamar megtudjuk, hogy Rébé — ki éppen ma késik a vásárról — tizenhatodik születésnapját ünnepli. Flammen és Róbert egy szolgával jönnek, majd megérkezik Bébé, kit a vasári nép zajosan ünnepel és ajándékokkal halmoz el. Flamen bámulja a leányt, mialatt Róbert egy léha gyümölcsárus leánynyal, Lizettel köt barátságot. — Bébé meghatva válaszol a köszöntőknek. Az itt fellépő (h-moll,) motívum gyakra visszatér, Bété ártatlanságának jellemzésére. — Flamen megszólítja Bébét és megtudja tőle egyszerű élettörténetét. Flamen csodálkozva hallgatja a leányt, felhangzik a nyitány fő motívuma (mely Flamen szerelmét festi,, majd megkéri, hogy meglátoga.hass és lefesthe se. Bébé, Jeannot nyers ellenvetései daczára gond nélkül fogadja el Flamen ajánlatát, az öntudatra még nem ébred: szerelem ártatlanságával bámul a piktorra, hallgatja annak szé beszédét. Ekkor egy rendkívül érdekes duo fejlődik ki közöttük, melybe csakhamar beleolvad a kórus (a haza készülődő vásári-nép) dala. Az együttes igen szépen van felépítve, kár, hogy a fő motívuma nagyon hasonlít a Pogner motívumhoz. (Mesterdalnokok.) A második kép rövid előzenéje után Bébét látjuk kis kunyhója előtt virágai között foglalatoskodni. Majd Jeannot jön be és rtsszul titkolt féltékenységgel kezd a festőről szóiani, de Bébé elhalgattatja s a fiu busán távozik. Majd a szomszédasszonyok kere ik fel, kik szintén óva intik, de hasztalan, Bébé hajthatatlan. Ezután gyerekek jönnek a színre, kik Bébével, egy csinos, népies izü keringő hangjainál játszanak. Ezut..n ismét egy jo barátnő jön, ki Bébét búcsúra hivja, de Bébé marad Halljuk a távozó búcsúsok karát, m közben Bébé ájtatosan imádkozik. Végre megérkezik Flamen s a szerelmesek közö t nagy stilü kettős bontakozik ki, melyben Bébé tudatára jön eddig csak sejtett érzelmeinek. A duo végén Flamen bizonytalan időre bucsut vesz a leánytól s visszahagyja őt szerelmével és bánatával. A harmadik kép komor szinü előzenével indul, mely Flame súlyos betegségét festi. A függöny felgördülte után Flamen legénylakását látjuk, hol Róbert a felgyógyult barát tisztele tére nagy bohém-dor ézolást rendez. Megjelenik az o. feuménekesnővé lett Lizett is, meg egy tánezosnő, a ki szilaj keringőt lejt. Igen tet szetős e jelenetben Lizet dala, melyet a kar fejez be. Mikor az orgia kulminál, megérkezik a beteg Fiament látogatni akaró Bébé, ki borzadva ébred a nagy csalódásra. A mu.ató társaság kellemetlenül meg epetve félrehúzódik, Flamen újra ébredő szerelmével vigasztalja Bébét, az azonban nem akar maradni semmi áron sem. Megjő Jeannot is, ki durván támad a csábitóra s meg is ölné, ha Bebé közbe nem lépne, ki Jeannotot magával vive, megtörten távozik. A negyedik képben Bébét látjuk betegágyán, ki mikor magára marad, lázas álmainak káprázataitól csalogatva, a tóba öli magát. Halljuk az angyalok karát, látjuk az elmerülő leányt, kit fényben uszó mennyei alakok lebegnek körül. • A zenekar hangfestése mindig lágyabb lesz, a szerelmi motívum lassan elhal, felhő függöny ereszkedik le s a darabnak vége. JVIAGYAH SZIHHÁZ. »A bajusz« szövege. Első felvonás. Bécsben, Kozáry alkanczellár palotájában. Kozáry és neje Stolzenburg Amália grófnő férjhez akarják adni gyámlányukat, a szép Mathilda grófnőt. Kozáryné egy hónapi időt szab gyámleányának, addig kell magának férjet választania Titokban Plachwitz Ottó grófot, Amália unokaöcscsét szánták neki gyámszülei és biztatják is Ottót, hogy