MAGYAR SZÍNPAD 1903. február (6. évfolyam 32-59. sz.)

1903-02-19 / 50. szám

jttaqy. kir. opera. A »Bánk bán« szövege. Etsö felvonás. Terem a királyi palotában. A vendégek mulatnak és dalban dicsőitik a bort és a mámort. Petur kifejezést ad elégületlen­ségének. A békétlenek rábírják, hogy inkább énekeljen. Azután elmondja, mily méreggel látja, hogy a királyné csak a Merániakkal törődik, »mig mi hazánkban földönfutók vagyunk« és hogy gyorsfutárt küldött Bánk bánért. Ottó szerelmet vall Melindának, a ki válasz helyett kesereg, hogy miért is jött ide boldog fészkéből. Biberák ingerli Ottót, hogy csak el kell találnia a helyes kulcsot e női szívhez. Ottó bejelenti egy Gácsországból most érkezett gyorskövet üzenetét, hogy a magyarok ott háborút nyertek királyuk vezetése alatt. Táncz. Ottó ismétli heves szerelmi ajánlatait Melinda előtt. Melinda mit sem ad azonban e hízelgő mézes szavakra és gyűlölettel utasítja el a királyné öcscsét. Biberák, ki eddig hallgatódzoit, gonosz lélekkel örvendve távozik, hogy értesítvén Bánkot, őt a királyné ellen felbőszítse. így akar Biberák a királynén bosszút állni. Ottó végül letérdel Melinda előtt és Bánk éppen e perczben lép be, de mintha kigyó marta volna, rögtön vissza­ugrik. Melinda megvetéssel mondja el Ottónak, hogy az igazi szerelmes nem térdepelve kunyorál, hanem mint egy Caesar, szabad tekintettel bátran beszél így tett Bánk is. Biberák biztatja Ortót, hogy csak ne csüggedjen el. Hevitő és altató port ad át neki. Bánk jő és kétségbe van esve a felett, a mit látott. Biberák a királynéra sóz mindent, a ki felelős a foltért, mely Bánk becsü­letén ejtetett. Az egész udvar megjelenik és a királyné bucsut vesz vendégeitől. Melinda gúnyos beszéddel illeti a királynét az »édes mulat ságért«. A királyné s igoruan megtiltja Melindá­nak, hogy távozzék s egy hétig eltiltja az udvartól Második felvonás. Terem a királyi palotá­ban. Tiborcz keservesen panaszkodik Bánknak, milyen súlyos az országnak a sok idegen, kik miatt elszegényedtek a magyarok. Tiborcz hü alázattal ragaszkodik Bánkhoz, kinek egyszer életét is megmentette. Pénzt ad neki és vele küldi el Melindát tiszavidéki kastélyába, hova majd nemsokára követni fogja, hol nyugodt boldogságban élhetnek majd együtt. Gertrud jő és heves szemrehányásokkal fogadja Bánkot, a miért hirtelen visszajött. Parancso!ólag beszél Bánkkal, ki azonban egyenesen a királyné szemébe vágja bűneit, hogy csak a külföldieket pártfogolja s ki a királyi házból erkölcstelensé­gek tanyáját nyitotta. Ottó sebesen belép, Bánk kardot ránt reá és az gyáván elszalad. A királyné Bánkra mordul: »Hitvány, ne bántsd hazámat!