Katona Ferenc: Szabálytalan színháztörténet. I. - Korszerű színház 93. (Budapest, 1967)

Miért játszott három színész hét szerepet?

Közbevetőleg: e váza rajzából előadásra nem lehet következtetni, hiszen - csak egyetlen érv! -, a rajzon szereplő személyek például nem viselnek álarcot, enni pedig e korban a színjáték elengedhetetlen kelléke volt! A SZINÉSZETI LEXIKON a vázarajz reprodukciója alá mégis ezt Írja: "Pathetikus görög színpadi jelenet ritka ábrázolása!”8. De térjünk vissza Bieber gondolatmenetéhez. Feltételezései - amelynek alapján a vázarajz szimultán ábrázolá­saiból egy ismeretlen dráma cselekményét próbálja rekonstruálni - igen merész és csapongó fantáziára vallanak. A rajzon például, egy királyi ruhás idősebb ember is látható, feltehetően -sa vá­zán olvasható felirat szerint is - a mondabéli Médeia apja. E fi­gurából Bieber azt a következtetést vonja le, hogy az általa fel­tételezett darabban az apa mint szellem jelenik meg és gonosz tetteiért kegyetlen sorsot jósol lányának. A valóság ezzel szem­ben az, hogy a figura ábrázolása a vázán meglehetősen jellegte - len s mozdulatából igazán sok mindenre lehet következtetni, némi fantáziával és jóindulattal természetesen arra is, amire Bieber kö­vetkeztet. De ezt faktumként elfogadni, meglehetősen önkényes és minden alapot nélkülöző dolog. Ugyanígy meglehetősen önkényes dolog például a rajzon az egyik gyermeket védő, kisérő- figura mozdulatából olyan messzemenő következtetést levonni - mint a­­hogy ezt Bieber megteszi -, hogy ez az akció a korinthoszi trón­öröklés biztosítása érdekében történik.9. Persze az eddigiekből csak az derül ki, hogy Bieber e vázarajz alapján egy ismeretlen dráma cselekményét próbálja re­konstruálni, pedig ennyivel meg sem elégszik. A vázarajzokból általában konkrét előadásokra is próbál következtetni, s egy se­reg vázaraj zot Euripidész-drámák előadásairól ké­szült hiteles ábrázolásoknak tekint. Ezzel kapcsolatban a követ­kezőket Írja: "Számtalan váza tanúskodik az i.e. negyedik század­ból Euripidész növekvő népszerűségéről. Ezek jeleneteket örökí­tenek meg tragédiáiból, mind az elveszettekből, mind a fennmarad­­takból. Bizonyítják, hogy e darabokat hogy adták elő és hogy is­mételték számtalanszor, nemcsak Athénban, hanem szerte a görög műveltség világában, igy többek között Szicíliában és Dél-Itáliá­­ban, az úgynevezett Nagy-Görögországban. Innen ismerték meg a rómaiak Euripidész tragédiáit, részben eredetiben, részben for­dításokból. A római kor vázamüvészetének számos darabja illuszt­rálja Euripidész drámáinak témáját."10. Anélkül, hogy itt most alaposabban vizsgálni kezdenénk az antik görög színjátékot és színjátszást, néhány ponton vitatkoznunk kell Bieberrel, annak érdekében, hogy bebizonyítsuk azt, hogy a kép­zőművészeti emlékek színháztörténeti felhasználásét előtérbe he­lyező kutatók - látszólag ellentétes előjellel, mint a csak; iro­dalmi emlékeket számbavevő filológusok -, végső soron ugyano­lyan téves eredményekre jutnak. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom