Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)
6. Az abszurd hagyománya
Artaud, kora zűrzavarának diagnózisát kutatva, megállapította, hogy az "a dolgok és a szavak, a dolgok és az őket megjelenítő eszmék közötti szakadás"-ból//x// fakad, és elvetette a "személyes problémákkal foglalkozó"Z*3/ pszichológiai és elbeszélő drámát. Szenvedélyesen követelte a mítoszhoz és a mágiához való visszatérést, az emberi szellem legmélyebb konfliktusainak könyörtelen feltárását,a "kegyetlenség színházát". "Minden,ami cselekszik, kegyetlen. A színházat újra fel kell épiteni, mégpedig ennek a végletes, minden határt elsöprő cselekvésnek az eszméjéreA költői, mágikus színház a nézőket saját belső konfliktusaik igaz képével szembesíti és ^ezáltal oldódást és felszabadulást hoz, "A színház visszaadja nekünk valamennyi szunnyadó konfliktusunkat és azok minden erejét; ezeket az erőket szimbolikus nevekkel ruházza fel és Íme: szemünk előtt szimbólumok csatája zajlik... mert a szinház csak abban a pillanatban születhet meg, amikor a lehetetlen valóban kezdetét veszi és amikor a színpadon megnyilatkozó költészet fenntartja és átveheti a megvalósult szimbólumokat. Mindez logikusan vezet oda, hogy a szerző gyökeresen elveti a realizmust és olyan színházat követel, amely kollektiv archetípusokat vetit ki! "A szinház csak akkor találhat újra magára... ha a nézőnek álmok hiteles lecsapódását nyújtja. Ebben a csapadékban ki kell csordulnia a néző bűnre való hajlamának, erotikus rögeszméinek, vadságának, álomképeinek, az életről s az anyagról alkotott utópisztikus képzeteinek, sőt még kannibalizmusának is, mégpedig nem hamisított, illuzórikus, hanem belső szinten. Más szóval a színháznak minden rendelkezésre álló eszközt igénybe kell vennie, hogy visszaállítsa jogaiba ne csak az objektiv, leiró külvilág valamennyi aspektusát, hanem a belső világ, vagyis a metafizikusán szemlélt ember aspektusait l3.lt/A3XXx/ /x/ Antonin Artaud! The Theatre and Its Double. Ford, I.:ary Caroline Richards. Grove Press, New York, 1958. 7. o. /xx/ Uo. 42. o. /xxx/ Uo. 85. o. /xxxx/1 Uo. 28. o. /xxxxx/ Uo. 93» o. 138