« Bánk kardiát most a királynéra fogja, leszúrja és elrohan. A bél étlenek betörnek. Induló. Megérkezik a király is és Gertrudot vérébe fúlva látja, de se senkisem tudja, hogy ki követte el a merényletet. Endre holnapra szörnyű bünteiést igér. Harmadik felvonás. Szabad vidék a Tisza mentén. Melinda és Tiborcz át akarnak kelni egy ladikon a túloldalra. Egy láthatatlan kar óva inti őket, hogy őrizkedjenek a vihartól. Melinda igen komor és szinte magán kivül van a türelmetlenségtől. Kis fiával együtt Tiborcz kíséretében csajkára ül. Változás. Gyászterem. A királyné ravatalon nyugszik. Szerzetesek kara gyászdalokat énekel. A király és az egész udvar jelen vannak. Egy királyi tiszt jelenti, hogy az áruló nem él már, ő Petur bánt megölte. A király nem hiszi, hogy Petur lett volna a gyilkos. A Békétlenekre gya­nakszik, de a mint azokat előhozatja, kitudódik, hogy ők foglyok voltak, mig a királynét meg­ölték s mire a nép lázadással kiszabaditá őket, a királynét már haló verében találták. Ki lehet hát a gyilkos? Valaki — mondják — a ki Ottót is megölte, »mert húgát megejté buja vágya vad dühében«. A király nem akarja hinni, de megjelenik maga Bánk, hogy tanúskodjék önmaga ellen. »Gyilkos Bánk« — szól a király — »s én királyi hatalmat reád bizék, oh szépen gyakoroltad «. Most elmondja Bánk, mint síny­lődött már az ország s mint kellett nekie bosszút állani azon, a ki mindezt okozá és becsületének gyilkosa volt. A király fogságba akarja vitetni Bánkot, de ő ellenkezik, mert »Árpád és Bánk vére közt biró csak országunk lehet«. Endre meg akar vivni vele és már kar- j dot huz, mikor Tiborcz jő és utána hozzák \ Melinda koporsóját. Midőn ugyanis átkelőben voltak a Tiszán, Melinda átkarolta egyetlen gyermekét s vele a bősz habokba rohant . . . ! Bánk csak annyit szólhat a királyhoz: »im ! Gertrud és Ottó müve !« Azután kedélye meg­törik egészen, mert »nincs a világon vesztes csak ő«. A király nem gondol többé megbün- ' tetésére, fájdalma úgyis megrövidíti életét. Ő már most is élő halott. Karének. Isten porának adj örök nyugalmat S lelkét fogadd el a megboldogultnak. CUffelmaanJenö f éttermei a „Három hollóhoz" VI., Andrássy-ut 24. sz. Kitűnő ételek, pilseni ősforrás, Dreher sör, természetes borok. Egy forintért = készül egy darab legszebb kivitelű nagy Diakart- = = fénykép. Különös figyelmébe ajánlom gyersck- = i felvételek részére e czélra dúsan felszerelt müter- E § memet. HáBEBFELD K elsőrangufényképészeti E | műterme. Bodapest. Esbfi-nt 6 Kigyi-utcxa 5. sz. = | (Klotild palota). ÖlllllllllllllllllllHIIIINIIIIIIIIIIIIIIIIIIinillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllIIIIIIIIIfii i r •rósz keraván kinal Mandarin angol Ceylon és több mint száz Itgfinoittakii tea-fajt, valamint valódi rum I —kapható: SCHNITZER MÓR régi, legjobb hirü tea-kereskedésében Budapest, FJ„ Váczi-kfímt 9 sz. (Szer«ctea­utcza sarkán). Spectialitáa: SCHNITZER KITŰNŐ KEVERÉKE V» Kilója 6 kor««*. ^HIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIMIIIIIIinillllllllllllllllllMllllltlIHlllllllllllr: Vidékre pontosan seállit a Szt. Lukácsfürdő Kutvállalat Budán. Ilrf magyar Üveggyár \ =• részvénytársaság ===== & Budapesten, V Fereccz Józiaef-tér 8. I 1903. márcziusban áthelyezzük összes ^ üzlethelyiségeinket | Y.,Ferencz József-tér3 ^ Diana-fürdő (házba.) • Kristály-üveg készletei, $ remek virágvázak éz | fp.indennemä üvegsrak. r' 135 1903. február 21. y A Hsz i N H Az. »A proletárok« szövege. Szedervári