Akimov, N.: Színház és látomás - Korszerű színház 95. (Budapest, 1967)
Visszaemlékezéseim
Fennállásunk 25 éve alatt sok hazai és külföldi drámairó müvét mutattuk he. Nem egy fiatal drámairó a mi színpadunkon esett át a tűzkeresztségen. Valamennyien színházunk művészi arculatának megteremtői közé tartoznak és mi hálával gondolunk rájuk. De jogosan emelhetünk ki közülük két embert, két kitűnő művészt, akinek nemcsak színpadunkon bemutatott müvei formálták színházunk művészi stílusát és arculatát, hanem emberi vonásaik, egész lelki alkatuk is; az a szeretetteljes figyelem, amellyel társulatunkat és annak fejlődését vigyázták, olyan korszakban nyújtott nagy segítséget kiformálódásunkhoz és utunk meghatározásához, amely nem mindig teremtett kellemes feltételeket a vígjáték műfaja számára. Egyikük Shakespeare, Lope de Vega, Sheridan brilliáns költő-tolmácsa, Mihail Leonyidovics Lozinszkij, akinek fordítása nemrég szólalt meg újra színpadunkon, a Vizkereszt legutóbbi előadásán;a másik a mi nagyszerű Jevgenyij Lvovics Svarcunk. Amikor 1957-ben Jevgenyij Lvovics hatvanadik születésnapját ünnepeltük, rövid üdvözlő beszédet tartottam a leningrádi televízióban. A tv egyik munkatársa a napokban visszaadta nekem a köszöntő szövegét, amelynek nálam nem maradt példánya. Átolvasván a beszédet, részletesen felidéződött bennem ez a szokatlan jubileum,amely a jubiláns kívánságára mentes volt minden pompától: édeskés álszenteskedés és elkoptatott frázisok /amelyeket Svarc különösen utált/ nélkül zajlott le. Úgy érzem, ezt a szöveg eléggé hiven kifejezi, hogyan értékelem Svarc szerepét drámairodalmunkban. És Írásomat erre vonatkozó gondolataimmal szeretném zárni: "...Vannak a világon olyan dolgok, amelyek csakis a gyerekek számára készülnek: sipok, ugrókötelek, hintalovak. Más tárgyakat kizárólag a felnőtteknek gyártanak: számológépeket, könyvelési űrlapokat, gépeket, tankokat, bombákat, szeszesitalokat és cigarettát. Azt azonban nehéz megállapítani, hogy kinek a kedvéért van a nap, a tenger, a strand homokja, a virágzó orgona, az eper, az alma és a tejszínhab? 15