Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)
6. Az abszurd hagyománya
Júniusában a dadaisták kiadták Cabaret Voltaire cimü folyóiratuk egyetlen megjelent számát; a munkatársak között szerepel Apollinaire, Picasso, Kandinsky, Marinetti, Blaise Cendrars éa Modigliani. Ezután a dadaista kabaré uj, nagyobb helyiségbe költözött.Az első, itt előadott dráma az osztrák festő, Oskar Kokoschka /sz. 1886/ Sphinx und Strohmann.ja /Szfinksz és madárijesztő/ volt. A rendezéssel és a maszkok tervezésével Marcel Jancó± bizták meg. Hugo Ball, aki az egyik főszerepet alakította, 1917. áprilisié-! kelettel igy számol be naplójában a furcsa előadásról: "A drámát... az egész testet boritó tragikus maszkokban adtuk elő; az enyém olyan nagy volt, hogy benne kényelmesen olvashattam szerepemet. A maszk fejét belülről villanylámpa világította meg: az elsötétített nézőtéren különös effektusként érvényesülhetett a szemekből áradó fény... Tzara a színfalak mögött a mennydörgésről és villámlásról gondoskodott; továbbá a papagáj hangját utáznozva, neki kellett hajtogatnia: ’Anima, édes Anima’’. Ugyanakkor azonban ő volt az ügyelő is, szabályozta a bemeneteleket és kijöveteleket, s ezért mindig rossz helyen mennydörgött és villámlott; ám ez is speciális rendezői effektusnak hatott, amelynek célja, hogy kiemelje a háttér zűrzavarát.. Kokoschka színmüve, amelyet a szerző az alcímben "kuridzumnak"nevez, érdekes példája a korai expresszionizmusnak /a bécsi Iparművészeti Főiskolán 1907-ben rögtönzött formában már előadták/.Cselekménye bizonyos Firdusi ur körül forog, aki szerelmes Animába.a női lélekbe. Kautschukmann /Gumiember/, a "kigyóember", nyilvánvalóan a rossz megtestesitője, orvosnak mondja magát és azt állítja, ki tudja gyógyítani Firdusit szerelméből. Firdusi fejét elcsavarja a szerelem, ami azt Jelenti, hogy szalmatestén feje valóban hátrafelé tekint. így még akkor sem láthatja Animât, amikor szemtől szembe áll vele. Kautschukmann egy papagájjalszün/x/ I.m. 139. o. 120
