Appia, Adolphe: A zene és a rendezés. 1892 - 1897 (Válogatás) I. - Korszerű színház 98. (Budapest, 1968)
Első rész: A rendezés mint kifejezési eszköz
a három urat ültette, akinek valóban ez volt a foglalkozása. A kizárólag a festmény kiszolgálására rendelt vilégitás pedig egyáltalán nem törődött az aprólékosan rekonstruált anyag érvényre juttatásával. Ebből az következett, hogy a néző, miután nem minden nehézség nélkül felismerte a helyszint, csillapithatatlan nevetésben törtki annak komikus reprodukciója láttán. Pedig az alkotóknak egyáltalán nem az volt a szándékuk, hogy ekkora nevetést váltsanak ki - ámbár szándékukat komolynak sem nevezhetjük. Csupán csak uj ötlettel akarták meglepni közönségüket. Egyébként nem szükséges tovább sorolni a példákat; a szinházba járók mindenfajta drámai műfaj terén nagyon is jól ismerik ezeket"; a technikai berendezés a legkülönbözőbb formákban, mindenütt ugyanaz. De nem lehet eléggé hangsúlyozni azt a tényt, hogy színpadi ökonómiánk a festett vásznak szolgáltatta illúzió érdekébe! nem törődik a színészi tolmácsolás hatásával, aminek következményeképpen mindkettő lehetetlenné válik. A lemondás, amely talán a leglényegesebb alapelve a művészi alko— tásnak, itt teljesen ismeretlen. Mindent egyszerre skarnak és igy szigorúan esztétikai nézőpontból tekintve, a legteljesebb semmibe zuhannak. A Wortton—drámában a színésznek biztosított teret, minden más meggondolást megelőzve, a színész jelenléte határozza meg. Ebből világosan következik, hogy "tér"-en nemcsak azt értem, amin a színész lába tapos, hanem mindazt, ami a színpadkép kompozíciójában a szereplő anyagi formájával és mozgásával kapcsolatos. Miután az igy értelmezett térnek nem az illúziókeltés a célja, úgy alkotható meg, hogy építőit egyetlen törekvés hassa ét: az ezen tér kiváltotta magatartások kifejező tartalmának minél hatékonyabb kiaknázása. De mivel valamely magatartást csak a világítás hangsúlyozhat ki, a térkompoziciónak számolnia kell a világítással, és jóllehet a kizárólag színésztől függő térkompozició a döntő tényező, lehetetlen elszigetelni a fény szerepétől. Mivel azonban a világítás kezelése úgyszólván korlátlanul rugalmas, a "tér”-rel 84
