Efrosz, Anatolij: Mestersége: rendező - Korszerű színház (Budapest, 1985)
Anatolij Efrosz: Mestersége: rendező
lottam azt a részt, amikor Nyehludov és Katyusa megcsókolják egymást. Összecsókolóznak egyszer, kétszer, egymás szemébe néznek, mintha azon tanakodnának, csókolják-e meg egymást harmadszor is; úgy gondolják, hogy igen, és harmadszor is megcsókolják egymást. Ez a rész még sokáig ott vibrált a fejemben, és arra gondoltam: micsoda elemzése ez a pillanatnak. Sztanyiszlavszkij is így halad pillanatról pillanatra az Othellóban, s minden mozzanatot világossá tesz. Mi viszont "a XX. században élünk, a tankok, repülőgépek korszakában, most más a ritmus", és ennek ürügyén figyelmen kívül hagyjuk az emberi kapcsolatok apró árnyalatait, pedig ezekben az árnyalatokban maga az élet lüktet. Ezek nélkül az árnyalatok nélkül a színész pusztán robotgép. Ez a robot is adhat egy, két vagy három csókot, de arra persze nem képes, hogy partnere szemébe nézve megérezze, miért kell őt harmadszor is megcsókolnia. Az elemzés aránylag lassú folyamat, az életben azonban mindez pillanatok alatt játszódik le. S a színpadon is ennek másodpercek alatt, fölösleges megtorpanások nélkül kell végbemennie, de az elemzés után és annak alapján. Ha a színpadi hős lélekrajza pontos, ha lelkének minden rezdülése világos a színész számára, s élesen belevésődik emlékezetébe, akkor elkezdhet gyorsabb tempóban játszani, hiszen az életben minden reakció, minden árnyalat, minden cselekedet gyorsabb iramban követi egymást, mint ahogy mi a színpadon eljátsszuk. Az apró mozzanatok árnyalt átélése után rá kell találnunk a megfelelő tempóra is! Az olyan jeleneteknél, mint például Othello kihallgatása, bátor rendezői megoldásokat alkalmazhatunk, nem kell a köznapi élet korlátái közé szorítanunk elképzelésünket. Az effajta jelenetekben az éles formai és ritmikai rajz a fontos. Ha a színész betegsége vagy más ok miatt elmarad a próba, abba — ha lelki értelemben is — én is azonnal belebetegszem. Estig nem hagy nyugodni a gondolat, hogy az idő halad, és szinte fizikai fájdalmat okoz ez az üresjárat. Pihenjek? Nem tudok. Más munkába kezdjek? Igen, ezt teszem, de az eredetileg tervbe vett munka továbbra is kínoz. Alig tudom kivárni a másnapot. 70
