Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)
Tartalom
a kórusokat is gondosan Jellemezték. "Euripidész Föníciai nők.ie Thébában Játszódik; de a ruha, akcentus és a keleti imádkozó testtartás Jelzik, hogy a kórus nőtagjai nem hellének." A görög hagyomány szerint Aiszkhülosz Euménlszek,lében a Fúriák "fekete öltözetükkel, véres arcukkal és kigyószerü hajfürtjeikkel olyan félelmetes hatást gyakoroltak, hogy egyes fiuk elájultak, "terhes nők pedig elvetéltek". A görög drámaÍrók azonban... sokszor nagyon is tudatában voltak a maszkok merevségéből adódó drámai korlátoknak. A mimika finomsága - a színjátszásnak szerintünk olyan lényeges tényezője - a görög színházban nem érvényesülhetett. A görög drámairó azonban ösztönösen korántsem vetette meg a valószerüséget és alkalmanként közbeiktatott olyan sorokat, amelyek a jelenet érzelmeivel lépést tartani nem tudó maszk merev arckifejezését kommentálták.. Szophoklész Élektrája gyászolja a halottnak vélt Oresztészt, amikor az hirtelen megjelenik előtte. Hogy Élektra bánatos arckifejezését a közönség előtt hihetővé tegye, Oresztész kéri, hogy "folytassa siránkozását és ne engedje, hogy anyjuk leolvassa titkát sugárzó arcáról", mire Élektra azt válaszolja, hogy "anyja iránt érzett ősi gyűlölete túl mélyen gyökerezik ahhoz, hogy megengedhetné, hogy arcát mosoly borítsa, de könnyei az öröm könnyei lesznek". 7. A pseudo-görögség kultusza nyilvánvaló, hogy a görög színház iránya nem a tiszta művészet és az esztétikai általánosítás felé mutatott, hanem az elérhető legkonkrétabb azonulásra törekedett a közvetlen tapasztalatokkal. Annák ellenére, hogy témájában ősi uralkodók és sarjaikbalsorsának elregélésére szorítkozott, ezekkel a legendákkal saját korát tükrözte és propagandista szándékkal a közvélemény formálásának eszközéül használta fel őket. Létrehozta a diszletet mint a drámai cselekvés szükséges hátterét, megtette az első ki-143
