Akimov, N.: Színház és látomás - Korszerű színház 95. (Budapest, 1967)
A díszlettervező és a színház
A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy hamarosan tanúi lehetünk különböző irányzatot képviselő drámai iskolák megjelenésének, amelyben Osztrovszkij követői Gogol tanítványaival, Visnyevszkij, Olesa, Svaro művészetének folytatói Trenyov, Kornejcsuk, Pagogyin stílusának híveivel kelnek versenyre, s amely iskolákon belül az orosz drámairodalom és a világirodalom klasszikusainak gyökeréből kinövő fa uj ágakat fog hajtani. Természetes, hogy az egymástól eltérő drámai iskolák különböző rendezői irányzatokat hívnak életre, ezen túlmenően pedig olyan színházakat, amelyeknek művészi arculata élesen eltér egymástól. Ez pedig azt jelenti, hogy a művészileg legszínvonalasabb színházak kebelén belül tanítványok, követők, elméleti szakemberek nőnek majd.fel, és a szinházmüvészet valamennyi összetevője más-más módon fejlődik majd. Azok a fiatal emberek tehát, akiket a szinházmüvészet vonz,a jövőben nem pusztán "a" színházhoz törekszenek, hanem egy bizonyos színházhoz, amely közel áll a művészetről alkotott eszményeikhez. Ebből az következik, hogy a szinházmüvészet fejlődése a verseny légkörében fog végbemenni, amikor is minden művész aktiv módon kifejezésre juttatja és megvédi művészeti eszményeit. Az ilyen légkör pedig kíméletlenül kigyomlálja a művészeti iparosmunkát és a közönyösséget. Erre el teli,készülnie mindenkinek, aki nem csupán a diplomája segítségével akarja kivenni részét a jövő szovjet művészetéből. 2. Technika Színházi technikánk elóbb-utóbb élni kiván a modern tudomány alapvető eredményeivel, s többé nem elégítik ki a tizennyolcadik század vívmányai. Uj szinházépületek születnek majd, amelyek számolnak a művészet uj, a modern esztétikán és a modern drámairáson alapuló követelményeivel. 112
