Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)
IV. rész: Alternatívák
ta dráma, amelyben kielégülést találunk. A legdurvább melodráma lényegében olyan fajta költészet, amely leegyszerűsíti "a dolgok szomorú rendjét" és aztán megkísérli, hogy ezt a rendet "a szív óhaja szerint újjá formálja": a bűn megbünhődik, az ereny elnyeri jutalmát és a függöny lemenetele előtt vegbe megy a költői igazságszolgáltatás, amelyet a megbocsátó apa, az utolsó percben visszanyert szerető vagy a hiányzó végrendelet előkerülése biztosit. A szénrakodóknak és mosónőknek efféle megnyugtatásra volt szükségük: ezért pártolták jobban a ; Bertha the Sewinp:—Ja chine G-irlt /Bertha, a varró leány/, mint az É.j.jeli menedékhelyet. De azok a jól táplált intellektuelek, akik megtapsoltak az emberi roncsokról rajzolt gorkiji képet, más alkalmakkor szintén nem voltak mentesek a hasonló vágyaktól és azt kivanták, hogy a szinház olyan képet nyújtson az életről, amely megnyugtatóbb saját közvetlen élménykörüknél. Az élet leegyszerűsítésének és kicsinositásának folyamata egyre kifinomultabb formát ölt és behatol a társalgási drámába vagy a cinikusabb szaionkomédiákba is.A legkifinomultabb darab is általában bőven kinál számos kifinomult nézőjének olyan jeleneteket, amelyekben azok boldogan azonosulhatnak a csillogóan szellemes társalgással /ilyenek saját partyjaikon soha nem alakulnak ki/ vagy amelyekben elegáns házigazdákként fogadhatják azokat a magas állású vagy előkelő vendégeket, akikkel hétvégi városkörnyéki kirándulásaikon soha nem találkoznak. A színházban hiúságunkat lakatjuk jól, még akkor is,ha közben a bölcseségből is elkapunk egy-két foszlányt. Egyikünk sem teljesen primitiv vagy merőben mesterkélt és kifinomult. Érzelmi szempontból rétegezettek vagyunk és ezért sokféle dráma nyújthat számunkra kielégülést, mégpedig nem csupán egyetlen síkon. Értékelhetjük Andrejev Aki, a pofonokat kapja című müvének filozófiai nihilizmusát és ugyanakkor élvezhetjük azt a Hamupipőke-változatot, amelyet sokadszorra épp Consuela műlovarnő és a nyereg nélkül lovagló Benzano szerelme jelenít meg. Csábíthat a cirkusz közmondásos fénye is; ilyenkor átéljük gyerekkori emlékeinket, amikor a cirkuszi menet nyomába szegődve arról álmodoztunk, hogy megszökünk otthonról és magunk is felcsapunk oroszlánszeliditőnek vagy mülovarnak. Miközben New Yorkban Andrejev darabja műsoron volt, edzett intellektuellek szipogtak 76
