MAGYAR SZÍNPAD 1903. február (6. évfolyam 32-59. sz.)
1903-02-15 / 46. szám
1903. február 13^ 15 O alapíttatott 1869. G) 5fcíti Vilmos ésffa Keleti szőnyeg nagyKeresHedőK Sladás Nagyban és kicsinkben. V V., Crzjfbet-ttr 16. sz. AliLiAJSlDO KIVITELiI A M. K- FŐVAJWHÁZBAT4. 3. SZÄJVTU SAJAT AAKTAFA műcsarnokban kiállított keleti szőnyegek a czég tulajdonát képezik VÍGSZÍNHÁZ. .. ... . ... .. ... . .. .. . .. .. .. .. ..... »Bacsányi« szövege. I. felvonás. Naláczy alispán házának udvara Kassán. Bacsányi, a magyar jakobinus poéta, tollal és tettel küzd a magyar alkotmányért, melynek biztosítékait eleinte a nemesség kiváltágiioai 1 átván, azokkal fog kezet. Két leány szerelmes a poétába Osvai Krisztina és Jolán, mind a kettő Naláczy unokája. Bacsányi Krisztinát szereti, de a nemes hajadon gőgösen bánik vele és csak akkor akar az övé lenni, ha hozzája felemelkedik. Bacsányi a megyegyűlésen szóval és az első magyar játékszín társasága utján — mely Kelemen László igazgató vezetése alatt Naláczy fészerjében ütötte fel tanyáját — egy költeménynyel küzd nemes elveiért és sikert is arat, daczára Sárossy András, csá szári biztos, fondorlatainak, a ki szintén szereti Krisztinát és halálos ellensége a poétának. Sárossy, hogy meggyalázza Bacsányit, üldözött atyját, Györgyöt, a kit Zalából a jobbágyság felizgatása miatt kergettek megyéről-megyére, megvesszőztek, meggyaláztak: hozatja Naláczy Minden okos nő tudja, hogy a szépség fontos kel l ek a nőnél 1 Ha a z arcz szépsége kcilö apolas altal emelhető, tökéletesíthető 1 — méit mulasztana el egy okosnó ezt megtenni ? . . . Az arezbőr apolasara legalkalmasabb a Budai dr.-féle »gyöngyvirág t reme«. 1 tégely ara 1 20 I próbatégely BUDAPEST, 70 mié rVárad gyógyszertár Vaczi- és Kieyo-utcza sarkán. udvarára. A meggyötört atya és fiu találkozásából kitűnik, hogy Bacsányi nem nemes ember, ereiben parasztvér folyik. A gőgös Krisztina elfordul Bacsányitól, Naláczy is felháborodva akarja őket kiutasítani, de Jolán pártjára kél az öreg parasztnak és támogatva őt, bevezeti Naláczy házába. hó/? II. felvonás. Szoba Naláczi házában. Két apig ápolta a beteg parasztot Jolán. Az öreg György elmondja keserves kínszenvedéseit fiának, a ki szent esküvel fogadja, hogy a jobbágyság jogainak kivívásáért fog küzdeni és bosszút esküszik a nemesség ellen. Átveszi atyjától a jakobinusok kátéját és azt, mint saját hitvallássát, megőrzi. Az öreg Naláczi, a ki alapjában becsüli Bacsányit, a »jó utra« akarja a poétát tériteni és az önfeláldozó Jolán könyörgésére elhatározza, hogy nemességet eszközöl ki Bacsányi számára és hozzáadja Krisztinát. Bacsányi azonban visszautasítja ezt az ajánlatot, elutasítja az előtte térden állva könyörgő Krisztinát is: a nép jogaiért akar küzdeni, ha életébe kerül is. A büszkeségében és szerelmében vériu sértett Krisztina bosszúvágyában átadja Sárossynak Bacsányi forradalmi verseit és a jakobinus-kátét, igy kiszolgáltatva Bacsányit üldözőinek. III. felvonás. Naláczi házában, Pesten. Bacsányi a magyar jakobinusokkal együtt, állandó felügyelet alatt áll. Morin, franczia menekült, a ki Sárossy kemje, egyre jobban hurkolja körötte a hálót, végre sikerül egy levelét megszereznie, melyet siet Bacsányi üldözőinek kezéhez juttatni. Morin és Sárossy beszélgetését véletlenül kilesi Szatymazy, színházi kellékes és mindenáron el akarja hárítani, a Bacsányi feje fölött tornyosuló veszedelmet. Értesíti Jolánt és Kelemen igazgatót, kik jönnek, hogy rábeszéljék a menekülésre Bacsányit. Bacsányi ekkor megtudja, hogy szerelme: Krisztina volt az árulója, nem fogadja el az ajánlott menekülést: indul a vérpad felé. Krisztina kér, könyörög, megalázva esdekel Bacsányi lábainál, de az hajthatatlan. Ekkor Krisztina elhatározza, hogy akarata ellenére is megmerni szerelmesét a vérpadtól. Jolán pedig Sehy szinészszel indul, hogy valami módon visszaszerezzék az áruló iratokat. Változás. Bacsányi szobája. Bacsányi várja a bekövetkezendő véget. Jolán jő Sehyvel, a ki élete árán visszaszerezte az áruló iratokat; sebébe, melyet