MAGYAR SZÍNPAD 1891-1892 (1. évfolyam 1-8. sz., 2. évfolyam 1-7. sz.)
1892-01-05 / 1. szám
40 MAGYA K SZINPAD. Fenn az ernyő nincsen kas czimii vígjátékban mindenekelőtt egy férfi- és egy nőnöveudéket kell kiemelnünk : R á thony i Ákost (IV. osztálya és Horváth Paulát (IV. osztálya), mint a kik kétségtelenül az iskola legszebb reményekre jogosító tehetségei. Ráthonyinak, a ki Rejteit játszotta, a leheió legelőnyösebb színpadi külseje van s leszámítva a kezdőre mutató túlságos mozgékonyságát, már-már kész bonvivant, a ki nem nélkülözi az elegancziát, temperamentumot, Az Ujháziiskolának erre a"kiváló tehetségű növendékére felhívjuk a nemzeti színház igazgatóságának figyelmét és pedig annál inkább, mert a bonvivant-szakmának eddigelé legalább nem igen mutatkozott valami sok reményre -jogosító utóhajtásá. A nemzeti színház jeles környezetében Rátónyiból csakhamar pompás bonvivant lesz. Teljes dicséretet érdemet Horváth Paula kisasszony, a ki Klára szerepében az iskolát tulkaiadó színpadi rutinról, a szerep helyes felfogásáról és különösen arról tett tanúságot, hogy a beszédben tud árnyalni és pointiozni. Meg kell még említenünk szép színpadi alakját és jó arczjátékát is. Horváth kisasszony ugyszólva mint kész színésznő fogja elhagyni az iskolát s nagyon használható lesz akár társalgási szerepekben, akár mint vígjátéki szubret. E két jeles tehetség mellett Vidor Dezső (Ili. oszt.) és Hahn el Aranka (IV. oszl.) tünt ki átgondolt és intelligens játékával, Pesti Kálmán (IV. oszt,) tehetségéről bajos igazságos ítéletet mondani, minthogy gyerekember létére természetszerűleg nem játszhatta még jól az ötvenéves Donátfi ügyvédet, de ugy rémlik előttünk, hogy nincs minden komikai ér hijjával; sok kívánni valót hagy azonban mozgás dolgában, melyben még nagyon bizonytalan. Lángh Ilona (IV. oszt.) (Etelka) kellemes színpadi megjelenés, de hangja nagyon fátyolozott. Az egy felvonásos vígjátékban három növendéket láttunk: Braun Eugéniát (IV. oszt.) M i h á 1 y 1 i Júliát. (IV. oszt. és Delly Lajost (III. oszt.) Ez utóbbi rövid szerepecskéjében rettenetes lámpalázzal küzdölt; ez minden, a mit ebből az alkalomból róla mondhatunk. Braun Eugenia Donna Sylvia de Torelas szerepében túlságosan szabad féket eresztett élénk temperamentumának. mig Mihályfy Julia épen nem volt elegáns mint Fehernilof herczegnő. a mely szerep nem neki való és ugy ezt inkább a helytelen szereposztásnak rójuk fel hibául. A Szigligeti-féle vígjátékban, mint Rorsosné hasonlíthatatlanul jobb volt. — A népszínházban a napokban a «Denevért»-t. Strauss elévülhetlen opertt-jét elevenítették fel részben uj szereposztással. Eisensteinnét Kopácsi Juliíkaénekelfenagy igyekezettel és szép sikerrel. Mészáros Kornélia Orlovszky herczege rokonszenves alakítás. Pivári M. mint Ida megállta helyét csak idegenszerű kiejtése hatott zavarólag. A többi szerepek a régi kezekben voltak. Németh, Kassai és Solymossy folytonos derültségben tartották a közönséget, Hegyi Aranka pedig szokott művészetével játszotta és énekelte Adélt, a kikapós szobacziczust. — A molnárné, Sztojanovits és Radó operettjének betanulása már annyira előrehaladt a népszínházban, hogy ma megtarthatták belőle az első együttes színpadi próbát. Lapunk pénzküldeményeit a Toldi könyvnyomdába (VII., doháuy-utcza 14. sz.) kérjük cziinezni. Továbbá kérjük t. előfizetőinket, hogy a hátralékokat és az előfizetési pénzeket ide mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Vidék. — Beküldetett. Tóth Etelka Szathmáry Károly társulatától, 19 frt előleg hátrahagyásával megszökött. Ajánljuk az igazgatók és a t. kormánytanáes figyelmébe. — A szegedi színház ügye végleg eldőlt. A városi szinügyi bizottság e hó 2-án egyhangúlag Somogyi Károly győri színigazgatónak adta bérbe a jövő három évre a szegedi színházat. A szinügyi bizottság választása nem esett érdemtelenre, mert Somogyi derék, törekvő, szorgalmas és tehetséges igazgató, a ki bizonyára ki fogja érdemelni a szegedi közönség elismerését. Makó Lajos, az eddigi igazgató nem tette le a kívánt kaucziót és Somogyi előnyére ezért