Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)
7. Az abszurd jelentősége
szenvedett az idealista platoni hit a változtathatatlan lényegben - az eszményi formákban, amelyeket a művésznek tisztább állapotban kellett bemutatnia, mint ahogy a természetben valaha is előfordultak. Ezután a művészet a külső természet puszta utánz£.3ává vált. Azonban a felszin utánzása óhatatlanul elégtelennek bizonyult és ez törvényszerűen vezetett a következő lépéshez» az emberi szellem valóságának kutatásához. Ezt a fejlődési szakaszt Ibsen és Strindberg testesítette meg, akiknek egész életét ez a valóságkutatás töltötte be. James Joyce aprólékosan realista elbeszélésekkel kezdte pályáját és a Finnegan virrasztásának hatalmas, sokrétű struktúrájával végezte. Ezt a fejlődési vonalat folytatja az abszurd drámaírók munkássága.Minden ilyen dráma a következő kérdésekre válaszol: "Kit érez ez az egyén, amikor szembenéz az emberi állapottal? Miféle alaphangulat tölti el,.amikor szembenéz a világgal? Milyen érzés annak lennie, aki?" és a válasz egyetlen, totális, de komplex és ellentmondásos költői kép - egy dráma -, vagy ilyen képek egymást kiegészítő sorozata - az adott drámairó életműve. Bármely pillanatban fogjuk fel a világot, egyidejűleg különböző észleletek és érzelmek egész komplexumát kapjuk. Ezt a pillanatnyi látomást csak úgy tudjuk közölni, ha különféle elemekre tagoljuk, amelyeket azután beleépíthetünk egy időbeli láncolatba, egy mondatba vagy mondatok sorozatába. Amikor észlelésünket fogalmilag, logikus gondolatokban és logikus nyelven kivánjuk kifejezni, hasonló műveletet végzünk, mint a képfelbontó szerkezet, amely a televíziós kamera képét egyes impulzusok soraira tagolja. A költői kép egyidejűleg idézi fel az érzéki asszociációk számos elemét és a maga többértelműségében egyike azoknak a módszereknek, amelyek segítségével, ha bármily tökéletlenül is, de tolmácsolhatjuk a világról alkotott intuitiv észleleteink realitását. Ludwig Klages, a szerfölött excentrikus német filozófus,aki az angolszász nyelvterületen majdnem teljesen és méltatlanul ismeretlen, újszerű észlelési pszichológiát dolgozott ki. Ez a pszichológia azon a felismerésen alapul, hogy érzékeink képekkel /Bilder/ ajándékoznak meg; ezek a képek egyidejű benyomások 158
