Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)
III. rész: A színész és a harmadik dimenzió
ban, Franciaországban és Angliában, és végül az Egyesült Államokban. A világositó segítségével bizonyos mértékig sikerült felidézniük a proszcéniumkeret mögött azt a szépséget, amellyel a modern festészet, Delacroix óta, a képkereten belül ruházta fel a valóságot. Az utolsó huszonöt év során a festészeti szépséguj hagyománnyá vált a színházban és létrehozásának technikába része Mfc az előadás technikájának. Az égbolt a tervező kezén, ilyen vagy olyan módszer segítségével, éppoly végtelen és mindent beborító lett, mint hajdan Peruginonál .A színpadi fény utánozni tud ja a napszakokat és megteremti a plein air illúzióját, amelyet az impresaszionisták festéikkel idéztek elő: a hajnal szivárvényos színjátszását, a dél vakitó fényét vagy az alkonynak Whistler magasztalta átlényegitő erejét, "amikor az esti köd fatyla költészetbe burkolja a folyópartot... az áruházak az éjszakában paloták lesznek és az egész város a mennyekbe emelkedik." A szeretők légyott ja fölött Ívelő fák, akár Pelleas és Mélxsande, akár Liliom és Julika fölé borulnak, Corot lombjainak pehelykönnyű kecsességét idézik vagy egy őskori erdő varázslatos homályát árasztják. Tiskók és paloták látszólagos tömörségükkel úgy gyönyörködtetik szemünket, akár maguk az építészeti formák, a szerkezeti felületek egyensúlyával és a rajtuk viliódzó fény játékával. A szinpad keretén át ma olyan plasztikus képekre láthatunk, amelyek időnként valósággal lenyűgöznek. 2. Egy újabb szépmüvészét Az. amerikai díszlettervezés, noha talmi anyagokkal dolgozik és formái mulékonyak, az elmúlt tiz év során belépett a szépmüvészetek közé, arra a helyre, amelyet az európai tervezés már egy évtizeddel korábban kivivott. 1900-ban az amerikai díszlettervező általában színpadi festő volt, névtelen mesterember, aki négyzetyardokban gyártotta a sablonos berendezéseket és a sztereotip háttérvásznakat, ás amikor leszállította őket a kiskapuhoz, nem sokat törődött majdani színpadi hatásukkal. Mára a tervező magáévá tette minden más művész igényeit és elfogadja azok felelősségét is. Nemcsak arról van szó, hogy a közönség a függöny felmenetelekor 20