Praagh, Peggy van - Brinson, Peter: A koreográfia művészete - Korszerű színház 92. (Budapest, 1967)

III. rész: A koreográfus munkatársai

1 a vesszőket, pontosvesszőket, pontokat, mondatokat és bekezdése­ket, amelyek segítségével a szavak, Illetve a lépések elmondják a történetet. Ezért - térjünk vissza egy percre a szövegíróhoz - a jó librettónak a munkatársak mindenre kiterjedő megbeszélésein kell épülnie. Eszerint a zeneszerzőnek és a koreográfusnak közösen kell meg­terveznie balettjüket. "A látottak és a hallottak között tökéle­tes hasonlóságu összhangnak kell uralkodnia. A zeneszerző elgon­dolásainak össze kell csengeniük a szerző elgondolásaival; és mindkettőjük munkájának mindenkor a legszorosabban és legtetsze­tősebben össze kell forrnia.Ennek az eszménynek különféle , de egyaránt magasrendü példái a Csipkerózsika, a Petruska és Ashton Ondine-ja /Sellő/. ’ Különösen a drámai és elbeszélő ba­lettek igényelnek speciálisan komponált partitúrát. A koreográfusnak, a librettó alapján, részletes zenei tervet kell készítenie a zeneszerző számára. Ez a terv nemcsak a drámai cse­lekmény menetét és időbeosztását mutatja meg, hanem kitér a ba­lett minden szakaszára, minden egyes szerepre, az egyes táncok hosszúságára, gyorsaságára, ritmusára, jellegére és céljára, a megfelelő szünetekre, a pas de deux-k kiemelkedő pontjaira és a csúcspontokra. Frederick Ashton elmondja, milyen utasításokat a-21 dott Henzének,a Sellő zeneszerzőjének: ' "Percre pontos időbe­osztást adtam neki, mint annak idején Petipa Csajkovszkijnak, részleteztem minden tánc és szakasz időtartamát... "Sokkal jobban szeretem - mondotta egy megrendelt partitúra kapcsán Ba­lanchine -, ha munkája közben mindvégig kapcsolatban vagyok a zeneszerzővel. Pontosan közölnöm kell vele, mit kivánok, hogy a zene összhangban álljon cselekményemmel és mozdulataimmal. Mindamellett a koreográfusok nem feledkezhetnek meg róla, hogy a zenének megvan a maga saját belső élete és ennek mindenkor ele­get kell tenni. A zeneszerzőnek ugyanazt a szabadságot kell él— veznie, mint amit a koreográfus önmaga számára követel. /x/ C.Blasis: The Code of Terpsichore /Terpszichore kódexe/.189. o. London lä^. o. /xx/ Sunday Times, London 1958. október 26. /xnt/ Dance Journal, London 1931. augusztus-október. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom