Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)

Bevezetés. Az abszurd abszurditása

colas Bataille—ig, Jacques Mauclairig, Sylvain Dhomme-ig, Jean- Marie Serreau-ig és seregnyi társukig, akiknek neve elválaszthatatlanul összeforrt a mai drámai termés sok java alkotásának diadalával.

Ami épp ily fontos: Párizsnak kivételesen intelligens színházi közönsége is van; befogadóképes, gondolkodó, az uj eszmékre mohón szomjazó és azokat meg is értő közönsége. Ez nem jelenti azt, hogy az abszurd dráma néhány meghökkentőbb termékének első előadásai nem váltottak ki ellenséges megnyilatkozásokat vagy nem peregtek kezdetben üres nézőtér előtt. A fontos az, hogy ezek a botrányok szenvedélyes érdeklődést és figyelmet fejeztek ki és még a legüresebb nézőtereken is voltak olyan lelkes emberek, akik képesek voltak hangosan és hatásosan hirdetni a látott eredeti kísérletek érdemeit.

Mégis, a termékeny párizsi kulturális éghajlat adta kedvező körülmények ellenére, az abszurd szinház igen rövid időn belül kivívott sikere e csodálatos művészeti jelenség egyik legcsodálatosabb aspektusa marad. Hogy ezek az olyannyira különös és zavarba ejtő müvek, amelyek oly nyilvánvalóan nélkülözték a jól megcsinált dráma hagyományos ingereit, nem egészen egy évtized alatt eljutottak a világ színpadaira, Finnországtól Japánig, Korvégiától Argentínáig - hogy ihletésükre nagy számú, hasonló konvencióban fogant mü keletkezett-, mindez önmagában is erőteljes és merőben empirikus bizonysága az abszurd szinház jelentőségének.

Az abszurd színháznak, mint irodalmi, színpadtechnikai jelenségnek és mint a korabeli gondolkodás egyik megnyilatkozásának tanulmányozása csak maguknak a müveknek vizsgálatából indulhat ki. Cgak ez esetben ismerhetjük fel, hogy e müvek részei egy régi hagyománynak, amely időnként a felszin alá süllyedhetett, de mégis visszavezethető egészen az ókorig. Csak ha a mai mozgalmat beleágyaztuk a maga történeti összefüggésrendszerébe,akkor kísérelhetjük nreg, hogy felmérjük jelentését, fontosságát, és a mai gondolkodásban betöltött szerepét.

12