MAGYAR SZÍNPAD 1891-1892 (1. évfolyam 1-8. sz., 2. évfolyam 1-7. sz.)

1891-11-25 / 7. szám

2 tehetségeit s minthogy Csiky a hittudnii oklevél elnyelésére is ambicziót érzett, a tanfolyam végén fölvette azok közé, a kiket az inrézet magasabb kiképzés végett évenkint a bécsi Augustineumba szokott felküldeni' Csiky Gergely tulajdonképeni papi pályáját 1869-ben Tornyán kezdette meg, a hol egy esztendeig segédlelkész volt. A sziik körre szorított tevékenység azonban sehogy sem volt elég a fiatal papnak. A magasabb czélnak, mely már akkor szeme előtt lebegett, a körülményekhez képest azt vélte leginkább megfelelőnek, ha a tanári pályával próbál szerencsét. Bucsut mondott tehát a tornyai lelkészi laknak és Temesvárra költözött s tanár lett az ottani gimnáziumban. Nem sokáig maradt a serdülő ifjúság oktatója, mert püspökének kívánságára a papnevelőíntézet tíieológiai professzora lett s az maradt nyolcz hosszú esztendeig! De a kemény egyházi dogmák tanulmányozása és magyarázgatása közben sem aludt el benne a vágy, hogy az irodalom terén nevezeteset alkosson. Kevéssel ezután, hogy Temesvárra költözött, átvette az „Egyházi Közlöny" szerkesztését. De 1873-ban már lemondott róla s önálló egyházi könyveket irt, köztük egy jeles „Egyházjogtan"-t. Közben a szépirodalom terén is tett figyelemreméltóbb kísérleteket. 1871-ben az „Életből" és „Fényképek" czim alatt két novellakötetet adott ki, a melyekben az egészséges realizmus hívének mutatta be magát. De ezek a kötetek még nem vitték el hírét az irodalmi központba, a hová becsvágya vonzotta. Észrevétlenül maradtak, akár csak azok a versei, melyeket aradi gimnazista korában irogatott s azok az irodalmi dolgozatai, melyeket a bécsi Augustineum falai közül küldözgetett a lapokba. Az 1875-ik év elhatározó fordulatot jelent Csiky Gergely életében. „Jóslat" cziiuii vígjátékával nyerte az akadémia Teleky-pályázatának száz aranyát és kevéssel azután váratlanul nagy sikert aratott vele a nemzeti színház deszkáin. De ez öröm csordulásig megtelt poharába keserű ürümcseppek is hullottak. Az akadémiai pályadíjat a szégyenparagrafussal adták ki munkájának, oly biiálat kíséretében, mely inkább megbélyegezte mint ujabb tettekre buzdította a fiatal vigjátékírót. No de nemsokára megjött reá a vigasztalás. Eljött a Jóslat premiérejének estéje a nemzeti színházban és a kik ezen az estén ott voltak, még élénken emlékezni fognak rá, hogy ez a színházi est a legfényesebb rehabilitálása volt egy nagy telietségnek. A darab Görögország derűs és klasszikus ege alatt játszott és a íorma-tökélyes jainbusokból olyan friss és üde költészet áradt, hogy a premiere-közönség ittas gyönyörrel csüggött az előadó színészek ajkán, mig csak a színpadi függöny az utolsó jelenet végén le nem gördült. A szerző, a ki pap létére, nem jelenhetett meg a lámpák előtt, a színfalak mögül hallhatta a felfelzugó tapsokat, melyek az ö. első színházi diadalát jelentették. Fényes színházi est volt, melytől fogva Csiky Gergely egészen a magyar drámairodalomé volt, annyira egészen, hogy csak természetesnek kell találnunk, ha mint született drámaírói tehetség bele vágyott az életbe, az írónak ebbe a kiapadhatatlan forrásába és kilépve a papi rendből, egészen az irodalmi pályára lépett. Az elismerés szárnyakat adott az ilju drámaírónak. Ujabb meg ujabb darabokat alkotott s egymásután nyerte el az akadémia másik száz aranyát „Janus" cziniü tragédiájával, a Karácsonyi-pályázat 4<>0 aranyát az „Ellenállhat atian"-nal, a Teleky-pályázat száz aranyát a „Bizalmatlanénak Ez a csodálattos tevékenység a legortliodoxabb irodalmi körök zárkozottságát is megtörte. Először a Petőfi-társaság, az ifjú tehetségek felkarolója vette fel tagjai közé, aztán megnyíltak előtte a Kisfaludy-társaság nehézkes sorompói is. Ez Utóbbinak megbízásából fordította le miután képességének nem egy kísérletével fényes jelét adta — Sophokles tragédiát, majd utóbb Plautus vígjátékait, Sophokles fordítása a maga költői és szöveghiiségében egyike a legjobbaknak, melyeket magyarul ebben a nemben alkottak. A kötet fényes kiállításban jelent meg; volt is kelendősége és kedvező hatása sem maradt el. Néhány darabját a nemzeti színházban is előadták: legutóbb Elektrát, melynek