Praagh, Peggy van - Brinson, Peter: A koreográfia művészete - Korszerű színház 92. (Budapest, 1967)

III. rész: A koreográfus munkatársai

Eszményi esetben a zongorakivonatnak készen kell lennie,mielőtt a koreográfus munkához látna. Még előnyösebb, ha a próbákhoz zenekari hangfelvétel készül, minthogy a modern hangszerelés gyakran eltér a zongorakivonat hangzásától. A partitura szinezete és szövete például a hangszereléstől függ.

Miután a koreográfus behatóan megismerkedett a zenével, a próbák céljára egységekre vagy frázisokra bontja. Ha a zeneszerző a maga részéről megtette, amit tőle vártak, most a koreográfusnak és a táncosoknak kell vállalni a rájuk háruló részt. A tempókkal manipulálni nem szabad, nem kerülhet sor önkényes accelerandókra és ritardandókra, csak mert valamelyik táncosnak - ez igy tetszik jobban.

Sőt, többet mondunk. Számos balett-partitúra, mint például Brit-21

ten A pagodák hercege és Vaughan Williams Jób cimü müve * gondosan rögzíti a zeneszerző célkitűzését. Ez a korábbi megbeszélések ellenére sem mindig egyezik a koreográfus értelmezésével. Képzettségüktől és zenei érzéküktől függően azonban a táncosok a partitúrában és a zenében teljesebb irányítást találhatnak, mint amilyet a leggondosabb koreográfus szavai is nyújthatnak. A zene rögzíti a színhelyet, atmoszférát teremt és állandóan kommentálja a balett alakjait, eseményeit és érzelmeit. Épp ezért önálló gondolkodást igényel nemcsak a koreográfustól, hanem minden egyes szereplőtől is.

b/ Ha a zenét átdolgozzák

A mai balett számára az a partitura az eszményi, amelyet sajátosan az adott mü céljára komponáltak. Ezt azonban a pénz és az idő hiánya gyakran meggátolja és igy megfelelő, a témához illeszkedő zenét kell keresni. Néha a koreográfus ötletét egy már megirt mü sugallja; igy ihlette Pokin Szilfidek cimü balettjét Chopin muzsikája. Előfordul az is, hogy valamilyen balett témája sokkal inkább régi zenét kíván, semmint mai stílusút. Kochno Az istenek koldulni mennek cimü balettjéhez mind Balanchine, mind a maga verziójában de Valois Händel zenéjét használta fel, amelyet Sir Thomas Beecham2^’ szvitté rendezett.^ A koreográ/x/ Mindkét baletthez - az elsőt 1928-ban, a másodikat 193°-ban mutatták be - Kochno szcenáriuma szolgált alapul.

62