Akimov, N.: Színház és látomás - Korszerű színház 95. (Budapest, 1967)
Színház, drámaíró, néző
.Ebben az utópiában valószínűleg nincs semmi olyan, amivel ne találkoztunk volna, egyszer, rövid időre, a körülmények szerencsés találkozásánál, egy jó;próba közben, két-három hivatását önzetlenül szerető színész vagy technikai dolgozó esetében. Félek azonban, hogy kevés rendező van, aki azzal dicsekedhetne, hogy ez nem csupán egyetlen szerencsés pillanat, sötétségbe hasitó fényes villám, másodpercnyi boldogság volt, hanem munkájának állandó kísérője, amelyet művészi életének rendje alakított ki, s hogy e szerencsés pillanat nem sikkadt el a szinházi élet prózája közepette, vad válási jelenetek, s művészettel szemben gyakran immunis adminisztrációval folyó viták, a vak véletlen által összedobott társulattal való érintkezés közepette; nem sikkadt el mindannak során, ami sok százalékkal csökkenti munkánk minőségét és néha olyan undoritó művészeti tengődésbe sodorja a színházat, ami már nem nevezhető sem életnek, sem megváltó halálnak, hanem csupán vegetálásnak. És végül... Minket elsősorban a jövő érdekel. A multat tanulmányozni kell, a jelen a jó és rossz körülmények ezreitől függ, amelyek gyakran teljesen lekötik figyelmünket, de a jövő nagy színházművészetét csak akkor építhetjük fel, ha már most, a jelenben lerakjuk alapjait. Ki kell törnünk a tizenkilencedik század köznapi drámájának szűk köréből, amely minden előrehaladásnak szárnyát szegi, uj kifejezőeszközöket kell keresnünk, s ki kell próbálnunk őket a színház bonyolult művészetének minden részletében. És ne tessékeljük előre egymást - a rendező ne várja meg,ami g uj és tökéletes drámairodalom születik, a drámairó pedig ne halaszsza el az uj formák keresését a szovjet rendezés végleges felvirágzásáig. Akárki adja is a lökést előrehaladásunkhoz - a korszerű színházépület problémáját megoldó építész, a nézők szüneti időtöltését ujitó módon megszervező szinházi titkár, avagy az e— lőadás hangtechnikáját tökéletesítő rádiómérnök -, minden lépés hozzájárul közös előrehaladásunkhoz, a huszadik század uj szovjet színházművészete csúcsainak eléréséhez. 1960 71
