Katona Ferenc: Szabálytalan színháztörténet. I. - Korszerű színház 93. (Budapest, 1967)

Miért játszott három színész hét szerepet?

szöveges jelenete, s jóval - 243 sorral - előbb befejezi szereplését, mint Iászón első felléptére sor kerülne, tehát az átöltözés semmiféle problémát nem okoz. A Nevelő ellen viszont az szól, hogy neki a darab folyamán még egy szöveges jelenete is van, mégpedig igen rövid idővel Iászón egyik fellépte után.

Mindezek alapján a következő megállapításra juthatunk a MÉDEIA szerepeinek kiosztása terén: az első színész játszotta Médeiát, a második Iászónt és a Dajkát, a harmadik pedig a többi négyet: a Nevelőt, Kreont, Aigeuszt és a Hírnököt. E beosztásban mindenkinek bőségesen van ideje átöltözni, sehol nem áll száz, somál kevesebb idő e célra rendelkezésre, s e százegynéhány sorok nem jelentenek három-négy percnél kevesebbet, még akkor sem, ha a karénekekben feltételezhető és sokkal hosszabb időt igénylő zenei részeket nem is vesszük figyelembe.

Gondolatmenetünk alapján két kérdési tettünk fel magunknak: adott források alapján azt próbáljuk kideríteni, hogy hogyan játszottak férfiak női szerepeket az antik görög színházban, távolabbról: léteztek-e ebben a korban szerepkörök, másrészt pedig ezzel öszszefüggésben azt, hogy hogyan játszott három színész hat, nyolc, esetleg még több szerepet.

A kérdés megválaszolásához tulajdonképpen csak egyetlen drámát tekintettünk ismert forrásnak, bár a levezetés közben "csaltunk'', még három más Euripidész drámát is felhasználtunk vizsgálódásainkhoz. Ezt azonban csak a szélesebb bizonyítás érdekében tettük, hiszen később, iiint láttuk, egyedül a MÉDEIA elemzésével is igen nagy valószínűségűvé tudtuk tenni azt a körülményt, hogy férfi-nő vonatkozásban önálló szerepkörök nem léteztek.

Ez azonban még nem zárja ki azt, hogy egyéb szerepkörök nem léteztek. Például olyan, hogy egyes színészek a királyokat és egyéb főrangú embereket játszották volna, megint mások pedig a népi figurákat. E kérdés eldöntésére már újabb vizsgálatot nem kell folytatnunk, hiszen, az előbbi vizsgálódások eredménye erre is megadja a választ. Ha a harmadik színésznek Kreont és a Hírnököt is el kellett játszania, akkor ilyenfajta szerepkörök sem létezhettek. Olyan szerepkörök sen, létezhettek, hogy idős és fiatal szerepek, hiszen ugyanaz a szinész kellett hogy játssza a nyilván öreg Nevelőt és a feltehetően fiatal Hírnököt.

Mindent összevetve: az első kérdésre adott válasz nyilvánvalóan más nem lehet, mint hogy az antik görög színjátszásban s z e— r epkörök nem léteztek. Pontosabban: a tragédia műfaján belül nem léteztek, hiszen a komédiákat nyilván más - komikus - színészek játszották. Arra van is történeti adat, hogy a tragikus szinész és a komikus szinész két különböző kategória volt.34*

116