Morinnal való viaskodásában kapott, belehal. Krisztina is jő és tudtára adja, hogy nejévé lesz Sárossynak, csakhogy őt megmentse. Bacsányi csak most látja Jolán hü, odaadó szerelmének mérhetetlen nagyságát, de már késő. Naláczy jő és megátkozza megtévedt unokáját és elűzi őt magától. Kelemen, a ki régóta szereti Jolánt, áll a leány mellé és viszi magával a nemzet napszámosainak vándorutjára. Bacsányit pedig elfogják a császár katonái. {VlflGYAR SZINHMZ. »A bajusz« szövege. Első felvonás. Bécsben, Kozáry alkanczellár palotájában. Kozáry és neje Stolzenburg Amália grófnő férjhez akarják rdr.i gyámlányukat, a szép Mathilda grófnőt. Kozáryné egy hónapi időt szab gyámleányának, addig kell magának férjet választania. Titokban Plachwitz Ottó grófot, Amália unokaöcscsét szánták neki gyámszülei és biztatják is Ottót, hogy udvaroljon jövendőbelijének. Megérkezik az alkanczellár házához unokaöcscse, Kuzáry Gábor, huszárjával : Jánossal, vendégségbe. Gábor szive csakhamar tüzet fog, udvarolni kezd szép rokonának és csókot kér tőle. Mathilda csak azzal a feltétellel hajlandó Gábornak — a ki rögtön megnyerte tetszését — csókot adni, ha levéteti a bajuszát. Gábor erre semmikép sem hajlandó, sőt ő követeli Mathildától, hogy tegye le parókáját. Megüzenik hát egymásnak a szerelmi hadat. Büszkeségből, daczból egyik sem akar engedni, bár, mindketten szívesen engednének már egymás szeszélyeinek. Második felvonás. Kozáry palotájának kertje. A hónap letelt: Mathildának férjét kell választania. Bár s?erelmes Gáborba, a ki elbájolta őt lovagi szolgálataival, nem akar engedni: követeli, hogy Gábor vétesse le bajuszát. Az öreg Kozáry is —-a kinek kedves volna a fiatalok frigye — minden módon elő akarja mozdítani a bajusz levágatását. Odahat, hogy Gábor nagy pénzzavarokkal kell, hogy küzdjön, csakhogy levétesse a bajuszát, hogy igy megkapja Mathildát és dus hozományát. De Gábor hajthatatlan. Hü szolgája János, a ki szerelmes Mathild a komornájába, szintén kéri: vétesse le a bajuszát, mert csak akkor lesz az övé a kis Rosette, ha előbb a grófnő frigyre lép urával. Gábor csökönyösen ragaszkodik bajuszához. Ekkor Jár os és Ilona, Gábor huga, a ki Plachwitz Ottó grófba szerelmes, cselt eszelnek ki. Elmondják Gábornak, hogy Ottó gróf húszezer tallért vesztett kártyán és nem tud fizetni, életével kell lakolnia Huga boldogságáról lévén szó, Gábor megindul és hivatja a borbélyt. Hadd vesszen a bajusz! Mig a borbélyért járnak, Liábor kilesi János beszélgetését Rosette-el és megtudja, hogy cselt szőttek ellene. A borbély jő, Jánost nézi Gábornak és ura parancsára a derék huszárnak kell most levágatnia szép srófos bajuszát. A kerti ünnepélyre összegyűlt társaság előtt Mathilda, mint büszke győztes jelenik meg és mindenki várja a legyőzött Gábort — bajusz nélkül. Mikor aztán Gábor mégis csak ép bajuszszal jelenik meg a társaság előtt, Mathilda, szégyenében és bosszújában Ottó grófot választja vőlegényeül, Rosette, a komorna, pedig elájul, mikor meglátja szerelmes huszárját, szép bajusza nélkül. Harmadik felvonás. Kozáry Gábor birtokán. Magyarországon. Kozáry Józsefék és Mathilda, a ki menyasszony, a szomszéd birtokon mulatnak. Ottó, mint boldogtalan vőlegény — mert hiszen Ilonát szereti — Gábornál lakik és innen küld levelet Mathildának, melyben visszaadja a szavát. Mathilda eljön, visszaadja szavát Ottónak, majd az arató ünnepen, mint magyar leány jelenik meg Gábor előtt, a ki boldogan öleli keblére és először valtja vele az első bajuszos csókot. Ottó megkapja Ilonát, János huszár pedig, kinek időközben kiserkedt újra a bajusza, visszahódítja Rosette szivét. legczélszerübb ajindék 6 p, franczia női keztytl eleganx dobozban 7 frt 80 6 p. angol » mosó selyem zsebkendő 4 » 80 6 drb. gyönyörű angol »Stevensonc-féle Dyakkenaő elegáns dobozbar 6 » 90 Angol plaidek, peluche takarók, gyön/őrü női ét férfi ernyők, angol és franczia illatszerek, elegáns férfi fehernemüek. Bel- és külföldi kalapok, angol Cylinderek. BALOGH és LENGYEL — IV., Budapest Muzeum-körut 9. —
