Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)

Függelék

nem kizárólag harminc szinész csoportos mozgásaira redukáltam, Alexander Woolcott szigorúan megbírált, mondván, hogy a drámai értékeket feláldoztam a képi értékek kedvéért. Amikor megépítettem az Üvölts. Kina! impozánsan tornyosuló hadihajóját, több dicséretet kaptam, mint amikor a Miracle at Verdimben /A verdunitcsoda/a temetőnek csak süritett lényegét adtam vissza avagy a francia külügyminisztérium helyiségét körvonalaira csupaszitottam. A jelzés értékét olyankor ismerték csak el, amikor a szóban forgó díszletek valóságos helyszínei töredékeit ábrázolták; ez történt a Kecskeének vagy a Kudarcok esetében, amikor is a mennyezetet és az oldalfalakat szándékosan elhagytam, ám ha ezeket pótolják, a díszlet szabályos realista intérieurré kerekedett volna. Egészében elmondhatom: mind a közönség, mind a sajtó a Marco milliói, a VoL- pone és az Elizabeth the Queen /Erzsébet királynő/ gondosan kimunkált, dekorativ színpadképét részesítette előnyben.

Robert Littell, mint a New York-i World színikritikusa vasárnapi rovatában elpanaszolta, hogy "a színház nyakán súlyos anyagi kölönc csüng... a költséges realizmus formájában". Én nyilt levélben válaszoltam neki, többek között eképpen:

"Hozzák hát nyilvánosságra ajánlatomat: ezennel állandó érvénnyel kihívom Elmer Rice-t, Eugene O'Neillt, Philip Barryt, S. N. Behrmant, Paul Greent vagy bármely más amerikai drámaírót, aki felmeri venni a kesztyűt. Nevezetesen: Írjon közülük bárki olyan drámát, amelyben a szöveg és a játék annyira független a díszlettől, .hogy kopár színpadon is eljátszható, nem igényel több bútort,mint három széket, egy heverőt és egy asztalt, és nem biz több feladatot az ajtókra és ablakokra, mint egy moliére-i vígjáték. A szabadban játszódó jelenetek kaphatnak összesen két, tetszés szerint választható cserepes növényt avagy sztereoptikonnal vetített levél-árnyékokat. Boldogan felajánlom szolgálataimat, hogy ingyen megtervezzem az előadás világítását. De igazán nem kockáztatok sokat, mert ajánlatomat senki nem fogja elfogadni. Ha mégis elfogadnák, úgy az eredmény nem valamilyen uj díszlettervezés! irány lesz, hanem uj drámaírói iskola."

126