előadásai nemesebb lelket leheltek a uemzedi színpad műsorába. De hogy visszatérjünk Csiky eredeti színműírói működésére, meg kell említenünk még, a „Mágus"-t is, mely befejezi a klasszikus tárgyú színmüvek sorozatát. Csiky Gergely tehetsége a társadalmi színműírás terén nyilatkozott meg igazi erejében. A realizmus jelszavával kezdette meg irodalmi pályafutását az „EletbőT^czimii kötetével s a realizmus volt az, mely az igazi és nagy sikerekre vezette. Olyan diadalra, mint a „Proletárok"-é volt, emberemlékezet óta nem volt példa a nemzeti színház deszkáin. A közönség, mely addig csak a franczia realista irók hivatottságára esküdött s utólérhetetlennek, pótolhatatlannak hitte őket a modern dráma terén, bámulva látta Csikyben azt az uj tehetséget, a ki a magyarság termőföldjében, mintegy varázsütésre nagyranevelte ezt a műfajt, és a csodálatos szilárd épité.-ii drámájában egyesitette a francziák liatá-os technikáját az angol drámaírók élethűségével és erejével És el sem hangzottak még a tapsok a „Proletárok" után, Csiky Gergely már ujabb nagy sikerű alkotással lepte meg az irodalmat. Elkészült a „Mukányi" czimü vígjáték, mely életieljes alakjaival, pompás humorával ujabb diadalt hozott szerzőjének. „Mukányi" sok tekintetben elhatározó volt Csiky életpályára. A papi körök, melyek nem jó szemmel nézték, hogy az egyház szolgája a világi múzsának hódol irodalmi működésével, ez ujabb siker után mind merevebb formában adták jelét nemtetszésüknek, sőt megbotránkozásuknak, különösen a miatt, hogj* a közönség tapsaira ismételve megyelent a nyilt színpadon is. Csiky Gergelynek végre be kellett látnia, hogy határozott lépéssel szabadulhat csak ki az égető dilemmából. Vagy visszatér az egyház lemondó szolgái közé és szakit fényes pályájával, lemond legszebb ambiczióiról, vagy tovább folytatja a harezot a babérért, meghozza a múzsának a legnagyobb áldozatot. Csiky Gergely az utóbbi utat választotta. Kilépett a papi rendből s három évvel azután házasságra lépett Bakody Annával, dr. Bakody, jeles magyar homeopata leányával. Házassága boldog volt, kis fia is született, a kivel gyakran együtt látta a főváros közönsége a drámaírót, a nnkor szokott sétáját tette a nemzeti színház környékén. A „Mukányi" után még inkább fokozódott Csiky drámaírói tevékenysége. „A vasember," a „Két szerelem," a „Stomfai-család," „Örök törvény," „Spartacus," „A báromszéki szép leányok" (a népszínházban), a Budavár bevételeitek forduló-ünnepére irt „Petneliázy" s legutóbb „A nagymama" gyors egymásutánban követték egymást s oly irodalmi tevékenység képét tárták fel, a milyennel a Szigligeti tevékenységén kivül nem találni párját irodalmunkban. A „Királyfogás" librettója, melyhez Konti irta a zenét, az ö műve, úgyszintén a „Suliancz" is. Halála előtt is irt ugyancsak Konti számára operettszöveget, mely azonban befejezetlenül maradt. Mint novellista és regényíró is számottevő munkása volt a magyar irodalomnak. Nagyobb regényei és elbeszélései jobbára a Budapesti Szemlében s a napi sajtóban jelentek meg. mielőtt könyvalakban világot láttak. Az akadémia 1879-ben választotta meg Csikyt levelező tagjának s ezzel nemcsak a költőnek rótta le elismerése adóját, hanem a magyar nyelv igazi mesterének is. Csiky Gergelynek a magyar irodalomban való rangfokát és öt megillető helyét a tárgyilagos irodalomtörténet lesz hivatva kijelölni, — de már most. a nehéz veszteség pillanatában, nem a halott elsiratás sablonos kegyelete, hanem a tehetseg iránt való feltétlen bódulatunk mondatja velünk, hogy ha az alkotó természet nem is helyezte sakspeare-i magaslati a Csiky Gergelyt, de olyan szeles látkörü, magas műveltségű és erős tehetségű iró volt, a ki bátmely nemzet irodalmában is előkelő helyet vívott volna ki a maga számára. Azt a tizenhat évet, melyet Csiky Gergely csaknem egészen a drámai múzsának szentelt, szakadatlan munkában töltötte, ugy hogy produktivitás dolgában, a világirodalom legproduktivabb irói közé kell soroznunk. Most, hogy irodalmunk e kiváló tagjának jelentékeny veszteségét gyászoljuk: valami vigasztaló enyhülést találunk abban a ténybeu, hogy Csiky Gergelv rövid irói pályája alatt learatta mindazokat a babérokat, melyek itthon magyar iró szántára teremnek. D:>ze