MAGYAR SZÍNPAD 1891-1892 (1. évfolyam 1-8. sz., 2. évfolyam 1-7. sz.)

1892-03-06 / 7. szám

Második évfolyam 7-ik szám. Budapest 1892. márczius 6. MAGYAR SZÍNPAD SZINÉSZETI SZAKKÖZLÖNY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VIII. Kerepesi-ut 11. sz. A lapot érdeklő minden közlemény ide intézendő. Előfizetési ár: Egész évre 4 forint Félévre . . . 2 „ Hirdetések árs'zabály szerint. A kongresszus tagjaihoz. (H. E.) Tihozzátok szólunk, képviselői a ma­gyar vidéki szinészetnek, akik összejöttök, hogy üdvös törvényeket hozzatok a szinész-egyetem keretében föltétlenül szükséges rend föntartására és messzeható intézkedéseket e testület szellemi és anyagi fölvirágoztatására! Nem szükséges előttetek fejtegetnünk azokat a hiányokat, amelyeket pótolni kell, azt a rendszer­telenséget, amelylyel titeket kormányoznak, azo­kat az állapotokat, amelyek immár tűrhetetlenek, hiszen ti tudjátok ezt legjobban, mert ti érzitek legközvetlenebbül ennek a súlyát. Van-e kö miietek csak egy is olyan, aki meg lenne elégedve a vidéki szinészet mai helyzetével s büszkén mutatna rá arra a haladásra, amelyet ez a tapintatos, hozzáértő vezetés mellett tett? Nem hisszük, hogy akadni ilyen szűk-látköríí ember, mert a vezetőség ellen általános a panasz s a keserű pohár nemsokára megtelik. Ami haladást telt a vidéki szinészet, ami ja­vulás (ha ugyan javulásról egyáltalán lehet szó) beállott a helyzetében, az az idők haladásának természetes következménye és nem a vezetőség érdeme. Hiába hangoztatják azok a jó urak ott a központon, hogy a magyar vidéki szinészet dol­gai rendben vannak, hiába tömjéneznek egymás­nak minden tőlük kitelhető módon; a baj, a vidéki szinészet rákfenéje ott élősködik ennek testén, pusztulást, halált terjesztve maga körűi. Mi akik a vidéki szinészet iránt becsületes vonzalommal viseltetünk, mi, akiket semmiféle mellékkörülmény nem vezet e támadásban, mi mondjuk azt ki, hogy «őrizkedjetek a gonosztól.» Vannak tinéktek is jogaitok. A képviseleti rendszer alapján van beleszolástok az ügyek inté­zésébe s ha összetartatok, pusztulni kell a rossznak s a magyar vidéki szinészet egének alján szebb jövő hajnala dereng. De korunk a korrupcziőnak, a megvesztege­tésnek. az elnyomatásnak a korszaka. Ti is presszió alatt allotok, azok akarnak épen elnyomni, akik­nek a kezébe ti tettétek le a hatalmat. A szinész-egyesület vezetői, akiket ti helyez­tetek erre a diszes polczra, most olyan terveket forralnak ellenetek, amelyek ismét óriási terheket rónak a színészekre s mindezekért semmi kár­pótlást sem ajánlanak. Hiszen ami azt illeti, szép dolog az, ha va­laki biztosítani akarja a jövőt. De mikor a jelen olyan szomorú, olyan silány akkor az a jövő amelyet erre az alapra építenek, nem lesz egyébb mint kátyavár, amely összedől, összeomlik, ha egy kis szellő jön. A kongresszus küszöbén állunk. Bizalommal küldenek föl titeket a társulatok, hogy védelmez­zétek az ő jogos érdekeiket és hasznos, üdvös intézkedéseket tegyetek. Az ellenfél sorompóba állott és meg va­gyunk győződve arról, hogy mindent el fog kö­vetni terveinek a keresztülvitelére. De tőletek függ minden, ha ti idejekorán belátjátok azt, hogy más uton, más eszközökkel a szinészet javára többet lehet szolgálni, ha ti megőrzitek függetlenségteket és nem hajtjátok meg a fejeteket a központ elölt, akkor a magyar szí­nészet szebb jövőnek néz elébe, A mult kongresszus megkétszerezte a tagsági dijakat, most a nyugdijszázalékokat akarják meg­kétszerezni ! Ezek olyan terhek, amelyeket a vidéki szi­nészet jelen stádiumában nem bir el és előbb­ulóbb romlására vezet. A szinész-egyesület irodája nagy teher a szi­nészet nyakán. Sok ott a fölösleges ember, akik­nek haszontalan munkájára nincs szüksége a vidéki színészetnek. Határozzátok el hát, hogy az irodai személy­zet száma leszállittassék és a megtartott tisztvi­selőktől követeljetek pontosabb, jobb munkát, nagyobb buzgóságot, mert a színészetnek nem megtévedt agyú ideálistákra, nem föltalálókra van szüksége, hanem reális irányban működő, komoly, intelligens tisztviselőkre, akik teljes oda­adással és főleg helyes irányba terelt szakérte­lemmel továbbra viszik a szinészet ügyét. Felmerülnek majd ezek és más kérdések a kongresszuson s tőletek függ, hogy milyen irány­ban határoz a közgyűlés. Mielőtt belénnétek a törvényhozói terembe, szivretelt kézzel hallgassátok meg lelkiismeretetek szavát s akkor hisszük, hogy figyelmeztetésünk nem lesz kiáltó szó a pusztában!

Next

/
Oldalképek
Tartalom