Kott, Jan: Színház az egész világ… - Korszerű színház 101. (Budapest, 1968)

II. Tragédiák és kortársak

Az ágy az utca közepén, van, az ágy mögött kerítés, a kerítésen Chagall szomorú lova. Meg két hatalmas szekrény. Kosinski megtalálta a Kartoték megfelelő környezetét. A Hős, Lengyelország, a háború utáni évek. A Hős öt, huszonöt és negyven éves. Azonnal elfogadjuk a Kartoték konvencióit, az első jelenettől kezdve, anélkül, hogy vitatkoznánk az elképzeléssel. Kézenfekvőnek látszik. Mintha csakis Így lehetne Írni, mintha ez lenne a színház "természetes” formája. Az "ügyes” háromfelvonásos darabok, amelyben van előjáték, utójáték, padló és mennyezet, történés,logikus cselekmény, intrikák pontosan kidolgozott szövevénye - mindez a Kartoték mellett úgy tűnik mint a himzett teritő, amely pásztorlánykát és őzikét ábrázol. Minden kornak megvan a maga "természetes" Írásmódja. És "természetes" színháza. Rózewicznek igaza van. Ezek nem Beckettől, Ionescótól és másoktól átvett trükkök és ötletek. Egyszerűen ez a.mi korunk ábécéje. Nagyon különböző dolgokról lehet vele Írni. Rózewicz bebizonyitotta, hogy ezzel a? ábácével lengyel, nemzeti, szentimentális drámákat is lehet Írni.

Ezt az ábécét még nagyon kevés rendező és mindössze egy szinház tanulta meg Lengyelországban. A varsói Drámai Szinház. Néhány évig tanulta. Elegendő összehasonlítani az operetté formált Yvonne-t. vagy a rossz farce-ként játszott Rendőrséget a Witkacy-darabbal vagy a Kartotékkal. Wanda Laskowska pompásan olvassa ezt az ábécét, érzi az újfajta liraiságot. És úgy tudja vezetni a színészeket, hogy szinte már ebben a világban játszanak a legtermészetesebben. Ezért tetszett leginkább nekem ez az előadás; tökéletes természetességgel, az érzékenység korszerű szférájában játszanak. Milyen könnyül Nem is operett, nem is esztrád, nem is Teatr Polski. Sem elidegenedés, sem átélés. Para, Traczykówna, Plótnickijjjaworski, Luczycka. Le kellett Írnom az egész névsort.

92