Praagh, Peggy van - Brinson, Peter: A koreográfia művészete - Korszerű színház 92. (Budapest, 1967)

I.rész: A koreográfus

Fizikuma olyan, mint a táncosé. Szelleme eleven, teste fürge.Kern fontos, hogy nagy táncos legyen, de fizikailag éreznie kell tud­ni a mozdulatokat, amelyeket táncosai számára kitalál. Nem kell előadóként is tevékenykednie; az ő feladata, hogy természeti a­­dottságait és képzettségét egyesitve megteremtse azt, amit majda táncos tolmácsol. Amikor alkot, Daubervallal^' együtt azt kellá­­reznie: "En nem érem be azzal, hogy a szemnek tessek; én a szi­vekhez akarok szólni." Ezért a koreográfia a lépéseket, mozdulatokat és térformákat gon­dolatokkal és érzelmekkel tölti meg, hogy a nézőt a halett úgy megrendítse, mint egy festmény vagy egy vers. A koreográfus gon­dolatokat és érzelmeket farag mozgásba. Ez pedig többet jelent lépések puszta összerakásánál. Lépéseket minden jó tanár naponta állit össze a gyakorlatokon abból a szó­kincsből, amely azóta alakult ki, mióta a XVII. században Beau- V s champs * az öt alappoziciót lerögzítette. Többet jelent annál a technikai szakértelemnél, amellyel a színpadon uj. mozdulatokat és térformákat találunk ki vagy annál a képességnél, hogy a né­zőket elbűvöljük és ámulatba ejtsük. Tucatjával vannak hozzáértő mesterek, akik színpadon, filmen és a. televíziós stúdiókban ezt nap mint nap megteszik. Ők a koreográfia világának újságírói. A koreográfusnak mélyebb dolgokkal kell foglalkoznia. Az ő fel­adata, hogy megalkossa a balett egyik elemét: a táncot.Ez az e­­lem lehet bármily stilusu — foganhat, mondjuk, expresszionista vagy az észak-indiai kathak-stilusban. ’ Ebben a könyvben, mint már mondottuk, csak az Európában kifejlődött klasszikus danse d’école stílusával foglalkozunk, amelyet "akadémikus", "o­­perai" vagy "klasszikus" balett néven is ismernek. A mai akadémikus stilusu koreográfus mögött három évszázad során felhalmozódott lépések szókincse áll. Mozdulat-nyelvtana az egy­szerű emberek társasági táncaiból alakult ki, amelyeket koreog-Idézi Blasis: Traité de la danse /Értekezés a táncról/, Mi­lano 1820. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom