Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)
III. rész: A színész és a harmadik dimenzió
de la blague." - "Ha elkaptad, jó. Ha nem, akkor kezdd elölről. A többi mind humbug." Hasonlóképpen empirikus alapon áll a közönség is. Nemcsak szemével lát, hanem, akár a drámaíró, lelki szemével is. Csaknem valamennyi színpadi konvenció képes rá, hogy a dráma világát valóságossá tegye - feltéve, ha az előadás megkezdése után elég gyorsan el tudja magát fogadtatni. A drámairóhoz hasonlóan a közönség is felülemelkedik az egyes színházak fizikai formáján, vagy épp tudomást sem vesz róla. Elsősorban azért rendül meg, érzelmei azért támadnak fel, mert a dráma olyan eszméket, meggyőződéseket, félelmeket vagy hiedelmeket érint - még akkor is, ha támadja -vagy cáfolja ezeket -, amelyeket a közönség már elismert és elfogadott. Nyilvánvaló ostobaság azt mondani, hogy a görög színház azért renditette meg nézőit, mert a színészeket a közönség kellős közepébe állította. A görög nézők többsége távolabb helyezkedett el a tragédia protagonistájától, mint manapság a lelátó alján ülő baseball-rajongók a pályától vagy egy egyetemi stadion tömegei a futballjátékosoktól. A harvardi stadion utolsó sorában ülő néző 30 méter távolságra van a futballpálya oldalvonalától. Az athéni szinház utolsó sorának nézője_ viszont 75 méterre volt a tragédia színhelyének: az orkhesztrának elejétől. Egy harvardi futballmeccs legrosszabb he^ei megfelelnek a legelső helyeknek egy Aiszkhülosz-dráma előadásán. A tragédiától 30 méternyire ülő athéniek a huszonnyolcadik üléssorban foglaltak helyet; mögöttük még negyvenkét sor következett. És az athéni előadás mindazonáltal semmivel sem volt távolabb nézőitől, mint egy futballmeccs a mi közönségünktől.Mert a görög színháznak sikerült megvalósítania minden életszerű,népi szinház legfőbb jellegzetességét: nem a színészeket plántálta a nézők közé, hanem a dráma témáját plántálta a közönség leikébe. A nagy drámát épp úgy, mint a harmadrendűt a maga korában az élteti, hogy kapcsolatot tud teremteni nemzedékének szenvedélyeivel, előítéleteivel, eszményeivel, becsvágyával, reményeivel és emlékeivel. A szinész uralkodó szerepe nem azon múlik, hogy milyen fizikai viszonyban van a nézőkkel, hanem azon, hogy meg 47
