Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)
Tartalom
fa, 1 tantalusz fa, 1 fa arany almákkal és két mohos part". A Szentivánéji álom virágos és a Velencei kalmár holdvilágos ligetei teljes valószerüséggel, mesterségges növényzettel utánozták a természetet, és nem pusztán a közönség képzelete alkotta meg őket, mig a színészek fapadkákon ültek. A süllyesztő ajtókat, akárcsak Mons-ban is, sűrűn használták a csodálatos szellemjelenéseknél. "A napkeleti bölcsek pálcáikkal a földre csapnak, ahonnan szép lugas emelkedik ki." Vagy egy másik darabban: "Itt Bungay bűvészkedik és egy fa jelenik meg, tüzet okádó sárkánnyal . " A Becsület diadalában pedig: "Ünnepélyes zene, köd kél, a sziklák eltűnnek." Nyilvánvalóan a süllyesztő az a "furcsa szerkezet", amelyen keresztül a Viharban a lakoma "eltűnik" és amelyen keresztül a nimfák és aratók "miután befejezték táncukat,egy különös, zavaros, kongó zajra... nehézkesen eltűnnek". 2. Vér és viz Az Erzsébet-kori szinpad nemcsak lángol, de gőzölög is: "villám és kénes füst kigőzölgései", "zavaros füst és sötét párák","hirtelen köd", az Éjszaka testet öltve "felkél a ködben", "vastag pára", amelyben a nimfák átalakulása történik, "nedves köd támad", hogy elrejtse lót Jupiter elől. Az Erzsébet-koriak számára, akik tűzijátékkal mennydörgést és villámot tudtak utánozni, nem lett volna nehéz dolog a süllyesztőn át gőzöket és füstöket felbocsátani, Wagner zenedrámáinak gőz-függönyéhez hasonlóan. A termekben, ahol a masque—<kat és a nem szabadtéri előadásokat tar----tt tották, rendszeresen használtak szellőztetés gyanánt illatos kö— 184