mellőzte őt a szinügyi bizottság. — Az aradi színházban — mint értesülünk — lesznek jutalomjátékok, de más rendszerrel. Ugyanis csak azok kapnak jutalomjátékot, a kik a közönség «kedvenczei», hogy igy alkalom legyen a kitüntetésre és buzdítani a szorgalmat. Nagyon helyesen ! Mi már rég igy gondoltuk a jutalomjátékot. — A «Debreczeni Hírlap >-ban olvassuk a következőket: Utoljára maradt az év méltó befejezésére a «Szép Galathea». Rónaszéki pompás meczenás volt benne, dialektusa, maszkja, kupiéi és játéka a közönséget folytonos derültségben tartották. Barts Aranka fürge kis Ganiinéd volt s a görögök klasszikus kupiéját kedvesen, hévvel énekelte. Réthy Laura Galatheája teljesen befejezett művészi alkotás. Megjelenésének vakító fehérsége előbb, szoborszerű márvány mozdulatlansága és plasztikus állása, majd megelevenedése s a mint ereiben a vér keringeni kezd: női vágyainak, életörömének, hiúságának, kaczérságának fölébredése mind művészi gonddal kidolgozott formában volt élvezhető játékában. A nagy művésznő e szép szerepének énekrészeit nem aknázhatta ki hatalmas, mélységben és magasságban egyaránt tiszta hangjának teljes előnyeivel, mert betegsége folytán indispozieziójával küzdött és hangját kímélnie kellett. De szerelmi kettőse és operai nagy áriája igy is a legtisztább élvezetet szerezte a közönségnek, mely hálásan tapsolta is a primadonnát. — A kolozsvári színházban a mult héten volt Csiky Gergely «Atyafiak» czimü színmüvének premierje. A sikerült előadásban legfőbb részük volt: K. Gerő Linánák (Olga), Szörény Gizella (Ella) Ivánffi (Gábor), E. Kovács Gyula (Geréb László), Megyeri (Veszter), Fór is (Jankóczy orvos) és Szathmári-nak (Porthi). — Somogyi Károly színtársulatánál az elmúlt 1891. évben volt 332 előadás. Ezek közül esett: opera és opera és operette 84 este, dráma és színműre 57 este, vígjáték és bohózatra 79 este, népszínműre 38 este. A mint tehát a fentebbi számokból kitűnik, leginkább az operelte-személyzet volt elfoglalva. A 4 opera betöltött összesen 19 estét, az «Ember tragédiája 15, Jonathan 11, • Fenegyerekek» 9, «Sobauer» 8, «Huszárszerelem» 8, «Orpheus» 6, «Fenelányok» 7, «Hun utódok» 4, «Vadorzók» 4, «Czigánybáró» 6, «Nebántsvirág» 6, «Apósok» 5 estét. A «Madarász» deczember 11-én került először színre és adatott január l-ig 5-ször. A társulati tagok közül legtöbbet játsztak Polgár Sándor 296-szor, D e z s é r i Gyula 283-szor, Pintér Imre 233-szor, Szilágyi Vilmos (ki csak 1891. virágvasárnaptól tagja a társulatnak) 115-ször, Pint ér né Szép Olga 171-szer, Szilágy iné 132-szer, Angyal lika (virágvasárnaptól) 104-szer, Bácskai Julcsa (virágvasárnaptól) 101-szer, Hon ti Mari 106-szor. A társulat január 4-én fejezi be a győri idényt és január 5-én nyitja meg a soproni idényt «Hunyadi László» operával. A társulatnál 1891. julius 15-től augusztus 15-ig tartó egy havi szünidő volt s ezenkívül volt még 1891. márczius 23—29-ig a nagyheti szünet. — A székesfehérvári színházban. A mult szFrdán kis közönség eiött adatott Meilhac szellemes vígjátéka «A rendjel». B ó n i s (Colineau) valamint Kacér Nina élvezhető előadást nyújtottak. P o 1 1 a Jenny, V e n d r e y (Godin fogadós), Bee k ó y (Leopold inas) és K é z d i Juliska is jól megállották helyüket. A tásulat e heti műsora a következő: Január 2-án. Szombaton, «Ne hagyd magad Schlezinger» Január 3-án. Vasárnap, két előadás d. u. 3 órakor: «Toldi a lisztes vitézek» este «Falu rossza». Január 4-én. «F a t i n i c a.» Január 5-én. «G igerl ik.» Január 6-án. Szerdán, két előadás d. u. 3 órakor «Jani és Juczi,» este «Fei li ő Klári. Január 7-én, Csütörtökön, «Suhancz.» Előkészületen vannak a «F e n e lányok» és a «Trou- badour. — A szegedi színtársulat tagjai újév napján délelőtt tiz órakor összegyűltek a színpadon s küldöttségileg szólították maguk közé Makó igazgatót, A társulat jó kívánságait néhány szóban Molnár László tolmácsolta. Az igazgató meghatva köszönte meg a társulat jó kívánságait s kijelentette, hogy ha a körülmények esetleg mégis változnak — szivével és baráti érzelmeivel mindig a társnlatban marad.