Kamilla, egy ravasz kalandornő, leányával Irénnel, a fővárosban üli fel tanyáját, a hol leggyakrabban a szabadságharczban elhalt vértanú özvegyének adja ki magát és még a vidékre küldött leveleiben is könyöradományo­kat zsarol ki a könnyenhivő és jószivü embe­rektől. Csalásaiban hü segédje és kenyerestársa Mosolygó Menyhért, egy 20 év előtt diplomá­jától megfosztott zug-prókátor, a ki más uton már nem birja életfentartását biztosítani. Egy ilyen könyöradományért esdő levélre felkeresi Szederváriék házát Timót Pál, egy szelidlelkü, gazdag vidégi birtokos, a kinek rendkívül meg­tetszik Irén s meg is kérné kezét, ha félénk­sége nem akadályozná. Irén azonban, a ki nem is sejti Timót érzelmeit, szerelmes Darvas Károlyba. Zátonyi Bencze, iparlovag, a ki Sze­derváriéknak és Timótnak közös ismerőse, magától Timóttól értesül a nagy vagyonnal biró vidéki barátnak szerelméről és pokoli esz­méje támad, a melyet keresztül is akar vinni minél előbb. Irén kezét kierőszakolja a maga számára Kamillától, a kinek régi titkait ismeri és a leányt ellenkezése daczára — mielőtt Darvas erről tudomást szerezhetne — a legrövidebb idő alatt nejévé teszi. Ezután Timótot állandóan vendégeül fogadja és ugy intézi a dolgot, hogy barátja szerelme az uj asszony iránt az örülésig fokozód­jék. Mikor czélját eléri, a boldogtalan férjet játsza, ajánlatot tesz Timótnak, a mely szerint ő elvál Iréntől — természetesen nagy összeg pénz kárpótlása mellett — és akkor Timót meg­szerezheti boldogságát, nőül véve Irént. Irén azonban mit sem akar erről hallani, ő, a ki Zátonyit eddig csak gyűlölni tanulta, még mindig szereti Darvast és mikor megtudja, hogy Szedervári Kamilla csak nevelőanyja, a ki kis gyermekkorában vette őt magához, csalódot­tan győződik meg a hozott nagy áldozat hiába­valóságáról. Elmenekül Zátonyi házából az öreg Mosolygóhoz, a kit a szerencsétlen nő sorsa megindított és a csalárd módon reá erőszakolt házasság felbontása miatt pert indit. Zátonyi visszaakarja kényszeríteni magához Irént, a mikor Mosolygó és Darvas meghozzák a bíróság végzését, a mely a házasfeleknek megtiltja az együttélést. Zátonyi felsülve távozik és Irén boldogan borul Darvas karjaiba, a ki megbizo­nyosodott hü szerelméről. BAYBR-fál* Magyar 7ttri;ta-Tapa;z Tyúkszem, börkéreg és bőrkémé• nyedés elltn legjobb és legbizto­sabb szer. 1 eredeti tekercs SO flll. 1 korona beküldése után bér­mentve. 6 lato« hatása szer ./amárköhür « ig hraachlal-kaUra« «Uta. 1 palaczk 1.40 flll., 2 K. beküldése mellett bérmentr«. Egyedüli raktár: »VÖRÖSKERESZT R7Ó0YSZERTAR« Budapesten, VI., Audráeej-at 84. szám. Kapható fróeyazertárakban is droj ériakboo. i yn, s's'^* árczbőr és kezek | ápolására a leghatásosabb a ' »Fortuna-Créme«, egy tégely 1 korona. Három nap alatt észlelhető a hatás, mely bámulatos! Hozzá való szappan 80 fillér. Főfájás «Don az egyedüli biztos szer a »Forton«­Migrain-Pasztilla.« Kaphat SCHUBEJtT ARIOLD „FORTUNA" tyógyaiertárában ^BtTBAPmí VII., C.eoaerj- «• »«> «. •arot Telefon 18-34.

Next

/
Oldalképek
Tartalom