Katona Ferenc: Szabálytalan színháztörténet. I. - Korszerű színház 93. (Budapest, 1967)
A romantika - pislákoló gyertyafényben
ma létezett a hieroglifák Írása és az úgynevezett démotikus Írás. Ha e két Írás különbözőségének gyökerét társadalmi eredőkben keresnénk, mint ahogy az Írástudómány művelői hosszú időn keresztül ezt tették, nem sok eredményre jutnánk. Ha azonban figyelembe vesszük azt, hogy a hieroglifa Írás kialakulásában döntő tényezőként az játszott közre, hogy e feliratokat kőbe vésték, a démotikusnál pedig az, hogy valami tollféle szerszámmal és festékkel papirusztekercsekre irtaik velük, rögtön világossá válik karakterük különbözősége. Az már azután más kérdés, hogy a kialakulásuk utáni időben ezek az Írások függetlenedtek az őket létrehozó technikai körülményektől és egy bizonyos idő múltán már papiruszra is Írtak hieroglifákkal és kőbe is véstek démotikus jeleket. De nézzünk meg egy tárgyunkhoz közelebb álló példát is. A már többször idézett Noverre-t méltán tartják a táncművészet legnagyobb forradalmárának. Ö maga igen tömören igy jellemzi forradalmának lényegét: "Összetörtem az undok álarcokat, elégettem a nevetséges parókákat, elhajítottam a ko sár szoknyát s a még kényelmetlenebb szűk derekakat; nemesebb, élethübb és festőibb jelmezt alkalmaztam, cselekvést és mozgást követeltem a jelenetekben, lelket és kifejezést a táncban."®0. Nővérré tehát eszmei célkitűzésekkel indult forradalmi harcába. De ugyanakkor, amikor a realizmus eszmei igényével indította a harcot, a formák kialakításában igen nagy mértékben befolyásolták - akadályozták és inspirálták - a korabeli színpadi körülmények. Egyik legfőbb formai újítása az volt, hogy megszüntette a természetellenes "pozíciók" és az apró lépések egyeduralmát, amelyek addig meghatározták a színpadi tánc karakterét. E lépését azonban egyáltalán nem eszmei okokkal indokolja, hanem nagyon is gyakorlati szükséglettel: "A színházak - /értsd: színpadok!/ - terjedelmének növelése is nagyobb lépésekre, gyorsabb tempókra és arra kényszeritették a színészeket, hogy fürgébben és könnyedebben fussanak át a nagy felületen."ői-. De hozhatunk még más művészetek területéről is példákat. Nem hiszem, hogy bővebb magyarázatta szorulna az a tény, hogy a zeneművészetben például a pentaton hangrendszerek kialakulása szorosan összefüggött azzal, hogy az adott korokban és helyeken használatos hangszerek csupán öt hang megszólaltatására voltak alkalmasak, vagy éppen az egyiptomi falfestmények alkotói azért dolgoztak csak néhány színnel, mivel a korabeli vegyészet több festékszin előállítására nem volt képes. Más kérdés azután az, hogy mind az öthangu hangrendszerben komponáló muzsikusok, mind pedig a néhány színnel festő festők, hangzásban, vagy színben, korlátozott lehetőségeik ellenére is a világot kompletten akarták ábrázolni. Ehhez azonban olyan konvenciórendszert, olyan struktúrát kellett alkotniok, amely öt hanggal a világ minden hangját és néhány színnel a világ minden színét tudja ábrázolni. 71