udvaroljon jövendőbelijének. Megérkezik az alkanczellár házához unokaöcscse, Kozáry Gábor, huszárjával : Jánossal, vendégségbe. Gábor szive csakhamar tüzet fog, udvarolni kezd szép rokonának és csókot kér tőle Mathilda csak azzal a feltétellel hajlandó Gábornak — a ki rögtön megnyerte tetszését — csókot adni, ha levéteti a bajuszát. Gábor erre semmikép sem hajlandó, sőt ő követeli Mathildától, hogy tegye le parókáját. Megüzenik hát egymásnak a szerelmi hadat. Büszkeségből, daczból egyik sem akar engedni, bár, mindketten szívesen engednének már egymás szeszélyeinek. Második felvonás. Kozáry palotájának kertje. A hónap letelt: Mathildának férjét kell választania. Bár szerelmes Gáborba, a ki elbájolta őt lovagi szolgálataival, nem akar engedni: követeli, hogy Gábor vétesse le a bajuszát. Az öreg Kozáry is — a kinek kedves volna a fiatalok frigye — minden módon elő akarja mozdítani a bajusz levágatását. Odahat, hogy Gábor nagy pénzzavarokkal kell, hogy küzdjön, csakhogy levétesse a bajuszát, hogy igy megkapja Mathildát és dus hozományát. De Gábor hajthatatlan. Hü szolgája János, a ki szerelmes Mathilda komornájába, szintén kéri: vétesse le a bajuszát, mert csak akkor lesz az övé a kis Rosette, ha előbb a grófnő frigyre lép urával. Gábor csökönyösen ragaszkodik bajuszához. Ekkor János és Ilona, Gábor huga, a ki Plachwitz Ottó grófba szerelmes, cselt eszelnek ki. Elmondják Gábornak, hogy Ottó gróf húszezer tallért vesztett kártyán és nem tud fizetni, életével kell lakolnia Huga boldogságáról lévén szó, Gábor megindul és hivatja a borbélyt. Hadd vesszen a bajusz! Mig a borbélyért járnak, Gábor kilesi János beszélgetését Rosette-el és megtudja, hogy cselt szőttek ellene. A borbély jő, Jánost nézi Gábornak és ura parancsára a derék huszárnak kell mos levágatnia szép srófos bajuszát. A kerti ünnepélyre összegyűlt társaság előtt Mathilda, mi.11 büszke győztes jelenik meg és mindenki várja a legyőzött Gábort — bajusz nélkül. Mikor aztán Gábor mégis csak ép bajuszszal jelenik meg a társaság előtt, Mathilda, szégyenében és bosszújában Ottó grófot választja vőlegényeül, Rosette, a komorna, pedig elájul, mikor meglátja szerelmes huszárját, szép bajusza nélkül, Harmadik felvonás. Kozáry Gábor birtokán. Magyarországon. Kozáry Józsefék és Mathilda, a ki menyasszony, a szomszéd birtokon mulatnak. Ottó, mint boldogtalan vőlegény — mert hiszen Ilonát szereti —- Gábornál lakik és innen küld levelet Mathildának, melyben visszaadja a szavát. Mathilda eljön, visszaadja szavát Ottónak, majd az arató ünnepen, mint magyar leány jelenik meg Gábor előtt, a ki boldogan öleli keblére és először veltja vele az első bajuszos csókot. Ottó megkapja Ilonát, János huszár pedig, kinek időközben kiserkedt újra a bajusza, visszahódítja Rosette szivét. Tavaszi dal. — Keringő. Énekli : Páltnay lika. — •A nap fénylő sugára, A földet messze bejárja, Vigan hirdeti széjjel, Elment a tél jegével, Nyilljatok hát virágok, Tűnjetek tova téli álmok! Itt van a tavasz, Zöldelj fü, haraszt. Erdő, lombosodj', Kis patak, csobogj, Én is várlak, Szivembe zárlak, Üdvözlégy szép tavasz, S mi nékem is üdvöt adsz, Szerelem legszebb tavasz! A boldogság bimbófakasztó napsugára, Ifjú szivemben most fakaszt Hogy égig érjen tiszta lángod Nemsokára. Ah! — Bűvös érzemény A pirkadó hajnal legelső hasadása A biztatása. Csodás varázsa, Az ég üdvét igérö legédesebb remény, Szerelem legszebb tavasz stb