Kott, Jan: Színház az egész világ… - Korszerű színház 101. (Budapest, 1968)

II. Tragédiák és kortársak

ÉLEEESA. Mert ez az asszony, kit nemesnek mondanak,

Szidalmazó szavakkal igy kiált reám: Istentelen teremtés, egyedül a te Atyád veszett el? Nem gyászol más ember is?

Hasonlóképpen %akespeare-nél!

KIRÁLYNÉ Jó Hamlet, ezt az éjszint dobd le már,

s a dán királyra vess nyájasabb szemet. Nehéz pillád ne süsd alá örökké,

Keresve mintegy a por közt atyádat. Tudod, közös, Hogy meghal aki él, .

S természet utján szebb valóra kél.

HAMLET Igen, asszonyom, közös.

KIRÁLY ...De igy megátalkodni a

Bánatban: ez vétkes nyakaskodás,

Nem férfias búj Isten elleni Rugódozás, mely gyarló szivet és Nem béketürő elmét árul el.®

Hamlet, hasonlóan Elektrához, nem hajlandó elfogadni azt a világot, amelyben trónbitorló és gyilkos foglalja el a trónt és atyja ágyát. Ebből a szituációból, az elutasításból, amely közös Elektrában és Hamletben, következik a további választás: öngyilkosság vagy bosszú. Ez a választás is kényszerű, mintegy kívülről erőszakolt; kizökkent az erkölcsi világrend, helyre kell tolni azt, vagy elhagyni ezt a világot. Ez a választás meghaladja Elektra erejét és az első négy felvonásban Ha ml et erejét. A választás ott lebeg .felettük, de mindketten meghátrálnak előtte. A legnagyobb Shakespeare-tragédlákban seholsem olyan egyértelmű a monológok funkciója, mint a Hamletben. Mert a választás a lelkiismeret kérdése, nem a cselekvésé. Hamlet csak saját magával beszélget róla. Szophoklész Elektrája a kórussal beszélget. Valójában szintén saa Arany János fordítása

49