MAGYAR SZÍNPAD 1891-1892 (1. évfolyam 1-8. sz., 2. évfolyam 1-7. sz.)

1892-02-25 / 6. szám

Második évfolyam 6-ik szám. Budapest, 1892. márczius I. MAGYAR SZÍNPAD SZINÉSZETI SZAKKÖZLÖNY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VIII. Kerepesi-ut 11. sz. A lapot érdeklő minden közlemény ide intézendő. Előfizetési ár: Egész évre Félévre . . 4 forint 2 Hirdetések árszabálv szerint. Alakítsunk betegsegélyző egyletet! (Ajánlva a f. év márczius hó 8-án Budapesten tartandó szinészcongressus figyelmébe.) A színész-egyesületnek gyönyörű palotája is készen áll már a főváros legszebb, legmegközelithetőbb helyén; nyugdíj alapunk is oly tetemes Összegre emelkedett, hogy nem egy agg, működésre képtelen színész vagy színésznő élvezheti kamatjait, sőt központi irodánk is van, melynek élére állított férfiak, a körülményekhez képest elég jól kormányozzák a vidéki színészetet. Ez mind igen szép s igen üdvös. Nagy vívmány, ha a 15 évi állapotokra visszatekintünk, a mikor a színészet lépten-nyomon egy bomló méhkashoz hasonlított. Gyűjtötték a mézet, de csak piaczi használatra. A társadalomnak, a nagy egésznek, sőt magának a színészetnek sem volt belőle haszna. Ma van egy gazda, melynek a gyűjtésről be kell számolni. A színészet, bárki mit mondjon, a haladás stadiumába lépett. Azonban mindezek után is hiányzik egy összetartó kapocs. Szivünk nem egy dobbanás. Hiányzik valami a mi a színészetet egy tömör egészszétegye, hiányzik egy humánus intézet. Az embereket valójában csak a szenvedés hozza együvé. Minden kis városban, minden társaskörnek van egy önsegélyző vagy betegsegélyző egylete. Legyen az hivatalnok vagy iparos, ha a maga és családja jövőjét tekinti: siet tagja lenni egy betegsegélyző egyletnek. A betegsegélyző egylet nemcsak kívánatos, de életbe vágó intézmény. Betegsegélyző egyletre első sorban a színészeknek van szükségök. A legtöbb esélynek a színész van kitéve. A gyakori levegő változtatás, a víz, a különbféle vendéglői étel nagy befolyással van a szervezetre. Vagy egy teslet-lelket fárasztó szerep után kiizzad és kimegy a hideg téli éjszakába, könnyen meghüti magát és ágyba kerül. C=ak 5—6 város van Magyarországon, hol a színészet legalább télen állandó, de a többi helyeken sem rendes színházi orvos, sem pedig árleengedés nincs a gyógytárakban. A színész az esetleges ferde helyzet és rossz körülmények összetorlódása miatt egészséges korában is alig tud néhány forintot kikapni fizetéséből s ha, ég őrizz! beteg, a könyörületes emberekhez kell fordulnia egy meleg falatért. Sötét képet festhetnék a vidéki színész sorsáról, de most nem rajzot óhajtok irni, hanem a puszta tényeket sorolom fel. Az igazgató nem ad, lehet hogy nem adhat beteg tagjának fizetést, bár a szerződés 3-ik pontja szerint köteles az igazgató az első hónapban fél, a második hónapban egy negyed havi díjat fizetni. Két hónapon túl tartó betegség esetében havidíjat fizetni nem köteles, sőt a szerződést fel is bonthatja. Ez a faktum. Most hová forduljon a szerencsétlen lény? A központnak nincs betegsegélyző alapja. A kormány pedig egyáltalában nem gondol a nemzet napszámosaira. De ha egy orsz. betegsegélyző egylet alakulna, gyökeresen megváltozna e szomorú, kétségbeejtő állapot. Minden vidéki színész, a ki akar és a ki gondol jövőjére, az eshetőségre, a betegségre, tagja lenne azorsz. magyar színész betegsegélyző egyletnek. Az ügy kezelését a budapesti nemzeti szinház nyugdíjintézete, hol jeles, nagy és tevékeny erők vannak, vehetné kezébe. A vidéki szinészegyesület betegsegélyző egylete mintegy fiókja lenne annak. Akkor talán a kormány is gyámolítaná némileg! ? Most vegyük a befizetést. Minden színész és színésznő, a ki az egyesület tagja, hetenkint 25 krt. fizetne. Ez havonként 1 frt, évenként 12 írt. Ha az egyesületnek csak 200 tagja van, már adhat betegsegélyt, mert ez évenként 2400 frt. És pedig az első években, jól befektetve, eredményezne heti 4 frt segélyt. Az erre igényt tarthatók e segélyt egyhuzamban nyolez hétig vehetnék igénybe. És erre mindazok igényt tarthatnak, kik egy év óta tagjai az egyletnek és az esetleg később kidolgozandó alapszabályban körülirt kötelezettségnek eleget teltek. A segély azon napon kezdődhetik, melyen a tag betegségét a központnak bejelenti és a városi orvos bizonyítványát mellékeli. A tag elhalálozása esetén az egylet 30—35 irtot utalványoz ki. Mindezek daczára a szerződés 3-ik pontjának érvényben kellene maradnia. llv körülmények mellett természetes a betegség nem volna olyan nehéz, mint a teljes elhagyatottságnak tudatában. Végül megjegyzem, hogy ez csak kicsiny